„Eszer” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''eszerek''' az [[ |
Az '''eszerek''' az [[1902]]-ben alakult [[oroszország]]i Szociálforradalmár Párt tagjai voltak. Nevük az orosz ''szocialrevolucionyer'' (jelentése: szociálforradalmár) rövidítéséből származik. Az eszerek magukat a [[Narodnyik mozgalom|narodnyikok]] örökösének tekintették, számos képviselőjük az egyéni terror módszerét is alkalmazta. A narodnyik hagyományokból kiindulva forradalmi osztálynak – ellentétben a [[Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt|mensevikekkel]] és a [[bolsevik]]okkal – a parasztságot tekintették. Céljaik között szerepelt a demokratikus köztársaság létrehozása és a parasztság földhöz juttatása. [[1917]]-ben, a februári forradalom győzelme után az ideiglenes kormány tagjai lettek. A bolsevik hatalomátvételt követő választásokat az Eszer Párt nyerte, megelőzve a bolsevikokat. Az [[1918]] januárjában összeült eszer többségű Alkotmányozó Gyűlés nem fogadta el a bolsevik hatalmat, ezért egy napos tanácskozás után a gyűlést feloszlatták, és erre a sorsra jutott az eszerek pártja is. A [[Oroszországi polgárháború|polgárháborúban]] az eszerek többsége a fehéreket támogatta. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2020. szeptember 15., 11:57-kori változata
Az eszerek az 1902-ben alakult oroszországi Szociálforradalmár Párt tagjai voltak. Nevük az orosz szocialrevolucionyer (jelentése: szociálforradalmár) rövidítéséből származik. Az eszerek magukat a narodnyikok örökösének tekintették, számos képviselőjük az egyéni terror módszerét is alkalmazta. A narodnyik hagyományokból kiindulva forradalmi osztálynak – ellentétben a mensevikekkel és a bolsevikokkal – a parasztságot tekintették. Céljaik között szerepelt a demokratikus köztársaság létrehozása és a parasztság földhöz juttatása. 1917-ben, a februári forradalom győzelme után az ideiglenes kormány tagjai lettek. A bolsevik hatalomátvételt követő választásokat az Eszer Párt nyerte, megelőzve a bolsevikokat. Az 1918 januárjában összeült eszer többségű Alkotmányozó Gyűlés nem fogadta el a bolsevik hatalmat, ezért egy napos tanácskozás után a gyűlést feloszlatták, és erre a sorsra jutott az eszerek pártja is. A polgárháborúban az eszerek többsége a fehéreket támogatta.
Források
- Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Történelem IV. Műszaki Könyvkkiadó, Budapest, 2005 ISBN 978-963-16-2945-3