„Segura (folyó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (8 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
|||
{{egyért2|a folyóról|Segura (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a folyóról|Segura (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{Folyó infobox |
{{Folyó infobox |
||
| 18. sor: | 17. sor: | ||
| adminisztratív egység neve 2 = |
| adminisztratív egység neve 2 = |
||
| települések = |
| települések = |
||
| hossz = |
| hossz = 325 |
||
| forrásszint = |
| forrásszint = |
||
| vízhozam = |
| vízhozam = |
||
| terület = |
| terület = 14 936 |
||
| forrás = [[Segura-hegység]] |
| forrás = [[Segura-hegység]] |
||
| fszélességi fok = 38 |
| fszélességi fok = 38 |
||
| 44. sor: | 43. sor: | ||
| wikicommons = <!-- Wikidatából --> |
| wikicommons = <!-- Wikidatából --> |
||
}} |
}} |
||
A '''Segura''' (latin nevén: '' |
A '''Segura''' (latin nevén: ''Thader'') Délkelet-[[Spanyolország]] egyik jelentős folyója. Hosszúsága 325 km. |
||
==Leírás== |
==Leírás== |
||
Forrása a [[Segura-hegység]]ben található, közigazgatásilag [[Jaén (tartomány, Spanyolország)|Jaén]] tartomány [[Santiago-Pontones]] községéhez tartozik.<ref name="rios">{{hiv-web |url=https://riosdelplaneta.com/rio-segura/ |cím=Río Segura: nacimiento, afluentes, recorrido, y mas |kiadó=Ríos del Planeta |nyelv=spanyol |elérés=2021-07-07}}</ref> |
Forrása a [[Segura-hegység]]ben található, közigazgatásilag [[Jaén (tartomány, Spanyolország)|Jaén]] tartomány [[Santiago-Pontones]] községéhez tartozik. Egy karsztos típusú barlangban ered a tenger szintje felett 1413 méter magasságban, ahonnan az évszaktól függően csak lassan csordogál vagy erőteljesen ömlik a víz. Egy „legenda” szerint a víz annyira tiszta és átlátszó itt, hogy egyszer, amikor két szomjas ökör víz után kutatott, és rábukkant a barlangra, az átlátszó vízen át meglátták annak fenekét, és egészen a fenékig gyalogoltak, mígnem belefulladtak a vízbe.<ref name="rios">{{hiv-web |url=https://riosdelplaneta.com/rio-segura/ |cím=Río Segura: nacimiento, afluentes, recorrido, y mas |kiadó=Ríos del Planeta |nyelv=spanyol |elérés=2021-07-07}}</ref> |
||
Kezdeti szakaszán egy keskeny, mély völgyben halad, miközben magába gyűjti több patak, például a ''Tus'', a ''Madera'' és a ''Zumeta'' vizét. Ezen a szakaszon két víztározót alakítottak ki egyrészt áramtermelés, másrészt vízhozamszabályozás céljából: a ''Cenajót'' és a ''Fuensantát''. Középső folyása többek között [[Calasparra]] és [[Cieza (Murcia)|Cieza]] községekhez tartozik, és itt található a védett természeti érték, az [[Almadenes-kanyon]]. Ezen a szakaszon a folyót keskeny, igen termékeny talajú síkság veszi körül, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Itt legfontosabb mellékfolyója a [[Mundo (folyó)|Mundo]], továbbiak a ''Moratalla'', a ''Quípar'' és az ''Argos''. Innentől kezdve a síkság egyre szélesedik és alacsonyodik, a folyó egyre kanyargósabbá válik. Mire eléri [[Murcia]] városát, vízhozama már általában lecsökken (mert addigra sokat felhasználnak belőle), viszont telente akár nagyobb árvizeket is okozhat. Ezen a környéken ömlik bele a ''Guadalentín'' és a ''Mula''. Végül a Segura [[Alicante (tartomány)|Alicante]] tartományban, [[Guardamar del Segura|Guardamar del Seguránál]] ömlik a [[Földközi-tenger]]be, a parti dűnesávot két részre osztva. A dűnék miatt itt mesterségesen kialakított mederben folyik.<ref name="rios"/> |
