Ugrás a tartalomhoz

„Berengária angol királyné” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A szerencsétlen sorsú asszony
 
 
(14 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Királyi személy infobox
1165-ben született, VI. Száncsó navarra-i király és Kasztíliai Száncsá királyi hercegnő negyedik gyermekeként és első leányaként. Hat édestestvére volt, Száncsó, Ferdinánd, Ramiro, Konstancia, Blanka és Teréz.
| név = Navarrai Berengária
| teljes név =
| kép = Abbaye de l'Epau -2.JPG
| képaláírás = Berengária királyné sírhelye a [[Le Mans|L’Épau apátságban, Le Mans]] városában
| uralkodóház = [[Jimeno-ház|Jimeno]]
| születési dátum = 1167 körül
| születési hely = [[Tudela (Navarra)|Tudela]]
| halálozási dátum = 1230. december 23.<br/>(62 éves kora körül)
| halálozási hely = [[Le Mans]]
| temetés dátuma =
| nyughelye = [[Le Mans|L’Épau apátság]]
| édesapa = [[VI. Sancho navarrai király]]
| édesanya = [[Sancha navarrai királyné|Kasztíliai Sancha]]
| házastárs = [[I. Richárd angol király]]
| gyermekei =
| tisztség =
| díjak =
| vallás = [[Római katolikus egyház|nyugati keresztény]]
| aláírás =
| aláírásméret =
| címer = Arms of Berengaria of Navarre.svg
| címerméret = 120px
| wikicommons = Berengaria of Navarre
}}
'''Navarrai Berengária''' ({{baszkul|Berengela Nafarroakoa}}, {{spanyolul|Berenguela de Navarra}}, {{franciául|Bérengère de Navarre}}, [[Angol nyelv|angolul]]: ''Berengaria of Navarre''; [[Tudela (Navarra)|Tudela]], [[Navarrai Királyság (történelmi állam)|Navarrai Királyság]] 1167 körül – [[Le Mans]], [[Francia Királyság]], 1230. december 23.), a [[Jimeno-ház]]ból származó navarrai királyi hercegnő, [[VI. Sancho navarrai király]] és [[Sancha navarrai királyné|Kasztíliai Sancha királyné]] legidősebb leánya, aki [[I. Richárd angol király|I. Richárd királlyal]] kötött házassága révén [[Angol uralkodók házastársainak listája|Anglia királynéja]] 1191-től hitvese 1199-es haláláig. Nem születtek gyermekei.


== Élete ==
Eljegyzését a leendő I. Richárd angol királlyal annak édesanyja, Aquitániai Eleonóra királyné intézte el. Cserében Navarra biztosította Eleonóra francia birtokainak katonai védelmét, továbbá Berengária édesapja igyekezett segíteni abban, hogy Anglia és Kasztília között rendeződjék a diplomáciai kapcsolat. (Kasztília királynéja akkoriban Richárd testvére, Eleonóra volt.)


Berengária édesapja [[VI. Sancho navarrai király]], aki [[VI. García navarrai király]] és [[Laigle-i Margit navarrai királyné|Marguerite de L’Aigle]] fia volt. Édesanyja a [[Burgundiai-ház|Burgundi–Ivreai-házból]] származó [[Sancha navarrai királyné|Sancha kasztíliai infánsnő]], [[VII. Alfonz kasztíliai király]] és [[Barcelonai Berengária kasztíliai királyné|Barcelonai Berengária királyné]] leánya. A hercegnő volt szülei hat gyermeke közül a legidősebb. Felnőttkort megért testvérei között van a későbbi [[VII. Sancho navarrai király]], valamint [[Navarrai Blanka champagne-i grófné|Blanka királyi hercegnő]], aki [[III. Theobald champagne-i gróf]] felesége lett.
A házassági szerződés 1190-ben köttetett meg, amikor Richárd anyja találkozott Pamplonában VI. Száncsóval. Richárd előtte már félig-meddig eljegyezte Alíz francia királyi hercegnőt, VII. Lajos király lányát, aki állítólag Richárd apjának, II. Henrik angol királynak volt a szeretője, sőt, talán még egy törvénytelen gyermekük is született titokban.

