Ugrás a tartalomhoz

„Sersel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
linkesítések
 
(7 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
64. sor: 64. sor:
|wikicommons = <!-- Wikidatából -->
|wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
}}
'''Sersel''', Cherchell (arab nyelven: شرشال) kikötőváros [[Algéria|Algériában]], [[Tipáza tartomány]]ban, [[Algír]]tól 55 mérfölddel nyugatra. Sersel kerület székhelye. 1998-ban 24 400 lakosa volt.
'''Sersel''', Cherchell (arab nyelven: شرشال) kikötőváros [[Algéria|Algériában]], [[Tipáza tartomány]]ban, [[Algír]]tól 93 km-re nyugatra. Sersel kerület székhelye. 1998-ban 24 400 lakosa volt.


==Története==
==Története==
[[File:Various statues in the Museum of Cherchell 3.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A múzeum látképe]]
[[File:Various statues in the Museum of Cherchell 3.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A múzeum látképe]]
A várost Karthágói föníciaiak alapították meg Maghreb északkeleti partján, Algériától 100 km-rel nyugatra, mint kereskedelmi állomást. A város eredetileg Iol vagy Jol néven volt ismert.
A várost [[karthágó]]i föníciaiak alapították a [[Magreb]] északkeleti partján, mint kereskedelmi állomást. A település eredetileg Iol vagy Jol néven volt ismert.


Sersel Numidia királyságának részévé vált Jugurtha alatt. Jug, 104-ben halt meg. Kulcsfontosságú városként szolgált a berber monarchia idején. A Berber I. Bocchus és II. Bocchus is itt élt Numidia többi királyához hasonlóan. Iol egy Mauretania nevű térségben volt, amely akkoriban a Numidian királyság része volt. Az 1. században, a város stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően, új védekezést épített ki.
Sersel a [[Numidia]] berber királyságnak részévé vált Jugurtha alatt. Jug, 104-ben halt meg. Kulcsfontosságú városként szolgált a berber monarchia idején. A Berber I. Bocchus és II. Bocchus is itt élt Numidia többi királyához hasonlóan. Iol egy Mauretania nevű térségben volt, amely akkoriban a Numidian királyság része volt. Az 1. században, a város stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően, új védekezést épített ki.


Az utolsó Numidiai király II. Juba; felesége a görög Ptolemaic hercegnő II. Cleopatra Selene, Marcus Antonius lánya és egyiptomi Kleopátra volt. Kr. e. 29-ben Augusztus római császár átszervezte a területet, amely magában foglalta nyugat Numidát is. A fővárost Iolban hozták létre, Caesarea vagy Caesarea Mauretaniae néven, a császár tiszteletére.
Az utolsó Numidiai király II. Juba; felesége a görög Ptolemaic hercegnő II. Cleopatra Selene, Marcus Antonius lánya és egyiptomi Kleopátra volt. Kr. e. 29-ben Augusztus római császár átszervezte a területet, amely magában foglalta Numidia nyugati részét is. A fővárost Iolban hozták létre, Caesarea vagy Caesarea Mauretaniae néven, a császár tiszteletére.


Juba és Cleopatra nem csak átnevezték új fővárosukat, hanem egy tipikus új görög-római várossá építették át finom római stílusban, nagy, ragyogó és drága méretben. A várostervezés rácsszerkezetű utcákból állt, és egy színházat, egy művészeti gyűjteményt és egy Alexandriánál hasonló világítótornyot is tartalmazott. Caesarea-t az ősi egyiptomi, görög és római építészeti stílusok gazdag keverékében építették át. Az uralkodókat a mauritániai királyi mauzóleumban temették el, amely máig látható. A tengeri kikötő fővárosa és királysága ebben az időszakban virágzott, ahol a lakosság nagy része görög és föníciai eredetű, a berberek kisebbségével. Caesarea továbbra is jelentős létszámú központ volt a Numidian-uralom alatt, a görög-római civilizáció egészen 40-ig fennmaradt, addig míg Mauretania Ptolemaia uralkodóját Rómában meg nem gyilkolták. Ptolemaiak meggyilkolása olyan reakciókat váltott ki, amelyek hatása pusztító háborút okozott Rómával.
Juba és Cleopatra nem csak átnevezték új fővárosukat, hanem egy tipikus új görög-római várossá építették át finom római stílusban, nagy, ragyogó és drága méretben. A várostervezés rácsszerkezetű utcákból állt, és egy színházat, egy művészeti gyűjteményt és egy Alexandriánál hasonló világítótornyot is tartalmazott. Caesarea-t az ősi egyiptomi, görög és római építészeti stílusok gazdag keverékében építették át. Az uralkodókat a mauritániai királyi mauzóleumban temették el, amely máig látható. A tengeri kikötő fővárosa és királysága ebben az időszakban virágzott, ahol a lakosság nagy része görög és föníciai eredetű, a berberek kisebbségével. Caesarea továbbra is jelentős létszámú központ volt a numidiai uralom alatt, a görög-római civilizáció egészen 40-ig fennmaradt, addig míg Mauretania Ptolemaia uralkodóját Rómában meg nem gyilkolták. Ptolemaiak meggyilkolása olyan reakciókat váltott ki, amelyek hatása pusztító háborút okozott Rómával.