|||
Partvidékén fűzes, nádas és gyékényes területek húzódnak, és ahol nem mezőgazdasági és nem lakott területek veszik körül, ott a parttól kissé távolabb a vadrózsák és a szilek gyakoriak, de megjelennek a fehér nyárak, a szedrek és a tamariskák. A vízben vidrák, angolnafélék, márnák és pisztrángok élnek, a partvidéken pedig gyakoriak a különféle sasok, baglyok, jégmadarak, fümemülék, vízirigók és billegetők, valamint denevérek és teknősök.<ref name="rios"/> |
|||
A folyó felső szakaszán lehetőség van [[vadvízi evezés]]re is.<ref name="rios"/> |
|||
==Környezeti problémák== |
|||
Az 1990-es évektől a Segura hírhedtté vált szennyezettségéről: egész Európa egyik legszennyezettebb folyójának tartották, és gyakori látvány volt, hogy Murciában hab és döglött halak úsztak a víz felszínén. Mindezt egyrészt sok település tisztítatlan vagy csak nagyon kis arányban tisztított háztartási szennyvize és néhány ipari üzem okozta (például a murciai és [[Lorca (település)|lorcai]] bőrgyárak), másrészt a rendkívül változó vízjárás: a néha szinte kiszáradó folyó időnként megárad, és nagy területekről gyűjti magába a szemetet és egyéb szennyező anyagokat, például bemossa magába a mezőgazdasági területeken használt kártevőirtókat és műtrágyákat. Az Elchei Egyetem egyik kutatása szerint a víz a torkolat közelében 250-szer annyi szerves anyagot tartalmazott, mint amennyit a vízügyi törvény megengedett volna. A 2020-as évekre több intézkedésnek köszönhetően a folyó vízminősége javult.<ref name="rios"/> |
|||
2016. április 20-án a Segura vize [[Orihuela]] városában egészen vörös színűre változott. A vizsgálatok szerint ennek oka egy festékanyag volt, amelyet valószínűleg szándékosan juttathattak a vízbe. Egy más alkalommal a torkolathoz közeli ''San Antonio''-víztározóban változott vörössé a víz: ezúttal azt mutatták ki, hogy ezt egy, a ''[[Plagioselmis]]'' nembe tartozó alga okozta.<ref name="rios"/> |
|||
==Képek== |
==Képek== |
||
| 60. sor: | 70. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Földrajz}} |
{{Portál|Földrajz}} |
||
[[Kategória:Spanyolország folyói]] |
[[Kategória:Spanyolország folyói]] |
||
[[Kategória:Jaén tartomány (Spanyolország)]] |
[[Kategória:Jaén tartomány (Spanyolország)]] |
||
[[Kategória:Albacete tartomány]] |
[[Kategória:Albacete tartomány]] |
||
[[Kategória:Murcia (autonóm közösség)]] |
[[Kategória:Murcia (autonóm közösség) földrajza]] |
||
[[Kategória:Alicante tartomány]] |
[[Kategória:Alicante tartomány]] |
||
[[Kategória:Kasztília-La Mancha földrajza]] |
|||
[[Kategória:Andalúzia földrajza]] |
|||
[[Kategória:Valencia (autonóm közösség) földrajza]] |
|||
A lap jelenlegi, 2023. február 10., 13:33-kori változata
| Segura | |
 | |
| A Segura Archenánál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Spanyolország |
| Autonóm közösség | Andalúzia, Kasztília-La Mancha, Murcia, Valencia |
| Tartomány | Jaén, Albacete, Murcia, Alicante |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 325 km |
| Vízgyűjtő terület | 14 936 km² |
| Forrás | Segura-hegység |
 é. sz. 38° 05′ 30″, ny. h. 2° 41′ 59″38.091700°N 2.699600°W | |
| Torkolat | Földközi-tenger |
| é. sz. 38° 06′ 45″, ny. h. 0° 38′ 18″38.112400°N 0.638300°W | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Segura témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Segura (latin nevén: Thader) Délkelet-Spanyolország egyik jelentős folyója. Hosszúsága 325 km.
Leírás
[szerkesztés]Forrása a Segura-hegységben található, közigazgatásilag Jaén tartomány Santiago-Pontones községéhez tartozik. Egy karsztos típusú barlangban ered a tenger szintje felett 1413 méter magasságban, ahonnan az évszaktól függően csak lassan csordogál vagy erőteljesen ömlik a víz. Egy „legenda” szerint a víz annyira tiszta és átlátszó itt, hogy egyszer, amikor két szomjas ökör víz után kutatott, és rábukkant a barlangra, az átlátszó vízen át meglátták annak fenekét, és egészen a fenékig gyalogoltak, mígnem belefulladtak a vízbe.[1]
Kezdeti szakaszán egy keskeny, mély völgyben halad, miközben magába gyűjti több patak, például a Tus, a Madera és a Zumeta vizét. Ezen a szakaszon két víztározót alakítottak ki egyrészt áramtermelés, másrészt vízhozamszabályozás céljából: a Cenajót és a Fuensantát. Középső folyása többek között Calasparra és Cieza községekhez tartozik, és itt található a védett természeti érték, az Almadenes-kanyon. Ezen a szakaszon a folyót keskeny, igen termékeny talajú síkság veszi körül, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Itt legfontosabb mellékfolyója a Mundo, továbbiak a Moratalla, a Quípar és az Argos. Innentől kezdve a síkság egyre szélesedik és alacsonyodik, a folyó egyre kanyargósabbá válik. Mire eléri Murcia városát, vízhozama már általában lecsökken (mert addigra sokat felhasználnak belőle), viszont telente akár nagyobb árvizeket is okozhat. Ezen a környéken ömlik bele a Guadalentín és a Mula. Végül a Segura Alicante tartományban, Guardamar del Seguránál ömlik a Földközi-tengerbe, a parti dűnesávot két részre osztva. A dűnék miatt itt mesterségesen kialakított mederben folyik.[1]
Partvidékén fűzes, nádas és gyékényes területek húzódnak, és ahol nem mezőgazdasági és nem lakott területek veszik körül, ott a parttól kissé távolabb a vadrózsák és a szilek gyakoriak, de megjelennek a fehér nyárak, a szedrek és a tamariskák. A vízben vidrák, angolnafélék, márnák és pisztrángok élnek, a partvidéken pedig gyakoriak a különféle sasok, baglyok, jégmadarak, fümemülék, vízirigók és billegetők, valamint denevérek és teknősök.[1]
A folyó felső szakaszán lehetőség van vadvízi evezésre is.[1]
Környezeti problémák
[szerkesztés]Az 1990-es évektől a Segura hírhedtté vált szennyezettségéről: egész Európa egyik legszennyezettebb folyójának tartották, és gyakori látvány volt, hogy Murciában hab és döglött halak úsztak a víz felszínén. Mindezt egyrészt sok település tisztítatlan vagy csak nagyon kis arányban tisztított háztartási szennyvize és néhány ipari üzem okozta (például a murciai és lorcai bőrgyárak), másrészt a rendkívül változó vízjárás: a néha szinte kiszáradó folyó időnként megárad, és nagy területekről gyűjti magába a szemetet és egyéb szennyező anyagokat, például bemossa magába a mezőgazdasági területeken használt kártevőirtókat és műtrágyákat. Az Elchei Egyetem egyik kutatása szerint a víz a torkolat közelében 250-szer annyi szerves anyagot tartalmazott, mint amennyit a vízügyi törvény megengedett volna. A 2020-as évekre több intézkedésnek köszönhetően a folyó vízminősége javult.[1]
2016. április 20-án a Segura vize Orihuela városában egészen vörös színűre változott. A vizsgálatok szerint ennek oka egy festékanyag volt, amelyet valószínűleg szándékosan juttathattak a vízbe. Egy más alkalommal a torkolathoz közeli San Antonio-víztározóban változott vörössé a víz: ezúttal azt mutatták ki, hogy ezt egy, a Plagioselmis nembe tartozó alga okozta.[1]
Képek
[szerkesztés]-
A folyó forrása -
A Segura Blancánál -
-
A torkolat közelében
