„Iparcsarnok (Szeged)” változatai közötti eltérés

	Iparcsarnok
	Az épület 2012-ben
Cím	Szeged
	Építési adatok
Építés éve	1936
Építési stílus	modernista
Védettség	helyi védelem alatt
Építész(ek)	Sebestyén Endre
	Elhelyezkedése
	Iparcsarnok Pozíció Szeged térképén
	é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255000°N 20.151111°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255000°N 20.151111°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2022. augusztus 11., 13:37-kori változata

Az Iparcsarnok a modernista építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője a szegedi belvárosban.

Története

A szegedi Ipartestület az első világháború utáni években Magyarország legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az 1920-as években tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet Sebestyén Endre tervezte. Az építkezés 1936. március 17-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. 1936. május 30-án Bornemissza Géza iparügyi miniszter a Szegedi Ipari Vásár keretében nyitotta meg az elkészült létesítményt.

Az Iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb eleme a két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a mezőgazdaságot jelképező koszorút és az ipart jelképező fogaskereket tartanak. A két angyalt a hódmezővásárhelyi kerámiagyárban készítették Bakonyi Viktor Géza szobrász irányításával. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne.

A második világháború után az állam vette birtokba az épületet és saját céljaira kezdte használni. Falai között kezdődött meg Szegeden a képzőművészeti szabadiskola működése.^[1] A háború utáni években a tetőteraszt beépítették, az épületet pedig 1952-től a Móra Ferenc Múzeum képtáraként és ideiglenes kiállítóhelyként használták. Az ezredfordulóra az épület lakatlanná és kvázi gazdátlanná vált, állaga igen leromlott.

Jegyzetek

↑ Szeged története – A képzőművészet (magyar nyelven). Csongrád megyei örökségtár. (Hozzáférés: 2012. április 17.)

Források

Újszászi Ilona: A második város két rendezvénye (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. december 20. (Hozzáférés: 2012. április 18.)^{[halott link]}
A mezőgazdaság az ipar allegóriája dombormű (magyar nyelven). Szoborlap. (Hozzáférés: 2012. április 17.)^{[halott link]}
Iparcsarnok és Ipartestületi székház (magyar nyelven). Egykor.hu. (Hozzáférés: 2012. április 18.)
"Középület" (magyar nyelven). muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2012. április 18.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok témájú kategóriát.

Kapcsolódó szócikkek

Iparcsarnok (Budapest)

Magyarország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Szeged története – A képzőművészet (magyar nyelven). Csongrád megyei örökségtár. (Hozzáférés: 2012. április 17.)