Eljegyzését a leendő [[I. Richárd angol király|I. Richárd angol királlyal]] annak édesanyja, [[Aquitániai Eleonóra angol királyné|Aquitániai Eleonóra királyné]] intézte el. Cserében Navarra biztosította Eleonóra francia birtokainak katonai védelmét, továbbá Berengária édesapja igyekezett segíteni abban, hogy Anglia és Kasztília között rendeződjék a diplomáciai kapcsolat. (Kasztília királynéja akkoriban Richárd testvére, [[Plantagenêt Eleonóra kasztíliai királyné|Eleonóra]] volt.)

A házassági szerződés 1190-ben köttetett meg, amikor Richárd anyja találkozott Pamplonában VI. Száncsóval. Richárd előtte már félig-meddig eljegyezte [[Franciaországi Adél|Adél francia királyi hercegnőt]], [[VII. Lajos francia király|VII. Lajos király]] lányát, aki állítólag Richárd apjának,[[ II. Henrik angol király]]nak volt a szeretője, sőt, talán még egy törvénytelen gyermekük is született titokban. Berengáriát anyósa kísérte el Richárdhoz, hogy végre személyesen is megismerkedhessenek egymással a jegyesek. Richárd akkor már részt vett a [[harmadik keresztes hadjárat]]ban, s alig tartózkodott Angliában. [[Messina|Messinába]] érkezett a két asszony, ahol Richárd testvére, az özvegy szicíliai királyné, [[Johanna szicíliai királyné|Johanna]] fogadta őket.

Johanna és Berengária nagyon megkedvelték egymást, s Eleonóra az ő gondjaira bízta menyét. Johanna és sógornője hajóval indultak a Szentföld felé, ám útközben Ciprus ura, [[Komnénosz Izsák]] foglyul ejtette őket. Richárd elindult a kiszabadításukra. Bevette Ciprus szigetét, s még ott összeházasodtak menyasszonyával, 1191. május 12-én. Még aznap királynévá koronázták Berengáriát.

Az, hogy elhálták-e a frigyet, a mai napig találgatás tárgya, azonban annyi biztos, hogy Richárd magával vitte a Szentföldre Berengáriát. Annak idején Richárd anyja az első férjével, VII. Lajos francia királlyal ugyancsak járt ott. Berengária hamarabb visszatért Európába, mint Richárd, aki a hazaútján fogságba esett, s anyja hatalmas váltságdíj fizetése fejében szabadíthatta csak ki. Szabadulása után Richárd visszatért Angliába, s sokáig nem is találkozott a feleségével.

Richárd ezután öccsével, Jánossal vetélkedett a trónért, ám [[III. Celesztin pápa]] felszólította őt, hogy térjen vissza hitveséhez. A király Franciaországba ment, s egy darabig Berengária mellett maradt. 1199-ben a királyné megözvegyült.

Úgy tűnt, a királyné őszintén megszerette férjét, aki azonban mindig igen távolságtartó volt vele. Az asszony sosem járt Angliában, 10 éves uralkodása alatt Richárd is csak 6 hónapot élt ott.

Berengária kérvényezte Richárd öccsénél, az új királynál, [[János angol király|Jánosnál]], hogy fizessen neki járadékot, amit az nem tett meg soha, így az asszony III. Ince pápához fordult segítségért.

János fia, [[III. Henrik angol király|III. Henrik király]] már hajlandó volt anyagilag támogatni az özvegyet. Ezek után Berengária [[Le Mans]] városába helyezte át székhelyét. Az ottani apátságba vonult vissza, s ott is temették el 1230-ban, 65 éves korában.

