Ugrás a tartalomhoz

„Gazal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a spam link jelölése, egyéb apróság
a Verstan kategória hozzáadva (a HotCattel)
 
(3 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:


Valószínűleg a [[7. század]]ban alakult ki a ''naszíb''ból, a [[kaszída]] elé illesztett szerelmi elégiából. Két típusát különböztetik meg, a [[hidzsáz]]i és az [[irak]]i gazalt. A legrégebbi fennmaradt gazalok [[Umar ibn Abi Rabía]] költeményei. Rendkívül népszerűek voltak nem csak az arab, de a [[török irodalom|török]], a [[perzsa irodalom|perzsa]] és az [[urdu nyelv|urdu]] költészetben is. A perzsa [[Háfiz]] az 1300-as években [[metafora|metaforákban]] gazdag költeményeivel megújította a műfajt. A török irodalomban [[Fuzúli]] és [[Báki]] kedvelt versformája volt.
Valószínűleg a [[7. század]]ban alakult ki a ''naszíb''ból, a [[kaszída]] elé illesztett szerelmi elégiából. Két típusát különböztetik meg, a [[hidzsáz]]i és az [[irak]]i gazalt. A legrégebbi fennmaradt gazalok [[Umar ibn Abi Rabía]] költeményei. Rendkívül népszerűek voltak nem csak az arab, de a [[török irodalom|török]], a [[perzsa irodalom|perzsa]] és az [[urdu nyelv|urdu]] költészetben is. A perzsa [[Háfiz]] az 1300-as években [[metafora|metaforákban]] gazdag költeményeivel megújította a műfajt. A török irodalomban [[Fuzúli]] és [[Báki]] kedvelt versformája volt.

A perzsa gazal a klasszikus perzsa irodalom kedvelt versformája volt. Többnyire 5-12 párverset tartalmaz. Az első két sor egymással rímel, majd később minden páros sor is. Rímképlete: aa, xa, xa, xa... Különböző metrikus formákat ismerünk, pl, ''hazadzs'', ''ramal''; a rímet [[Redif (verstan)|redif]] is követheti.<ref>{{VIL|3|524}}</ref>

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
* [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/gazal.html Gazal - Terebess] {{hu}}
*[http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/gazal.html Gazal - Terebess] {{hu}}
* [http://www.kislexikon.hu/keres_cimszo.php?f=ghazal&p=elejen&s=0 Ghazal - Kislexikon] {{Spam link|dátum=2019 októberéből}} {{hu}}
*[http://www.kislexikon.hu/keres_cimszo.php?f=ghazal&p=elejen&s=0 Ghazal - Kislexikon] {{Spam link|dátum=2019 októberéből}} {{hu}}

{{csonk-irodalom}}
{{csonk-irodalom}}
{{Portál|Arab}}
{{Portál|Arab}}
12. sor: 18. sor:
[[Kategória:Perzsa irodalom]]
[[Kategória:Perzsa irodalom]]
[[Kategória:Török irodalom]]
[[Kategória:Török irodalom]]
[[Kategória:Verstan]]

A lap jelenlegi, 2022. április 21., 21:01-kori változata

A gazal, másképp ghazal vagy gázel (غزل – ġazal) egy arab eredetű irodalmi műfaj, rövid, szerelmesvers-típus.

Valószínűleg a 7. században alakult ki a naszíbból, a kaszída elé illesztett szerelmi elégiából. Két típusát különböztetik meg, a hidzsázi és az iraki gazalt. A legrégebbi fennmaradt gazalok Umar ibn Abi Rabía költeményei. Rendkívül népszerűek voltak nem csak az arab, de a török, a perzsa és az urdu költészetben is. A perzsa Háfiz az 1300-as években metaforákban gazdag költeményeivel megújította a műfajt. A török irodalomban Fuzúli és Báki kedvelt versformája volt.

A perzsa gazal a klasszikus perzsa irodalom kedvelt versformája volt. Többnyire 5-12 párverset tartalmaz. Az első két sor egymással rímel, majd később minden páros sor is. Rímképlete: aa, xa, xa, xa... Különböző metrikus formákat ismerünk, pl, hazadzs, ramal; a rímet redif is követheti.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 524. o.  

Források

[szerkesztés]
  • Arab Arabportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap