Ugrás a tartalomhoz

„Bayreuth” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
669 829 szerkesztés
a Német járási jogú városok járásainak elrejtése (WP:BÜ), apróbb javítások
Robot: 1709_Sophie_Wilhelmine.JPG cseréje a következőre: [[c:File:Jean-Etienne_Liotard_-_Porträt_der_Markgräfin_Wilhelmine_von_Bayreuth.jpg|Jean-Etienne_Liotard_-_Porträt_der_Markgr
 
(9 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
|térkép=Karte bayreuth in deutschland.png
|térkép=Karte bayreuth in deutschland.png
|tartomány=[[Bajorország]]
|tartomány=[[Bajorország]]
|kormkerület=[[Oberfranken]]
|kormkerület=[[Felső-Frankföld]]
|rang = járási jogú város
|rang = [[Németország járási jogú városainak listája|járási jogú város]]
<!--|járás = Bayreuth-->
<!--|járás = Bayreuth-->
|alapítás=
|alapítás=
19. sor: 19. sor:
|szöveg pozíciója=left
|szöveg pozíciója=left
|weboldal=www.bayreuth.de
|weboldal=www.bayreuth.de
|polgármester= Brigitte Merk-Erbe (BG)
|polgármester= Thomas Ebersberger (CSU)
}}
}}
'''Bayreuth''' város [[Németország]]ban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa. A világ zenekedvelői [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] városaként tisztelik, ugyanis a neves zeneszerző életének utolsó szakaszában a városban élt és alkotott, nevéhez fűződik a város híres [[operaház]]ának, a ''Festspielhausnak'' a megépítése.
'''Bayreuth''' ([[IPA]]|baɪˈʁɔʏt|) város [[Németország]]ban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa. A világ zenekedvelői [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] városaként tisztelik, ugyanis a neves zeneszerző életének utolsó szakaszában a városban élt és alkotott, nevéhez fűződik a város híres [[operaház]]ának, a ''Festspielhausnak'' a megépítése.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
27. sor: 27. sor:


== Története ==
== Története ==
[[Fájl:1709 Sophie Wilhelmine.JPG|bélyegkép|180px|balra|Vilhelmina őrgrófné]]
[[Fájl:Jean-Etienne Liotard - Porträt der Markgräfin Wilhelmine von Bayreuth.jpg|bélyegkép|180px|balra|Vilhelmina őrgrófné]]
A várost valószínűleg [[Andech]] grófjai alapították. Első említése 1194-ből származik. A városszerkezet bajor jellegzetességet mutat, egy központi tér (Marktplatz) körül alakult ki, a polgármesteri hivatallal a központjában. A város erődítménye egy közeli dombon épült fel. A 13. században a [[Hohenzollern-ház|Hohenzollernek]] fennhatósága alá került. Az elkövetkező évszázadok során többször is [[pestis]]járvány sújtotta, majd 1430-ban a [[Husziták|huszita]] háborúkban elpusztították. 1605-ben és 1621-ben tűzvész áldozata lett. A város életében fordulópontot jelentett 1603, amikor [[Keresztély brandenburg-kumlbachi őrgróf]] a városban rendezte be rezidenciáját. A város igazi fejlődésnek a [[harmincéves háború]] után indult, ekkor épültek fel ma is látható pompás [[barokk]] épületei. 1701-ben alapították meg St. Georgen városát, amelyet 1811-ben egyesítettek Bayreuthtal. A város történetének aranykora Vilhelmina őrgrófné idejére esett, aki [[II. Frigyes porosz király]] kedvenc testvére és [[Frigyes brandenburg–bayreuthi őrgróf]] felesége volt. Ekkor épültek fel a mai Bayreuth városképét meghatározó parkok és kastélyok valamint az operaház. 1769-ben az utolsó bayreuthi őrgróf halálával a várost az [[Ansbachi Hercegség]]hez csatolták és így elveszítette fővárosi rangját. 1792-ben a [[poroszok]] foglalták el, 1806-ban a [[franciák]], majd 1810-ben [[Bajorország]] része lett.
A várost valószínűleg [[Andech]] grófjai alapították. Első említése 1194-ből származik. A városszerkezet bajor jellegzetességet mutat, egy központi tér (Marktplatz) körül alakult ki, a polgármesteri hivatallal a központjában. A város erődítménye egy közeli dombon épült fel. A 13. században a [[Hohenzollern-ház|Hohenzollernek]] fennhatósága alá került. Az elkövetkező évszázadok során többször is [[pestis]]járvány sújtotta, majd 1430-ban a [[Husziták|huszita]] háborúkban elpusztították. 1605-ben és 1621-ben tűzvész áldozata lett. A város életében fordulópontot jelentett 1603, amikor [[Keresztély brandenburg-kulmbachi őrgróf]] a városban rendezte be rezidenciáját. A város igazi fejlődésnek a [[harmincéves háború]] után indult, ekkor épültek fel ma is látható pompás [[barokk]] épületei. 1701-ben alapították meg St. Georgen városát, amelyet 1811-ben egyesítettek Bayreuthtal. A város történetének aranykora Vilhelmina őrgrófné idejére esett, aki [[II. Frigyes porosz király]] kedvenc testvére és [[Frigyes brandenburg–bayreuthi őrgróf]] felesége volt. Ekkor épültek fel a mai Bayreuth városképét meghatározó parkok és kastélyok valamint az operaház. 1769-ben az utolsó bayreuthi őrgróf halálával a várost az [[Ansbachi Hercegség]]hez csatolták és így elveszítette fővárosi rangját. 1792-ben a [[poroszok]] foglalták el, 1806-ban a [[franciák]], majd 1810-ben [[Bajorország]] része lett.


1872-ben a városba költözött [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]], aki itt valósította meg álmát: fő műve, ''[[A Nibelung gyűrűje]]'' tetralógia és más operái bemutatása céljából egy óriási [[operaház]]at építtetett, amely 1876-ra lett kész. A [[második világháború]]ban a [[Nemzetiszocializmus|náci]] ideológia egyik központi helyszíne lett, a [[Bayreuthi Ünnepi Játékok|Wagner-fesztiválok (Bayreuthi Ünnepi Játékok)]] miatt. A várost közvetlenül [[Berlin]]ből igazgatták, köszönhetően [[Adolf Hitler|Hitler]] érdeklődésének a fesztivál iránt. A világháború idején a város közelében működött a [[Flossenburg koncentrációs tábor]]. A háború után a fesztivált 1951-ben indították el újra, és azóta minden évben megrendezik. A város életében fellendülést hozott 1975, amikor megalapították egyetemét.
1872-ben a városba költözött [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]], aki itt valósította meg álmát: fő műve, ''[[A Nibelung gyűrűje]]'' tetralógia és más operái bemutatása céljából egy óriási [[operaház]]at építtetett, amely 1876-ra lett kész. A [[második világháború]]ban a [[Nemzetiszocializmus|náci]] ideológia egyik központi helyszíne lett, a [[Bayreuthi Ünnepi Játékok|Wagner-fesztiválok (Bayreuthi Ünnepi Játékok)]] miatt. A várost közvetlenül [[Berlin]]ből igazgatták, köszönhetően [[Adolf Hitler|Hitler]] érdeklődésének a fesztivál iránt. A világháború idején a város közelében működött a [[Flossenburg koncentrációs tábor]]. A háború után a fesztivált 1951-ben indították el újra, és azóta minden évben megrendezik. A város életében fellendülést hozott 1975, amikor megalapították egyetemét.
37. sor: 37. sor:
== Látnivalók ==
== Látnivalók ==
[[Fájl:Bayreuth-Lisztmuseum.jpg|bélyegkép|180px|balra|Liszt Ferenc háza]]
[[Fájl:Bayreuth-Lisztmuseum.jpg|bélyegkép|180px|balra|Liszt Ferenc háza]]
* '''Haus Wahnfried''' – a [[klasszicizmus|klasszicista]] családi ház [[1873]]-ban épült [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] instrukciói alapján. Ma múzeumként őrzik a Wagner-hagyatékot. A zeneszerző és a felesége a ház kertjében vannak eltemetve.
* '''[[Wahnfried|Haus Wahnfried]]''' – a [[klasszicizmus|klasszicista]] családi ház [[1873]]-ban épült [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] instrukciói alapján. Ma múzeumként őrzik a Wagner-hagyatékot. A zeneszerző és a felesége a ház kertjében vannak eltemetve.
* '''Liszt Ferenc háza''' – a ház falán egy emléktábla utal arra, hogy ebben a házban halt meg 1886-ban [[Liszt Ferenc]].
* '''Liszt Ferenc háza''' – (Wahnfriedstraße 9, a Wahnfriedstraße és Lisztstraße sarka) a ház falán egy emléktábla utal arra, hogy ebben a házban halt meg 1886-ban [[Liszt Ferenc]].
* '''Neues Schloss''' (Új Kastély) – 1754–1759 között épült. Ma egy képtár és a helytörténeti múzeum otthona. Előtte áll a város legszebb szökőkútja a '''Markgrafenbrunnen'''.
* '''Neues Schloss''' (Új Kastély) – 1754–1759 között épült. Ma egy képtár és a helytörténeti múzeum otthona. Előtte áll a város legszebb szökőkútja a '''Markgrafenbrunnen'''.
* '''Stadtpfarrkirche''' – 13–14. századi [[gótika|gótikus]] templom. Az őrgrófok kriptáját őrzi.
* '''Stadtpfarrkirche''' – 13–14. századi [[gótika|gótikus]] templom. Az őrgrófok kriptáját őrzi.
55. sor: 55. sor:
{{Sitzverteilung
{{Sitzverteilung
| float = left
| float = left
| Überschrift = mandátumok a tanácsban (Stadtrat) 2014–2020
| Überschrift = mandátumok a tanácsban (Stadtrat) 2020–2026
|1=CSU|2=SPD|3=BG|4=GRÜNE|5=JB|6=FDP|7=DU|8=BBL
|1=CSU|2=GRÜNE|3=SPD|4=BG|5=JB|6=FDP|7=DU|8=AFD|9=FL|10=LINKE
|9=| CSU = 13
| CSU = 10
| SPD = 9
| GRÜNE = 8
| BG = 9
| SPD = 8
| GRÜNE = 5
| BG = 7
| JB = 3
| JB = 3
| FDP = 3
| FDP = 2
| DU = 2
| DU = 2
| BBL = 1
| AFD = 2
| BG Farbe = FE6D02
| FL = 1
| JB Farbe = 117ACB
| LINKE = 1
| DU Farbe = 21499F
| BG Farbe = FE6D02
| BBL Farbe = 9ADD01
| JB Farbe = 117ACB
| DU Farbe = 21499F
|10=| Anmerkung = Unter den Sitzen der BG befindet sich der Sitz der Bürgermeisterin.
| FL Farbe = 9ADD01
| Anmerkung = Veränderungen gegenüber 2014–2020:<br /> CSU −3, Grüne +3, SPD −1, BG −1, FDP −1, AfD +2, FL +1, Linke +1.
}}
}}
== Testvérvárosai ==
== Testvérvárosai ==
78. sor: 80. sor:


