Ugrás a tartalomhoz

„Segura (folyó)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(7 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{egyért2|a folyóról|Segura (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a folyóról|Segura (egyértelműsítő lap)}}
{{Folyó infobox
{{Folyó infobox
49. sor: 48. sor:
Forrása a [[Segura-hegység]]ben található, közigazgatásilag [[Jaén (tartomány, Spanyolország)|Jaén]] tartomány [[Santiago-Pontones]] községéhez tartozik. Egy karsztos típusú barlangban ered a tenger szintje felett 1413&nbsp;méter magasságban, ahonnan az évszaktól függően csak lassan csordogál vagy erőteljesen ömlik a víz. Egy „legenda” szerint a víz annyira tiszta és átlátszó itt, hogy egyszer, amikor két szomjas ökör víz után kutatott, és rábukkant a barlangra, az átlátszó vízen át meglátták annak fenekét, és egészen a fenékig gyalogoltak, mígnem belefulladtak a vízbe.<ref name="rios">{{hiv-web |url=https://riosdelplaneta.com/rio-segura/ |cím=Río Segura: nacimiento, afluentes, recorrido, y mas |kiadó=Ríos del Planeta |nyelv=spanyol |elérés=2021-07-07}}</ref>
Forrása a [[Segura-hegység]]ben található, közigazgatásilag [[Jaén (tartomány, Spanyolország)|Jaén]] tartomány [[Santiago-Pontones]] községéhez tartozik. Egy karsztos típusú barlangban ered a tenger szintje felett 1413&nbsp;méter magasságban, ahonnan az évszaktól függően csak lassan csordogál vagy erőteljesen ömlik a víz. Egy „legenda” szerint a víz annyira tiszta és átlátszó itt, hogy egyszer, amikor két szomjas ökör víz után kutatott, és rábukkant a barlangra, az átlátszó vízen át meglátták annak fenekét, és egészen a fenékig gyalogoltak, mígnem belefulladtak a vízbe.<ref name="rios">{{hiv-web |url=https://riosdelplaneta.com/rio-segura/ |cím=Río Segura: nacimiento, afluentes, recorrido, y mas |kiadó=Ríos del Planeta |nyelv=spanyol |elérés=2021-07-07}}</ref>


Kezdeti szakaszán egy keskeny, mély völgyben halad, miközben magába gyűjti több patak, példéul a ''Tus'', a ''Madera'' és a ''Zumeta'' vizét. Ezen a szakaszon két víztározót alakítottak ki egyrészt áramtermelés, másrészt vízhozamszabályozás céljából: a ''Cenajót'' és a ''Fuensantát''. Középső folyása [[Calasparra]] és [[Cieza (Murcia)|Cieza]] községekhez tartozik, és itt található a védett természeti érték, az [[Almadenes-kanyon]]. Ezen a szakaszon a folyót keskeny, igen termékeny talajú síkság veszi körül, mintegy 200&nbsp;méteres tengerszint feletti magasságban. Itt legfontosabb mellékfolyója a [[Mundo (folyó)|Mundo]], továbbiak a ''Moratalla'', a ''Quípar'' és az ''Argos''. Innentől kezdve a síkság egyre szélesedik és alacsonyodik, a folyó egyre kanyargósabbá válik. Mire eléri [[Murcia]] városát, vízhozama már általában lecsökken (mert addigra sokat felhasználnak belőle), viszont telente akár nagyobb árvizeket is okozhat. Ezen a környéken ömlik bele a ''Guadalentín'' és a ''Mula''.<ref name="rios"/>
Kezdeti szakaszán egy keskeny, mély völgyben halad, miközben magába gyűjti több patak, például a ''Tus'', a ''Madera'' és a ''Zumeta'' vizét. Ezen a szakaszon két víztározót alakítottak ki egyrészt áramtermelés, másrészt vízhozamszabályozás céljából: a ''Cenajót'' és a ''Fuensantát''. Középső folyása többek között [[Calasparra]] és [[Cieza (Murcia)|Cieza]] községekhez tartozik, és itt található a védett természeti érték, az [[Almadenes-kanyon]]. Ezen a szakaszon a folyót keskeny, igen termékeny talajú síkság veszi körül, mintegy 200&nbsp;méteres tengerszint feletti magasságban. Itt legfontosabb mellékfolyója a [[Mundo (folyó)|Mundo]], továbbiak a ''Moratalla'', a ''Quípar'' és az ''Argos''. Innentől kezdve a síkság egyre szélesedik és alacsonyodik, a folyó egyre kanyargósabbá válik. Mire eléri [[Murcia]] városát, vízhozama már általában lecsökken (mert addigra sokat felhasználnak belőle), viszont telente akár nagyobb árvizeket is okozhat. Ezen a környéken ömlik bele a ''Guadalentín'' és a ''Mula''. Végül a Segura [[Alicante (tartomány)|Alicante]] tartományban, [[Guardamar del Segura|Guardamar del Seguránál]] ömlik a [[Földközi-tenger]]be, a parti dűnesávot két részre osztva. A dűnék miatt itt mesterségesen kialakított mederben folyik.<ref name="rios"/>