44 éves, négy évig tartó lázadás után a fővárost elfoglaltákták, és a római császár, Claudius a mauritán királyságot két római tartományra osztotta. Azt a tartományt, amelynek Caesarea lett a fővárosa, Mauretania Caesariensis-nek nevezték el. Magában a városban római katonák telepedtek le, és kolónia rangot kapott, hívták Colonia Claudia Caesarea-nak is.
44 éves, négy évig tartó lázadás után a fővárost elfoglalták, és a római császár, Claudius a mauritán királyságot két római tartományra osztotta. Azt a tartományt, amelynek Caesarea lett a fővárosa, Mauretania Caesariensis-nek nevezték el. Magában a városban római katonák telepedtek le, és kolónia rangot kapott, hívták Colonia Claudia Caesarea-nak is.


A későbbi évszázadok során a római lakosság is megsokasodott, hasonlóan a berber populációhoz, ami egy vegyes görög-föníciai, berber és római lakosságot eredményezett. A városban hippodrom, amfiteátrum, bazilika, számos templom és római polgári épület is épült. Ebben a korszakban a városnak volt saját filozófiai akadémiája és könyvtára is. A Római Birodalom egyik jelentős városa volt, a római világgal kereskedelmi kapcsolatai voltak.
A későbbi évszázadok során a római lakosság is megsokasodott, hasonlóan a berber populációhoz, ami egy vegyes görög-föníciai, berber és római lakosságot eredményezett. A városban hippodrom, amfiteátrum, bazilika, számos templom és római polgári épület is épült. Ebben a korszakban a városnak volt saját filozófiai akadémiája és könyvtára is. A Római Birodalom egyik jelentős városa volt, a római világgal kereskedelmi kapcsolatai voltak.


1531-ben Doria itt égette föl az algeriai kalózok hajóhadát. 1840-ben a franciák foglalták el.
1531-ben [[Andrea Doria]] itt égette föl az algériai kalózok hajóhadát. 1840-ben a franciák foglalták el.

==Források==
* Pallasz Nagylexikon
* Ókori Lexikon


==Galéria==
==Galéria==
<gallery>
<center><gallery>
File:Cherchell - le port شرشال - panoramio.jpg
File:Cherchell - le port شرشال - panoramio.jpg
File:CherchellAR.jpg
File:CherchellAR.jpg
95. sor: 91. sor:
File:2015-05-30 18.45.13مسجد الرحمان بشرشال.jpg
File:2015-05-30 18.45.13مسجد الرحمان بشرشال.jpg
File:Cherchel tipaza.JPG
File:Cherchel tipaza.JPG
File:Amphithéâtre Cherchell.JPG
File:Théâtre Cherchell.jpg
File:Aqueduc de Cherchell.jpg
File:Aqueduc de Cherchell.jpg
File:Le musée archéologique de Cherchell.jpg
File:Le musée archéologique de Cherchell.jpg
104. sor: 100. sor:
File:Algérie Bacchus Mosaïque romaine Cherchell.jpg
File:Algérie Bacchus Mosaïque romaine Cherchell.jpg
File:Travail de la vigne Cherchell.jpg
File:Travail de la vigne Cherchell.jpg
</gallery>
</gallery></center>

