„Jekelfalussy József” változatai közötti eltérés

	Jekelfalussy József
	Portréja; (a Vasárnapi Ujság illusztrációja, 1896)
Született	1849. október 9.; Rimaszombat
Elhunyt	1901. február 12. (51 évesen); Lontó
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	statisztikus, közgazdász
Iskolái	Pesti Egyetem
	A Központi Statisztikai Hivatal 2. igazgatója
	Hivatali idő; 1892 – 1901
Előd	Keleti Károly
Utód	Vargha Gyula
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jekelfalussy József témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2021. január 11., 09:01-kori változata

Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait.

Életpályája

Alapiskoláit Lőcsén, majd Eperjesen és Nagyszombatban végezte. 1869-ben Pestre költözött, ahol a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium statisztikai osztályának tisztviselője lett, s ezzel egyidejűleg beiratkozott a Pesti Egyetem jogi karára is. 1871-ben a minisztériumi osztályból szervezett Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal gyakornokként átvette Jekelfalussyt, aki 1871–72-ben elvégezte a statisztikai tanfolyamot, és statisztikusi szakvizsgát tett. 1873-tól segédfogalmazói rangban dolgozott a statisztikai intézetben. Jogtudományi doktori oklevelét végül 1874-ben szerezte meg, s még ugyanabban az évben váltóügyvédi vizsgát is tett. 1878–79-ben katonaként részt vett Bosznia okkupációjában. Hazatérése után megházasodott és felépíttette lontói kastélyát. Ezzel párhuzamosan immár fogalmazóként, 1882-től miniszteri titkárként folytatta munkáját a statisztikai hivatalban. 1886-ban címzetes miniszteri osztálytanácsosi rangban kinevezték az intézet aligazgatójává. 1888-ban tényleges miniszteri osztálytanácsos lett, 1892-ben – Keleti Károly halála után – pedig átvette az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatását, és haláláig irányította az intézmény munkáját.

Életének utolsó éveiben visszatérő betegséggel küzdött, egyre többet tartózkodott felesége lontói birtokán.

Munkássága

Pályája elején főleg a népszámlálás módszertani problémái, valamint a demográfiai adatok társadalomstatisztikai kérdései vonzották (nemzetiségek, foglalkoztatásszerkezet, bűnözés stb.). Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos cigányösszeírás megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több helységnévtár és címtár összeállítása. Az 1880-as évek második felétől figyelme egyre inkább a gazdaságstatisztikára, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzésére terjedt ki. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó nemzetgazdasági elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban (Nemzetgazdasági Szemle, Közgazdasági Szemle, Budapesti Szemle stb.) publikálta, s az 1890-es évekre a magyarországi közgazdászkörök elismert alakja lett. Szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv (1887-től), a Nemzetgazdasági Szemle (1889–1892), a Közgazdasági és Közigazgatási Szemle (1893–1894) és a Közgazdasági Szemle (1895–1899) című szakfolyóiratokat.

Kiváló szervező hírében állt, s igazgatása közel tíz éve alatt – többek között a már említett módszertani újításai segítségével – magas színvonalra emelte az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal munkáját. Létrehozta a kormányjelentés intézményét, azaz a statisztikai hivatal meghatározott rendszerességgel az országgyűlés elé terjesztette a legfrissebb statisztikai felméréseken alapuló elemzéseit. Szakmai támogatásával fogadták el 1897-ben a statisztikai törvényt (1897. évi XXXV. tc.), amely az állampolgárok számára kötelezővé tette az igazságnak megfelelő adatok kiszolgáltatását, a személyes adatok kezelésének és védelmének törvényi szavatolása mellett. 1898-ra az ő irányításával épülhetett fel a statisztikai hivatal új – ma is használatban lévő – főépülete a Keleti Károly utcában.

Társasági tagságai és elismerései

Munkássága elismeréseként 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1893-ban rendes tagjává választották, 1892 és 1900 között a nemzetgazdasági bizottság előadója volt. 1885-től tagja volt a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek (International Statistical Institute, ISI).