== Fordítás ==

*{{fordítás|en|Berengaria of Navarre}}

{{S-start}}
! colspan="3" style="background: #FFFF00; color: #000000" |
|-
| colspan="3" |<center>'''Navarrai Berengária'''<br/>[[Jimeno-ház]]<br/>'''Született''': 1167 körül '''Elhunyt''': 1230. december 23.
|-
! colspan="3" style="background: #ACE777; color: #000000" |
{{S-bef|before=[[Aquitániai Eleonóra angol királyné|Aquitániai<br/>Eleonóra]]}}
{{S-ttl|title=[[Angol uralkodók házastársainak listája|Anglia királynéja]]|years=1191. május 12. –<br/>1199. április 6.}}
{{S-aft|after=[[Angoulême-i Izabella angol királyné|Angoulême-i<br/>Izabella]]}}
{{end box}}

{{ősök top|width=100%}}
{{ősök-kompakt5
|style=font-size: 90%; line-height: 110%;
|border=1
|boxstyle=padding-top: 0; padding-bottom: 0;
|boxstyle_1=background-color: #fcc;
|boxstyle_2=background-color: #fb9;
|boxstyle_3=background-color: #ffc;
|boxstyle_4=background-color: #bfc;
|boxstyle_5=background-color: #9fe;
|1= 1. '''Navarrai Berengária'''
|2= 2. [[VI. Sancho navarrai király]]
|3= 3. [[Sancha navarrai királyné|Kasztíliai Sancha]]
|4= 4. [[VI. García navarrai király]]
|5= 5. [[Laigle-i Margit navarrai királyné|Marguerite de L’Aigle]]
|6= 6. [[VII. Alfonz kasztíliai király]]
|7= 7. [[Barcelonai Berengária kasztíliai királyné|Barcelonai Berengária]]
|8= 8. Ramiro Sánchez, Monzón ura
|9= 9. Cristina Rodríguez
|10= 10. Gilbert de L’Aigle
|11= 11. Juliette du Perche
|12= 12. Rajmund, Galicia grófja
|13= 13. [[Urraca kasztíliai királynő]]
|14= 14. III. Ramón Berenguer barcelonai gróf
|15= 15. [[I. Douce provence-i grófnő]]
|16= 16. Sancho Garcés, Uncastillo ura
|17= 17. Constance
|18= 18. [[Rodrigo Díaz de Vivar]]
|19= 19. Jimena Díaz
|20= 20. Richer de L’Aigle
|21= 21. Judith d’Avranches
|22= 22. II. Gotfrid mortagne-i gróf
|23= 23. Béatrice de Roucy
|24= 24. I. Vilmos burgundi gróf
|26= 26. [[VI. Alfonz kasztíliai király]]
|27= 27. Burgundiai Konstancia
|28= 28. II. Ramón Berenguer barcelonai gróf
|30= 30. I. Gilbert, Gévaduan grófja
|31= 31. Provence-i Gerberga
}}
{{ősök bottom}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Középkor}}

[[Kategória:Jimeno-ház]]
[[Kategória:Navarrai királyi hercegnők]]
[[Kategória:Angol királynék]]
[[Kategória:Az 1160-as években született személyek]]
[[Kategória:1230-ban elhunyt személyek]]

A lap jelenlegi, 2020. január 27., 20:10-kori változata

Navarrai Berengária
Berengária királyné sírhelye a L’Épau apátságban, Le Mans városában
Berengária királyné sírhelye a L’Épau apátságban, Le Mans városában
UralkodóházJimeno
Született1167 körül
Tudela
Elhunyt1230. december 23.
(62 éves kora körül)
Le Mans
NyughelyeL’Épau apátság
ÉdesapjaVI. Sancho navarrai király
ÉdesanyjaKasztíliai Sancha
HázastársaI. Richárd angol király
Vallásanyugati keresztény
Navarrai Berengária címere
Navarrai Berengária címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Navarrai Berengária témájú médiaállományokat.

Navarrai Berengária (baszkul: Berengela Nafarroakoa, spanyolul: Berenguela de Navarra, franciául: Bérengère de Navarre, angolul: Berengaria of Navarre; Tudela, Navarrai Királyság 1167 körül – Le Mans, Francia Királyság, 1230. december 23.), a Jimeno-házból származó navarrai királyi hercegnő, VI. Sancho navarrai király és Kasztíliai Sancha királyné legidősebb leánya, aki I. Richárd királlyal kötött házassága révén Anglia királynéja 1191-től hitvese 1199-es haláláig. Nem születtek gyermekei.