Partvidékén fűzes, nádas és gyékényes területek húzódnak, és ahol nem mezőgazdasági és nem lakott területek veszik körül, ott a parttól kissé távolabb a vadrózsák és a szilek gyakoriak, de megjelennek a fehér nyárak, a szedrek és a tamariskák. A vízben vidrák, angolnafélék, márnák és pisztrángok élnek, a partvidéken pedig gyakoriak a különféle sasok, baglyok, jégmadarak, fümemülék, vízirigók és billegetők, valamint denevérek és teknősök.<ref name="rios"/>

A folyó felső szakaszán lehetőség van [[vadvízi evezés]]re is.<ref name="rios"/>

==Környezeti problémák==
Az 1990-es évektől a Segura hírhedtté vált szennyezettségéről: egész Európa egyik legszennyezettebb folyójának tartották, és gyakori látvány volt, hogy Murciában hab és döglött halak úsztak a víz felszínén. Mindezt egyrészt sok település tisztítatlan vagy csak nagyon kis arányban tisztított háztartási szennyvize és néhány ipari üzem okozta (például a murciai és [[Lorca (település)|lorcai]] bőrgyárak), másrészt a rendkívül változó vízjárás: a néha szinte kiszáradó folyó időnként megárad, és nagy területekről gyűjti magába a szemetet és egyéb szennyező anyagokat, például bemossa magába a mezőgazdasági területeken használt kártevőirtókat és műtrágyákat. Az Elchei Egyetem egyik kutatása szerint a víz a torkolat közelében 250-szer annyi szerves anyagot tartalmazott, mint amennyit a vízügyi törvény megengedett volna. A 2020-as évekre több intézkedésnek köszönhetően a folyó vízminősége javult.<ref name="rios"/>

2016. április 20-án a Segura vize [[Orihuela]] városában egészen vörös színűre változott. A vizsgálatok szerint ennek oka egy festékanyag volt, amelyet valószínűleg szándékosan juttathattak a vízbe. Egy más alkalommal a torkolathoz közeli ''San Antonio''-víztározóban változott vörössé a víz: ezúttal azt mutatták ki, hogy ezt egy, a ''[[Plagioselmis]]'' nembe tartozó alga okozta.<ref name="rios"/>


==Képek==
==Képek==
62. sor: 70. sor:
{{források}}
{{források}}


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}
{{Portál|Földrajz}}

[[Kategória:Spanyolország folyói]]
[[Kategória:Spanyolország folyói]]
[[Kategória:Jaén tartomány (Spanyolország)]]
[[Kategória:Jaén tartomány (Spanyolország)]]
[[Kategória:Albacete tartomány]]
[[Kategória:Albacete tartomány]]
[[Kategória:Murcia (autonóm közösség)]]
[[Kategória:Murcia (autonóm közösség) földrajza]]
[[Kategória:Alicante tartomány]]
[[Kategória:Alicante tartomány]]
[[Kategória:Kasztília-La Mancha földrajza]]
[[Kategória:Andalúzia földrajza]]
[[Kategória:Valencia (autonóm közösség) földrajza]]

A lap jelenlegi, 2023. február 10., 13:33-kori változata

Segura
A Segura Archenánál
A Segura Archenánál
Közigazgatás
Országok Spanyolország
Autonóm közösségAndalúzia, Kasztília-La Mancha, Murcia, Valencia
TartományJaén, Albacete, Murcia, Alicante
Földrajzi adatok
Hossz325 km
Vízgyűjtő terület14 936 km²
ForrásSegura-hegység
é. sz. 38° 05′ 30″, ny. h. 2° 41′ 59″38.091700°N 2.699600°W
TorkolatFöldközi-tenger
é. sz. 38° 06′ 45″, ny. h. 0° 38′ 18″38.112400°N 0.638300°W
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Segura témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Segura (latin nevén: Thader) Délkelet-Spanyolország egyik jelentős folyója. Hosszúsága 325 km.