Főbb művei

Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban végrehajtott számlálás szerint. Budapest, 1882.
A községek háztartása és pótadójuk 1881. Budapest, 1883.
A községi pénzügy főbb eredményei hazánkban. Budapest, 1883.
Hazánk bűnügyi statisztikája 1873–80. Budapest, 1883.
Magyarország népességi statisztikája. Budapest, 1884.
Magyarország házi ipara az 1884. év elején. Budapest, 1885.
Magyarország malomipara 1885. év elején. Budapest, 1885.
Magyarország iparstatisztikája 1885-ben. Budapest, 1886.
Fogházaink állapota 1872–1886. Budapest, 1887.
Az ezredéves magyar állam és népe. (szerk.) Bp, 1896. Németül Angolul

Emlékezete

1999-ben falunap keretében emlékezett meg Lontó népe Jekelfalussy József jogtudor 150. születésnapjáról. A szentmisével és koszorúzással egybekötött ünnepséget a budapesti Központi Statisztikai Hivatal akkori munkatársai is megtisztelték jelenlétükkel. Dr. Dányi Dezső (1921-2000) akadémikus, nemzetközi hírű demográfia kutató rövid előadásban méltatta Jekelfalussy József életét és munkásságát, Dr. Mellár Tamás, a KSH elnöke a sírboltnál emlékezett nagynevű elődjére, Dr. Jeney Zsuzsa, a KSH Levéltárának igazgatónője pedig az emlékkiállítást nyitotta meg.

– B. Szabó Márta: Jekelfalussy József emlékezete

Források

Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 810. o.
Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 252. o. ISBN 963-9257-02-8
Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 342–344. o. ISBN 978-963-235-449-1
Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 583–584. o. ISBN 963-547-414-8
Dr. Csáky Károly: Jeles elődeink (Lilium Aurum, 2002) ISBN 80-8062-115-2 Online változat
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái MEK
B. Szabó Márta: Jekelfalussy József emlékezete
Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 22.)
Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 22.)
Jekelfalussy Józsefről Lontó honlapján
Hamza Gábor: Emlékezés Jekelfalussy Józsefre (1849-1901), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagára. http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146