== Galéria ==
== Galéria ==
<center>
<gallery class="center">
<gallery>
Fájl:Bayreuth Markgraefliches Opernhaus 2002.jpg|Az operaház
Fájl:Bayreuth Markgraefliches Opernhaus 2002.jpg|Az operaház
Fájl:Neues schloß bayreuth.JPG|Neues Schloss
Fájl:Neues schloß bayreuth.JPG|Neues Schloss
86. sor: 87. sor:
Fájl:Liszt_Grave.jpg|Liszt sírja
Fájl:Liszt_Grave.jpg|Liszt sírja
</gallery>
</gallery>
</center>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


== Felhasznált irodalom ==
== Források ==
* Szentirmai József: ''Németország'', Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-243-856-6
* Szentirmai József: ''Németország'', Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1992, {{ISBN|963-243-856-6}}


== További információk ==
== További információk ==
100. sor: 100. sor:
{{portál|Németország|-|}}
{{portál|Németország|-|}}


[[Kategória:Bayreuth]]
[[Kategória:Bayreuth| ]]
[[Kategória:Bajorország települései]]
[[Kategória:Bajorország települései]]

A lap jelenlegi, 2023. február 6., 00:38-kori változata

Bayreuth
Bayreuth címere
Bayreuth címere		 Bayreuth zászlaja
Bayreuth zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületFelső-Frankföld
JárásFelső-Frankföld
Rangjárási jogú város
PolgármesterThomas Ebersberger (CSU)
Irányítószám95444–95448
Körzethívószám
  • 921
  • 9201
  • 9209
RendszámBT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség74 506 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1092 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület66,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″49.948056°N 11.578333°EKoordináták: é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″49.948056°N 11.578333°E
Bayreuth (Bajorország)
Bayreuth
Bayreuth
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Bayreuth weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bayreuth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bayreuth (IPA|baɪˈʁɔʏt|) város Németországban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa. A világ zenekedvelői Wagner városaként tisztelik, ugyanis a neves zeneszerző életének utolsó szakaszában a városban élt és alkotott, nevéhez fűződik a város híres operaházának, a Festspielhausnak a megépítése.

Fekvése

[szerkesztés]

A Roten Main partján, a Frank-Svájc és a Fichtel-hegység között fekszik.