Élete

[szerkesztés]

Berengária édesapja VI. Sancho navarrai király, aki VI. García navarrai király és Marguerite de L’Aigle fia volt. Édesanyja a Burgundi–Ivreai-házból származó Sancha kasztíliai infánsnő, VII. Alfonz kasztíliai király és Barcelonai Berengária királyné leánya. A hercegnő volt szülei hat gyermeke közül a legidősebb. Felnőttkort megért testvérei között van a későbbi VII. Sancho navarrai király, valamint Blanka királyi hercegnő, aki III. Theobald champagne-i gróf felesége lett.

Eljegyzését a leendő I. Richárd angol királlyal annak édesanyja, Aquitániai Eleonóra királyné intézte el. Cserében Navarra biztosította Eleonóra francia birtokainak katonai védelmét, továbbá Berengária édesapja igyekezett segíteni abban, hogy Anglia és Kasztília között rendeződjék a diplomáciai kapcsolat. (Kasztília királynéja akkoriban Richárd testvére, Eleonóra volt.)

A házassági szerződés 1190-ben köttetett meg, amikor Richárd anyja találkozott Pamplonában VI. Száncsóval. Richárd előtte már félig-meddig eljegyezte Adél francia királyi hercegnőt, VII. Lajos király lányát, aki állítólag Richárd apjának,II. Henrik angol királynak volt a szeretője, sőt, talán még egy törvénytelen gyermekük is született titokban. Berengáriát anyósa kísérte el Richárdhoz, hogy végre személyesen is megismerkedhessenek egymással a jegyesek. Richárd akkor már részt vett a harmadik keresztes hadjáratban, s alig tartózkodott Angliában. Messinába érkezett a két asszony, ahol Richárd testvére, az özvegy szicíliai királyné, Johanna fogadta őket.

Johanna és Berengária nagyon megkedvelték egymást, s Eleonóra az ő gondjaira bízta menyét. Johanna és sógornője hajóval indultak a Szentföld felé, ám útközben Ciprus ura, Komnénosz Izsák foglyul ejtette őket. Richárd elindult a kiszabadításukra. Bevette Ciprus szigetét, s még ott összeházasodtak menyasszonyával, 1191. május 12-én. Még aznap királynévá koronázták Berengáriát.

Az, hogy elhálták-e a frigyet, a mai napig találgatás tárgya, azonban annyi biztos, hogy Richárd magával vitte a Szentföldre Berengáriát. Annak idején Richárd anyja az első férjével, VII. Lajos francia királlyal ugyancsak járt ott. Berengária hamarabb visszatért Európába, mint Richárd, aki a hazaútján fogságba esett, s anyja hatalmas váltságdíj fizetése fejében szabadíthatta csak ki. Szabadulása után Richárd visszatért Angliába, s sokáig nem is találkozott a feleségével.

Richárd ezután öccsével, Jánossal vetélkedett a trónért, ám III. Celesztin pápa felszólította őt, hogy térjen vissza hitveséhez. A király Franciaországba ment, s egy darabig Berengária mellett maradt. 1199-ben a királyné megözvegyült.

Úgy tűnt, a királyné őszintén megszerette férjét, aki azonban mindig igen távolságtartó volt vele. Az asszony sosem járt Angliában, 10 éves uralkodása alatt Richárd is csak 6 hónapot élt ott.

Berengária kérvényezte Richárd öccsénél, az új királynál, Jánosnál, hogy fizessen neki járadékot, amit az nem tett meg soha, így az asszony III. Ince pápához fordult segítségért.

János fia, III. Henrik király már hajlandó volt anyagilag támogatni az özvegyet. Ezek után Berengária Le Mans városába helyezte át székhelyét. Az ottani apátságba vonult vissza, s ott is temették el 1230-ban, 65 éves korában.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Berengaria of Navarre című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Navarrai Berengária
Jimeno-ház
Született: 1167 körül Elhunyt: 1230. december 23.
Előző
Aquitániai
Eleonóra
Anglia királynéja
1191. május 12. –
1199. április 6.
Következő
Angoulême-i
Izabella