„Tenger” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Ok Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.248.8 (vita) szerkesztéséről OsvátA szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| (16 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
[[FÁJL:Enrin u0.png|bélyegkép|jobbra|300px|A történelem során a legnagyobb mennyiségben halászott tengeri halfaj a [[engraulis ringens|perui szardella]] ''(Engraulis ringens)''<ref>[https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon], ksh.hu</ref>]] |
[[FÁJL:Enrin u0.png|bélyegkép|jobbra|300px|A történelem során a legnagyobb mennyiségben halászott tengeri halfaj a [[engraulis ringens|perui szardella]] ''(Engraulis ringens)''<ref>[https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon], ksh.hu</ref>]] |
||
A '''tenger''' egy |
A '''tenger''' egy nagy kiterjedésű [[Tengervíz|sós víztömeg]], mely lehet ''[[peremtenger]]'' – melyet a vízáramlatok az [[óceán]]hoz kapcsolnak –, ''beltenger'' – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik [[kontinens]] belsejében. |
||
A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott. |
A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott. |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
== A Föld tengerei, óceánhoz tartozásuk szerint rendezve == |
== A Föld tengerei, óceánhoz tartozásuk szerint rendezve == |
||
{{bővebben|A Föld legnagyobb tengereinek listája}} |
|||
{| width="100%" border="0" cellpadding="4" cellspacing="4" style="border:0 solid; margin: 0; padding:5em; background-color: transparent" |
{| width="100%" border="0" cellpadding="4" cellspacing="4" style="border:0 solid; margin: 0; padding:5em; background-color: transparent" |
||
| width="12%" valign="top"| |
| width="12%" valign="top"| |
||
| 127. sor: | 129. sor: | ||
* [[D'Urville-tenger]] |
* [[D'Urville-tenger]] |
||
|} |
|} |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== További információk == |
|||
* Michel Mollat du Jourdin: ''Európa és a tenger''; ford. Rácz Judit; Atlantisz, Budapest, 1996 (''Európa születése'') |
|||
{{Commonskat|Seas}} |
{{Commonskat|Seas}} |
||
A lap jelenlegi, 2023. május 12., 10:40-kori változata
A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.
Köznapi értelemben tengernek nevezik például az óceánt sós vize és beláthatatlan távolságai miatt, gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Egy édesvizű tó Kineret-tó néven is ismert.
A tengerek jellegzetes illatát főként a vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) baktériumok által történő lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.[2]
Etimológia
[szerkesztés]A „tenger” török eredetű szó, a finnugrista[3] álláspont szerint csuvasos jövevényszó,[4] az ótörök teŋ (ejtése körülbelül teng) származéka, amelyhez egy ősi török főnévképző, az -er járul. A szó jelentése „tó” és „nagy folyó”. A középtörökben ten és tin változatai alakultak ki, innen erednek Don, a Donyec és a Dnyeper folyónevek is.
A Föld tengerei, óceánhoz tartozásuk szerint rendezve
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu
- ↑ A National Geographic 2007 októberi lapszáma.
- ↑ A múlt magyar finnugrista tudósai
- ↑ Az értől az óceánig, nyest.hu
További információk
[szerkesztés]- Michel Mollat du Jourdin: Európa és a tenger; ford. Rácz Judit; Atlantisz, Budapest, 1996 (Európa születése)