Leírás

[szerkesztés]

Forrása a Segura-hegységben található, közigazgatásilag Jaén tartomány Santiago-Pontones községéhez tartozik. Egy karsztos típusú barlangban ered a tenger szintje felett 1413 méter magasságban, ahonnan az évszaktól függően csak lassan csordogál vagy erőteljesen ömlik a víz. Egy „legenda” szerint a víz annyira tiszta és átlátszó itt, hogy egyszer, amikor két szomjas ökör víz után kutatott, és rábukkant a barlangra, az átlátszó vízen át meglátták annak fenekét, és egészen a fenékig gyalogoltak, mígnem belefulladtak a vízbe.[1]

Kezdeti szakaszán egy keskeny, mély völgyben halad, miközben magába gyűjti több patak, például a Tus, a Madera és a Zumeta vizét. Ezen a szakaszon két víztározót alakítottak ki egyrészt áramtermelés, másrészt vízhozamszabályozás céljából: a Cenajót és a Fuensantát. Középső folyása többek között Calasparra és Cieza községekhez tartozik, és itt található a védett természeti érték, az Almadenes-kanyon. Ezen a szakaszon a folyót keskeny, igen termékeny talajú síkság veszi körül, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Itt legfontosabb mellékfolyója a Mundo, továbbiak a Moratalla, a Quípar és az Argos. Innentől kezdve a síkság egyre szélesedik és alacsonyodik, a folyó egyre kanyargósabbá válik. Mire eléri Murcia városát, vízhozama már általában lecsökken (mert addigra sokat felhasználnak belőle), viszont telente akár nagyobb árvizeket is okozhat. Ezen a környéken ömlik bele a Guadalentín és a Mula. Végül a Segura Alicante tartományban, Guardamar del Seguránál ömlik a Földközi-tengerbe, a parti dűnesávot két részre osztva. A dűnék miatt itt mesterségesen kialakított mederben folyik.[1]

Partvidékén fűzes, nádas és gyékényes területek húzódnak, és ahol nem mezőgazdasági és nem lakott területek veszik körül, ott a parttól kissé távolabb a vadrózsák és a szilek gyakoriak, de megjelennek a fehér nyárak, a szedrek és a tamariskák. A vízben vidrák, angolnafélék, márnák és pisztrángok élnek, a partvidéken pedig gyakoriak a különféle sasok, baglyok, jégmadarak, fümemülék, vízirigók és billegetők, valamint denevérek és teknősök.[1]

A folyó felső szakaszán lehetőség van vadvízi evezésre is.[1]

Környezeti problémák

[szerkesztés]

Az 1990-es évektől a Segura hírhedtté vált szennyezettségéről: egész Európa egyik legszennyezettebb folyójának tartották, és gyakori látvány volt, hogy Murciában hab és döglött halak úsztak a víz felszínén. Mindezt egyrészt sok település tisztítatlan vagy csak nagyon kis arányban tisztított háztartási szennyvize és néhány ipari üzem okozta (például a murciai és lorcai bőrgyárak), másrészt a rendkívül változó vízjárás: a néha szinte kiszáradó folyó időnként megárad, és nagy területekről gyűjti magába a szemetet és egyéb szennyező anyagokat, például bemossa magába a mezőgazdasági területeken használt kártevőirtókat és műtrágyákat. Az Elchei Egyetem egyik kutatása szerint a víz a torkolat közelében 250-szer annyi szerves anyagot tartalmazott, mint amennyit a vízügyi törvény megengedett volna. A 2020-as évekre több intézkedésnek köszönhetően a folyó vízminősége javult.[1]

2016. április 20-án a Segura vize Orihuela városában egészen vörös színűre változott. A vizsgálatok szerint ennek oka egy festékanyag volt, amelyet valószínűleg szándékosan juttathattak a vízbe. Egy más alkalommal a torkolathoz közeli San Antonio-víztározóban változott vörössé a víz: ezúttal azt mutatták ki, hogy ezt egy, a Plagioselmis nembe tartozó alga okozta.[1]

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b c d e f Río Segura: nacimiento, afluentes, recorrido, y mas (spanyol nyelven). Ríos del Planeta. (Hozzáférés: 2021. július 7.)