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{coor title d|46.255114|N|20.15123|E|type:landmark}}
+<!--{{coor title d|46.255114|N|20.15123|E|type:landmark}}-->
 {{Épület infobox
 | név = Iparcsarnok
@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 | becenév =
 | korábbi nevek =
-| cím =
+| cím = [[Szeged]]
 | építés éve = 1936
 | megnyitás =
@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 | lebontás éve =
 | lebontás oka =
-| stílus =
+| stílus = [[modernizmus|modernista]]
 | felhasznált anyagok =
 | védettség = helyi védelem alatt
@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 | nevezetességei =
 | különlegességek =
-| pozíciós térkép =
+| pozíciós térkép = Szeged
 | szélesség =
-| szélességi fok =
+| szélességi fok = 46
-| szélességi ívperc =
+| szélességi ívperc = 15
-| szélességi ívmásodperc =
+| szélességi ívmásodperc = 18
 | hosszúság =
-| hosszúsági fok =
+| hosszúsági fok = 20
-| hosszúsági ívperc =
+| hosszúsági ívperc = 9
-| hosszúsági ívmásodperc =
+| hosszúsági ívmásodperc = 4
-| szöveg pozíciója =
+| szöveg pozíciója = fent
 }}
-Az ''Iparcsarnok'' a [[szeged]]i belváros egyik legfiatalabb épülete, egyben a [[modernizmus|modernista]] építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője a városban. Az szegedi Ipartestület az [[első világháború]] utáni években [[Magyarország]] legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az [[1920-as évek]]ben tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet [[Sebestyén Endre]] tervezte. Az építkezés [[1936]]. [[március 17]]-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. [[1936]]. [[május 30]]-án [[Bornemissza Géza]] iparügyi miniszter a [[Szegedi Ipari Vásár]] keretében nyitotta meg az elkészült létesítményt.
+Az '''Iparcsarnok''' a [[modernizmus|modernista]] építészeti stílus egyik legjellegzetesebb képviselője a [[szeged]]i belvárosban.
+== Története ==
+A szegedi Ipartestület az [[első világháború]] utáni években [[Magyarország]] legnépesebb szakmai tömörülése volt. A szervezet az [[1920-as évek]]ben tűzte ki célul, hogy a város kézműveseinek és iparosainak megélhetését segítő kiállítási teret hoz létre. A leginkább kézenfekvő megoldás a Ipartestület székházával szomszédos telek megvásárlása volt, az ott létrehozandó épületet [[Sebestyén Endre]] tervezte. Az építkezés [[1936]]. [[március 17.|március 17]]-én kezdődött és igen gyors ütemben haladt előre. [[1936]]. [[május 30.|május 30]]-án [[Bornemissza Géza]] iparügyi miniszter a [[Szegedi Ipari Vásár]] keretében nyitotta meg az elkészült létesítményt.
 Az Iparcsarnok eredetileg kétszintes. Homlokzatának legjellegzetesebb eleme a két egymással szemben repülő, férfi és női angyalalak, akik kezükben a [[mezőgazdaság]]ot jelképező koszorút és az [[ipar]]t jelképező fogaskereket tartanak. A két [[angyal]]t a [[hódmezővásárhely]]i kerámiagyárban készítették [[Bakonyi Viktor Géza]] szobrász irányításával. Az épület tetején elhelyezkedő teraszt vaskorlát kerítette. Az Iparcsarnok eredeti funkciójának megfelelően működött 1945-ig, ám kiállításokat a második világháború kitörése után már nem tartottak benne.
 A [[második világháború]] után az állam vette birtokba az épületet és saját céljaira kezdte használni. Falai között kezdődött meg Szegeden a képzőművészeti szabadiskola működése.<ref>{{cite web| url = http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/024_kepzomuveszet.htm| title = Szeged története – A képzőművészet| accessdate = 2012-04-17| publisher = Csongrád megyei örökségtár| language = magyar}}</ref> A háború utáni években a tetőteraszt beépítették, az épületet pedig [[1952]]-től a Móra Ferenc Múzeum képtáraként és ideiglenes kiállítóhelyként használták. Az ezredfordulóra az épület lakatlanná és kvázi gazdátlanná vált, állaga igen leromlott.
+== Jegyzetek ==
+{{források}}
 ==Források==
+*{{cite web| url = http://www.delmagyar.hu/idoutazas/idoutazas_a_delmagyarral_a_masodik_varos__ket_rendezvenye/2081804/| title = A második város két rendezvénye| accessdate = 2012-04-18| author = Újszászi Ilona| date = 2008-12-20| publisher = Délmagyarország| language = magyar}}{{Halott link|url=http://www.delmagyar.hu/idoutazas/idoutazas_a_delmagyarral_a_masodik_varos__ket_rendezvenye/2081804/ |date=2019-10 }}
-*{{commons-natúr|Category:Iparcsarnok (Szeged)|Iparcsarnok}}
-*{{cite web| url = http://www.delmagyar.hu/idoutazas/idoutazas_a_delmagyarral_a_masodik_varos__ket_rendezvenye/2081804/| title = A második város két rendezvénye| accessdate = 2012-04-18| author =Újszászi Ilona| date = 2008-12-20| publisher = Délmagyarország| language = magyar}}
+*{{cite web| url = http://www.szoborlap.hu/695_a_mezogazdasag_az_ipar_allegoriaja_dombormu_szeged_bakonyi_viktor_geza_1936.html| title = A mezőgazdaság az ipar allegóriája dombormű| accessdate = 2012-04-17| publisher = Szoborlap| language = magyar}}{{Halott link|url=http://www.szoborlap.hu/695_a_mezogazdasag_az_ipar_allegoriaja_dombormu_szeged_bakonyi_viktor_geza_1936.html |date=2019-10 }}
-*{{cite web| url = http://www.szoborlap.hu/695_a_mezogazdasag_az_ipar_allegoriaja_dombormu_szeged_bakonyi_viktor_geza_1936.html| title = A mezőgazdaság az ipar allegóriája dombormű| accessdate =  2012-04-17| publisher = Szoborlap| language = magyar}}
 *{{cite web| url = http://egykor.hu/szeged/259| title = Iparcsarnok és Ipartestületi székház| accessdate = 2012-04-18| publisher = Egykor.hu| language = magyar}}
-{{források}}
 *{{cite web| url = http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=-9077| title = "Középület"| accessdate = 2012-04-18| publisher = muemlekem.hu| language = magyar}}
+== További információk ==
-{{portál|Magyarország}}
+*{{commonskat-natúr|Iparcsarnok (Szeged)|Iparcsarnok}}
+== Kapcsolódó szócikkek ==
+* [[Iparcsarnok (Budapest)]]
+{{portál|Magyarország|-}}
+[[Kategória:Szeged 20. századi építményei]]
+[[Kategória:Modern építészet]]

Iparcsarnok

Az épület 2012-ben
Cím	Szeged
Építési adatok
Építés éve	1936
Építési stílus	modernista
Védettség	helyi védelem alatt
Építész(ek)	Sebestyén Endre
Elhelyezkedése
Iparcsarnok Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255, 20.15111111111146.255000°N 20.151111°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 18″, k. h. 20° 09′ 04″46.255, 20.15111111111146.255000°N 20.151111°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Iparcsarnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség