„Iparcsarnok (Szeged)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Modern építészet kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
| (2 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
| szöveg pozíciója = fent |
| szöveg pozíciója = fent |
||
}} |
}} |
||
| ⚫ | |||
Az '''Iparcsarnok''' a [[modernizmus|modernista]] építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője a [[szeged]]i belvárosban. |
|||
== Története == |
|||
| ⚫ | A szegedi Ipartestület az [[első világháború]] utáni években [[Magyarország]] legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az [[1920-as évek]]ben tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet [[Sebestyén Endre]] tervezte. Az építkezés [[1936]]. [[március 17.|március 17]]-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. [[1936]]. [[május 30.|május 30]]-án [[Bornemissza Géza]] iparügyi miniszter a [[Szegedi Ipari Vásár]] keretében nyitotta meg az elkészült létesítményt. |
||
Az Iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb eleme a két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a [[mezőgazdaság]]ot jelképező koszorút és az [[ipar]]t jelképező fogaskereket tartanak. A két [[angyal]]t a [[hódmezővásárhely]]i kerámiagyárban készítették [[Bakonyi Viktor Géza]] szobrász irányításával. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne. |
Az Iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb eleme a két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a [[mezőgazdaság]]ot jelképező koszorút és az [[ipar]]t jelképező fogaskereket tartanak. A két [[angyal]]t a [[hódmezővásárhely]]i kerámiagyárban készítették [[Bakonyi Viktor Géza]] szobrász irányításával. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne. |
||
| 66. sor: | 70. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
*{{commonskat-natúr|Iparcsarnok (Szeged)|Iparcsarnok}} |
*{{commonskat-natúr|Iparcsarnok (Szeged)|Iparcsarnok}} |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Iparcsarnok (Budapest)]] |
|||
{{portál|Magyarország|-}} |
{{portál|Magyarország|-}} |
||
{{DEFAULTSORT:Iparc~sarnok}} |
|||
[[Kategória:Szeged 20. századi építményei]] |
[[Kategória:Szeged 20. századi építményei]] |
||
[[Kategória:Modern építészet]] |
[[Kategória:Modern építészet]] |
||
A lap jelenlegi, 2022. augusztus 11., 13:37-kori változata
| Iparcsarnok | |
_2012-04-13.JPG) | |
| Az épület 2012-ben | |
| Cím | Szeged |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1936 |
| Építési stílus | modernista |
| Védettség | helyi védelem alatt |
| Építész(ek) | Sebestyén Endre |
| Elhelyezkedése | |
 Iparcsarnok
Pozíció Szeged térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255000°N 20.151111°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255000°N 20.151111°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Iparcsarnok a modernista építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője a szegedi belvárosban.
Története
[szerkesztés]A szegedi Ipartestület az első világháború utáni években Magyarország legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az 1920-as években tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet Sebestyén Endre tervezte. Az építkezés 1936. március 17-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. 1936. május 30-án Bornemissza Géza iparügyi miniszter a Szegedi Ipari Vásár keretében nyitotta meg az elkészült létesítményt.
Az Iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb eleme a két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a mezőgazdaságot jelképező koszorút és az ipart jelképező fogaskereket tartanak. A két angyalt a hódmezővásárhelyi kerámiagyárban készítették Bakonyi Viktor Géza szobrász irányításával. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne.
A második világháború után az állam vette birtokba az épületet és saját céljaira kezdte használni. Falai között kezdődött meg Szegeden a képzőművészeti szabadiskola működése.[1] A háború utáni években a tetőteraszt beépítették, az épületet pedig 1952-től a Móra Ferenc Múzeum képtáraként és ideiglenes kiállítóhelyként használták. Az ezredfordulóra az épület lakatlanná és kvázi gazdátlanná vált, állaga igen leromlott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szeged története – A képzőművészet (magyar nyelven). Csongrád megyei örökségtár. (Hozzáférés: 2012. április 17.)
Források
[szerkesztés]- Újszászi Ilona: A második város két rendezvénye (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. december 20. (Hozzáférés: 2012. április 18.)[halott link]
- A mezőgazdaság az ipar allegóriája dombormű (magyar nyelven). Szoborlap. (Hozzáférés: 2012. április 17.)[halott link]
- Iparcsarnok és Ipartestületi székház (magyar nyelven). Egykor.hu. (Hozzáférés: 2012. április 18.)
- "Középület" (magyar nyelven). muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2012. április 18.)
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok témájú kategóriát.