További információk

Közgazdaságtani portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Személy infobox
-'''Jekelfalussy József''' (jekelfalusi és margitfalvi) ([[Rimaszombat]], [[1849]]. [[október 9.]] – [[Budapest]], [[1901]]. [[február 12.]]) statisztikus, közgazdász, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az [[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal]] igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a [[statisztika]]i adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait.
+|név=Jekelfalussy József
+|kép=Jekelfalussy József.jpg
+|képméret=200px
+|képaláírás= Portréja<br>(a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] illusztrációja, 1896)
+|születési név=
+|születési hely=[[Rimaszombat]]
+|születési dátum=[[1849]]. [[október 9.]]
+|halál helye=[[Lontó]]
+|halál dátuma= [[1901]]. [[február 12.]] {{életkor-holt|1849|10|9|1901|2|12}}
+|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
+|házastárs=
+|szakma= [[Statisztika|statisztikus]], [[Közgazdaságtan|közgazdász]]
+|iskolái= [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetem]]
+|művésznév=
+|becenév=
+|munkái=Magyarország népességi statisztikája<br>Hazánk bűnügyi statisztikája<br>Magyarország iparstatisztikája
+|kitüntetései=
+|aláírás=
+|weboldal=<!--http:// nélkül! -->
+|blog=
+|e-mail=
+|IMDb=
+|PORT.hu=
+|alsablon={{Személy infobox/Vezető
+|típus=
+|becsukva=
+|ország =
+|állam = A [[Központi Statisztikai Hivatal]]
+|város =
+|sorszám = 2
+|megnevezés = igazgatója
+|terminus kezdete = [[1892]]
+|terminus vége = [[1901]]
+|szavazatszám =
+|elnök =
+|alelnök =
+|helyettes =
+|főnöke neve =
+|főnöke tisztsége =
+| előd             =  [[Keleti Károly]]
+| utód             =  [[Vargha Gyula]]
+}}
+}}
+Jekelfalusi és margitfalvi '''Jekelfalussy József''' ([[Rimaszombat]], [[1849]]. [[október 9.]] – [[Lontó]], [[1901]]. [[február 12.]]) statisztikus, közgazdász, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az [[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal]] igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a [[statisztika]]i adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait.
 == Életpályája ==
-Alapiskoláit [[Lőcse|Lőcsén]], majd [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjesen]] és [[Nagyszombat]]on végezte. 1869-ben [[Pest]]re költözött, ahol a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium statisztikai osztályának tisztviselője lett, s ezzel egyidejűleg beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetem]] jogi karára is. 1871-ben a minisztériumi osztályból szervezett [[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal]] gyakornokként átvette Jekelfalussyt, aki 1871–1872-ben elvégezte a statisztikai tanfolyamot, és statisztikusi szakvizsgát tett. 1873-tól segédfogalmazói rangban dolgozott a statisztikai intézetben. Jogtudományi doktori oklevelét végül 1874-ben szerezte meg, s még ugyanabban az évben váltóügyvédi vizsgát is tett. 1878–1879-ben katonaként részt vett [[Bosznia]] okkupációjában, majd hazatérve megházasodott és felépíttette [[lontó]]i kastélyát. Ezzel párhuzamosan immár fogalmazóként, 1882-től miniszteri titkárként folytatta munkáját a statisztikai hivatalban. 1886-ban címzetes miniszteri osztálytanácsosi rangban kinevezték az intézet aligazgatójává. 1888-ban tényleges miniszteri osztálytanácsos lett, 1892-ben – [[Keleti Károly]] halála után – pedig átvette az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatását, s haláláig irányította az intézet munkáját.
+Alapiskoláit [[Lőcse|Lőcsén]], majd [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjesen]] és [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatban]] végezte. 1869-ben [[Pest (történelmi település)|Pestre]] költözött, ahol a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium statisztikai osztályának tisztviselője lett, s ezzel egyidejűleg beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetem]] jogi karára is. 1871-ben a minisztériumi osztályból szervezett [[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal]] gyakornokként átvette Jekelfalussyt, aki 1871–72-ben elvégezte a statisztikai tanfolyamot, és statisztikusi szakvizsgát tett. 1873-tól segédfogalmazói rangban dolgozott a statisztikai intézetben. Jogtudományi doktori oklevelét végül 1874-ben szerezte meg, s még ugyanabban az évben váltóügyvédi vizsgát is tett. 1878–79-ben katonaként részt vett [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] okkupációjában. Hazatérése után megházasodott és felépíttette [[lontó]]i kastélyát. Ezzel párhuzamosan immár [[fogalmazó]]ként, 1882-től miniszteri titkárként folytatta munkáját a statisztikai hivatalban. 1886-ban címzetes miniszteri osztálytanácsosi rangban kinevezték az intézet aligazgatójává. 1888-ban tényleges miniszteri osztálytanácsos lett, 1892-ben – [[Keleti Károly]] halála után – pedig átvette az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatását, és haláláig irányította az intézmény munkáját.