Története

[szerkesztés]
Vilhelmina őrgrófné

A várost valószínűleg Andech grófjai alapították. Első említése 1194-ből származik. A városszerkezet bajor jellegzetességet mutat, egy központi tér (Marktplatz) körül alakult ki, a polgármesteri hivatallal a központjában. A város erődítménye egy közeli dombon épült fel. A 13. században a Hohenzollernek fennhatósága alá került. Az elkövetkező évszázadok során többször is pestisjárvány sújtotta, majd 1430-ban a huszita háborúkban elpusztították. 1605-ben és 1621-ben tűzvész áldozata lett. A város életében fordulópontot jelentett 1603, amikor Keresztély brandenburg-kulmbachi őrgróf a városban rendezte be rezidenciáját. A város igazi fejlődésnek a harmincéves háború után indult, ekkor épültek fel ma is látható pompás barokk épületei. 1701-ben alapították meg St. Georgen városát, amelyet 1811-ben egyesítettek Bayreuthtal. A város történetének aranykora Vilhelmina őrgrófné idejére esett, aki II. Frigyes porosz király kedvenc testvére és Frigyes brandenburg–bayreuthi őrgróf felesége volt. Ekkor épültek fel a mai Bayreuth városképét meghatározó parkok és kastélyok valamint az operaház. 1769-ben az utolsó bayreuthi őrgróf halálával a várost az Ansbachi Hercegséghez csatolták és így elveszítette fővárosi rangját. 1792-ben a poroszok foglalták el, 1806-ban a franciák, majd 1810-ben Bajorország része lett.

1872-ben a városba költözött Richard Wagner, aki itt valósította meg álmát: fő műve, A Nibelung gyűrűje tetralógia és más operái bemutatása céljából egy óriási operaházat építtetett, amely 1876-ra lett kész. A második világháborúban a náci ideológia egyik központi helyszíne lett, a Wagner-fesztiválok (Bayreuthi Ünnepi Játékok) miatt. A várost közvetlenül Berlinből igazgatták, köszönhetően Hitler érdeklődésének a fesztivál iránt. A világháború idején a város közelében működött a Flossenburg koncentrációs tábor. A háború után a fesztivált 1951-ben indították el újra, és azóta minden évben megrendezik. A város életében fellendülést hozott 1975, amikor megalapították egyetemét.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1925 és 2022 között
Lakosok száma
35 306
61 835
67 035
69 813
72 683
71 572
72 148
73 065
74 657
74 506
1925196119751987201020132015201620192022
Adatok: Wikidata

Látnivalók

[szerkesztés]
Liszt Ferenc háza
  • Haus Wahnfried – a klasszicista családi ház 1873-ban épült Richard Wagner instrukciói alapján. Ma múzeumként őrzik a Wagner-hagyatékot. A zeneszerző és a felesége a ház kertjében vannak eltemetve.
  • Liszt Ferenc háza – (Wahnfriedstraße 9, a Wahnfriedstraße és Lisztstraße sarka) a ház falán egy emléktábla utal arra, hogy ebben a házban halt meg 1886-ban Liszt Ferenc.
  • Neues Schloss (Új Kastély) – 1754–1759 között épült. Ma egy képtár és a helytörténeti múzeum otthona. Előtte áll a város legszebb szökőkútja a Markgrafenbrunnen.
  • Stadtpfarrkirche – 13–14. századi gótikus templom. Az őrgrófok kriptáját őrzi.
  • Altes Schloss (Régi Kastély) – 1454-ben épült.
  • Markgräfisches Opernhaus (Őrgrófi Operaház) – 1744–1748 között épült, eredetileg udvari színháznak.
  • Festspielhaus – a 380 méter magas Grüner Hügel-dombon áll. Az 1900 férőhelyes színházat Wagner kívánságára Gottfried Semper építette 1872–1876 között. Júliusban–augusztusban a Bayreuthi Ünnepi Játékok színhelye.
  • Fantasie-kastély – a keleti Donndorf városrészben áll. 1758-ban építették.

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

A várost érinti az A9-es és A70-es autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Bayreuth Hauptbahnhof

Politika

[szerkesztés]
mandátumok a tanácsban (Stadtrat) 2020–2026
          
44 képviselő az alábbiak szerint:
      CSU: 10
      Grüne: 8
      SPD: 8
      BG : 7
      JB : 3
      FDP: 2
      DU : 2
      AfD: 2
      FL : 1
      Linke: 1

Veränderungen gegenüber 2014–2020:
CSU −3, Grüne +3, SPD −1, BG −1, FDP −1, AfD +2, FL +1, Linke +1.

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Az operaház
    Az operaház
  • Neues Schloss
    Neues Schloss
  • Altes Schloss
    Altes Schloss
  • Festspielhaus
    Festspielhaus
  • Liszt sírja
    Liszt sírja

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bayreuth&oldid=25796598”