==Források==
==Források==
* [[A Pallas nagy lexikona]]
* Ókori Lexikon
* [[Ókori lexikon]]
* Pallasz Nagy Lexikona


[[Kategória: Algéria települései]]
[[Kategória:Algéria települései]]

A lap jelenlegi, 2020. május 27., 17:17-kori változata

Sersel شرشال
Közigazgatás
Ország Algéria
Jogállásváros
Irányítószám42100
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság28,60 m
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 36′ 27″, k. h. 2° 11′ 24″36.607500°N 2.190000°EKoordináták: é. sz. 36° 36′ 27″, k. h. 2° 11′ 24″36.607500°N 2.190000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sersel شرشال témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sersel, Cherchell (arab nyelven: شرشال) kikötőváros Algériában, Tipáza tartományban, Algírtól 93 km-re nyugatra. Sersel kerület székhelye. 1998-ban 24 400 lakosa volt.

Története

[szerkesztés]
A múzeum látképe

A várost karthágói föníciaiak alapították a Magreb északkeleti partján, mint kereskedelmi állomást. A település eredetileg Iol vagy Jol néven volt ismert.

Sersel a Numidia berber királyságnak részévé vált Jugurtha alatt. Jug, 104-ben halt meg. Kulcsfontosságú városként szolgált a berber monarchia idején. A Berber I. Bocchus és II. Bocchus is itt élt Numidia többi királyához hasonlóan. Iol egy Mauretania nevű térségben volt, amely akkoriban a Numidian királyság része volt. Az 1. században, a város stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően, új védekezést épített ki.

Az utolsó Numidiai király II. Juba; felesége a görög Ptolemaic hercegnő II. Cleopatra Selene, Marcus Antonius lánya és egyiptomi Kleopátra volt. Kr. e. 29-ben Augusztus római császár átszervezte a területet, amely magában foglalta Numidia nyugati részét is. A fővárost Iolban hozták létre, Caesarea vagy Caesarea Mauretaniae néven, a császár tiszteletére.

Juba és Cleopatra nem csak átnevezték új fővárosukat, hanem egy tipikus új görög-római várossá építették át finom római stílusban, nagy, ragyogó és drága méretben. A várostervezés rácsszerkezetű utcákból állt, és egy színházat, egy művészeti gyűjteményt és egy Alexandriánál hasonló világítótornyot is tartalmazott. Caesarea-t az ősi egyiptomi, görög és római építészeti stílusok gazdag keverékében építették át. Az uralkodókat a mauritániai királyi mauzóleumban temették el, amely máig látható. A tengeri kikötő fővárosa és királysága ebben az időszakban virágzott, ahol a lakosság nagy része görög és föníciai eredetű, a berberek kisebbségével. Caesarea továbbra is jelentős létszámú központ volt a numidiai uralom alatt, a görög-római civilizáció egészen 40-ig fennmaradt, addig míg Mauretania Ptolemaia uralkodóját Rómában meg nem gyilkolták. Ptolemaiak meggyilkolása olyan reakciókat váltott ki, amelyek hatása pusztító háborút okozott Rómával.

44 éves, négy évig tartó lázadás után a fővárost elfoglalták, és a római császár, Claudius a mauritán királyságot két római tartományra osztotta. Azt a tartományt, amelynek Caesarea lett a fővárosa, Mauretania Caesariensis-nek nevezték el. Magában a városban római katonák telepedtek le, és kolónia rangot kapott, hívták Colonia Claudia Caesarea-nak is.

A későbbi évszázadok során a római lakosság is megsokasodott, hasonlóan a berber populációhoz, ami egy vegyes görög-föníciai, berber és római lakosságot eredményezett. A városban hippodrom, amfiteátrum, bazilika, számos templom és római polgári épület is épült. Ebben a korszakban a városnak volt saját filozófiai akadémiája és könyvtára is. A Római Birodalom egyik jelentős városa volt, a római világgal kereskedelmi kapcsolatai voltak.

1531-ben Andrea Doria itt égette föl az algériai kalózok hajóhadát. 1840-ben a franciák foglalták el.

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]