+Életének utolsó éveiben visszatérő betegséggel küzdött, egyre többet tartózkodott felesége lontói birtokán.
 == Munkássága ==
-Pályája elején főleg a [[népszámlálás]] módszertani problémái, valamint a [[demográfia]]i adatok társadalomstatisztikai kérdései vonzották (nemzetiségek, foglalkoztatásszerkezet, bűnözés stb.). Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos [[romák|cigányösszeírás]] megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több [[helységnévtár]] és [[címtár]] összeállítása. Az 1880-as évek második felétől figyelme egyre inkább a gazdaságstatisztikára, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzésére terjedt ki. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó [[közgazdaságtan|nemzetgazdasági]] elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban ''([[Nemzetgazdasági Szemle]], [[Közgazdasági Szemle]], [[Budapesti Szemle]]'' stb.) publikálta, s az 1890-es évekre a magyarországi közgazdászkörök elismert alakja lett. Szerkesztette a ''Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv'' (1887-től), a ''Nemzetgazdasági Szemle'' (1889–1892), a ''Közgazdasági és Közigazgatási Szemle'' (1893–1894) és a ''Közgazdasági Szemle'' (1895–1899) című szakfolyóiratokat.
+Pályája elején főleg a [[népszámlálás]] módszertani problémái, valamint a [[demográfia]]i adatok társadalomstatisztikai kérdései vonzották (nemzetiségek, foglalkoztatásszerkezet, bűnözés stb.). Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos [[Cigányok|cigányösszeírás]] megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több [[helységnévtár]] és [[címtár]] összeállítása. Az 1880-as évek második felétől figyelme egyre inkább a gazdaságstatisztikára, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzésére terjedt ki. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó [[közgazdaságtan|nemzetgazdasági]] elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban ''([[Nemzetgazdasági Szemle]], [[Közgazdasági Szemle]], [[Budapesti Szemle]]'' stb.) publikálta, s az 1890-es évekre a magyarországi közgazdászkörök elismert alakja lett. Szerkesztette a ''Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv'' (1887-től), a ''Nemzetgazdasági Szemle'' (1889–1892), a ''Közgazdasági és Közigazgatási Szemle'' (1893–1894) és a ''Közgazdasági Szemle'' (1895–1899) című szakfolyóiratokat.
-Kiváló szervező hírében állt, s igazgatása közel tíz éve alatt – többek között a már említett módszertani újításai segítségével – magas színvonalra emelte az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal munkáját. Létrehozta a kormányjelentés intézményét, azaz a statisztikai hivatal meghatározott rendszerességgel az országgyűlés elé terjesztette a legfrisebb statisztikai felméréseken alapuló elemzéseit. Szakmai támogatásával fogadták el 1897-ben a [[statisztikai törvény]]t (1897. évi XXXV. tc.), amely az állampolgárok számára kötelezővé tette az igazságnak megfelelő adatok kiszolgáltatását, a személyes adatok kezelésének és védelmének törvényi szavatolása mellett. 1898-ra az ő irányításával épülhetett fel a statisztikai hivatal új – ma is használatban lévő – főépülete a Keleti Károly utcában.
+Kiváló szervező hírében állt, s igazgatása közel tíz éve alatt – többek között a már említett módszertani újításai segítségével – magas színvonalra emelte az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal munkáját. Létrehozta a kormányjelentés intézményét, azaz a statisztikai hivatal meghatározott rendszerességgel az országgyűlés elé terjesztette a legfrissebb statisztikai felméréseken alapuló elemzéseit. Szakmai támogatásával fogadták el 1897-ben a [[statisztikai törvény]]t (1897. évi XXXV. tc.), amely az állampolgárok számára kötelezővé tette az igazságnak megfelelő adatok kiszolgáltatását, a személyes adatok kezelésének és védelmének törvényi szavatolása mellett. 1898-ra az ő irányításával épülhetett fel a statisztikai hivatal új – ma is használatban lévő – főépülete a Keleti Károly utcában.
-== Társasági tagságai és elismerései ==
+=== Társasági tagságai és elismerései ===
 Munkássága elismeréseként 1888-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1893-ban rendes tagjává választották, 1892 és 1900 között a nemzetgazdasági bizottság előadója volt. 1885-től tagja volt a [[Nemzetközi Statisztikai Intézet]]nek ''(International Statistical Institute, ISI).''
-== Főbb művei ==
+=== Főbb művei ===
-*''Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban végehajtott számlálás szerint.'' Budapest, 1882.
+*[http://real-eod.mtak.hu/612/ ''Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban végrehajtott számlálás szerint.''] Budapest, 1882.
 *''A községek háztartása és pótadójuk 1881.'' Budapest, 1883.
-*''A községi pénzügy főbb eredményei hazánkban.'' Budapest, 1883.
+*[http://real-eod.mtak.hu/618/ ''A községi pénzügy főbb eredményei hazánkban.''] Budapest, 1883.
-*''Hazánk bűnügyi statistikája 1873–80.'' Budapest, 1884.
+*[http://real-eod.mtak.hu/614/ ''Hazánk bűnügyi statisztikája 1873–80.''] Budapest, 1883.
-*''Magyarország népességi statistikája.'' Budapest, 1884.
+*''Magyarország népességi statisztikája.'' Budapest, 1884.
 *''Magyarország házi ipara az 1884. év elején.'' Budapest, 1885.
 *''Magyarország malomipara 1885. év elején.'' Budapest, 1885.
 *''Magyarország iparstatisztikája 1885-ben.'' Budapest, 1886.
 *''Fogházaink állapota 1872–1886.'' Budapest, 1887.
+*''Az ezredéves magyar állam és népe.'' (szerk.) Bp, 1896. [https://archive.org/stream/dertausendjhri00jekeuoft#page/n3/mode/2up Németül] [https://archive.org/stream/millenniumhunga00jekegoog#page/n6/mode/2up Angolul]
-== Felhasznált irodalom ==
+== Emlékezete ==
+{{Idézet2|1999-ben falunap keretében emlékezett meg [[Lontó]] népe Jekelfalussy József [[jogtudor]] 150. születésnapjáról. A szentmisével és koszorúzással egybekötött ünnepséget a budapesti [[Központi Statisztikai Hivatal]] akkori munkatársai is megtisztelték jelenlétükkel. [[Dányi Dezső|Dr. Dányi Dezső]] (1921-2000) akadémikus, nemzetközi hírű demográfia kutató rövid előadásban méltatta Jekelfalussy József életét és munkásságát, Dr. [[Mellár Tamás]], a KSH elnöke a sírboltnál emlékezett nagynevű elődjére, Dr. Jeney Zsuzsa, a KSH Levéltárának igazgatónője pedig az emlékkiállítást nyitotta meg.|B. Szabó Márta: Jekelfalussy József emlékezete}}
-{{Mel}}
+== Források ==
+{{jegyzetek}}
+*{{MÉL|1|810|ABC06879/07028.htm}}
 *{{MNL|10|252}}
+*{{Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből|1|342–344}}
 *{{ÚMÉL|3|583–584}}
+* [[Csáky Károly (etnográfus)|Dr. Csáky Károly]]: Jeles elődeink (Lilium Aurum, 2002) {{ISBN|80-8062-115-2}} [http://vmek.oszk.hu/01800/01840/01840.pdf Online változat]
-*[http://www.gomororszag.sk/120.html B. Szabó Márta: Jekelfalussy József emlékezete]
+* [http://www.elib.hu/03600/03630/html/j/j09657.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái] [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]
+* [https://web.archive.org/web/20090808083119/http://www.gomororszag.sk/120.html B. Szabó Márta: Jekelfalussy József emlékezete]
+* {{cite web| url = http://www.ksh.hu/mult_jekelfalussy_jozsef| title = Életrajza a KSH honlapján| accessdate= 2013-06-22| author = Központi Statisztikai Hivatal| language = magyar}}
+* {{cite web| url = http://www.ksh.hu/mult_torteneti_kronologia| title = A KSH történeti kronológiája| accessdate= 2013-06-22| author = Központi Statisztikai Hivatal| language = magyar}}
+* [http://www.lontov-lonto.szm.com/lonto/jekeljozshu.html Jekelfalussy Józsefről Lontó honlapján]
+*Hamza Gábor: Emlékezés Jekelfalussy Józsefre (1849-1901), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagára. <nowiki>http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146</nowiki>
+== További információk ==
+* [http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1999/1999_12/1999_12_1000.pdf Jekelfalussy József emlékezete - Központi Statisztikai Hivatal]
+* [http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=jekelfalussy-jozsef-muveinek-valogatott-bibliografiaja&ID=334001 Jekelfalussy József műveinek válogatott bibliográfiája (antikvárium.hu)]
+* [http://www.huszadikszazad.hu/cikk/meghalt-jekelfalussy-jozsef Lóczy István megemlékezése (Huszadik Század, 1901. február)]
+* [https://felvidek.ma/2019/10/170-eve-szuletett-a-felvidekrol-indult-jekelfalussy-jozsef-a-magyar-statisztika-tudomany-atyja/ felvidek.ma]
+{{A KSH elnökei}}
+{{Nemzetközi katalógusok}}
-{{DEFAULTSORT:Jekelfalussy Joz~sef}}
+{{portál|közgazdaságtan|i }}
 [[Kategória:Magyar statisztikusok]]
 [[Kategória:Magyar közgazdászok]]
 [[Kategória:MTA-tagok]]
+[[Kategória:Lontóiak]]
+[[Kategória:Rimaszombatiak]]
+[[Kategória:1849-ben született személyek]]
+[[Kategória:1901-ben elhunyt személyek]]

Jekelfalussy József

Portréja (a Vasárnapi Ujság illusztrációja, 1896)
Született	1849. október 9. Rimaszombat
Elhunyt	1901. február 12. (51 évesen) Lontó
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	statisztikus, közgazdász
Iskolái	Pesti Egyetem
A Központi Statisztikai Hivatal 2. igazgatója
Hivatali idő 1892 – 1901
Előd	Keleti Károly
Utód	Vargha Gyula
A Wikimédia Commons tartalmaz Jekelfalussy József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség