„Heckenast Gusztáv (nyomdász)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→További információk: Látható és láthatatlan március 15. |
|||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
* [http://www.hunbook.hu/index.php?op=news&id=542 Heckenast, a besúgó] |
* [http://www.hunbook.hu/index.php?op=news&id=542 Heckenast, a besúgó] |
||
* [http://www.mek.oszk.hu/01600/01609/ Könyvkereskedők a régi Váci utcában] |
* [http://www.mek.oszk.hu/01600/01609/ Könyvkereskedők a régi Váci utcában] |
||
* [http://mandadb.hu/cikk/809972/Lathato_es_lathatatlan_marcius_15 Látható és láthatatlan március 15.] |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2017. május 8., 15:27-kori változata
| Heckenast Gusztáv | |
 | |
| Született | 1811. szeptember 2.[1][2] Kassa[3] |
| Elhunyt | 1878. április 12. (66 évesen)[1] Pozsony[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Beniczkyné Bajza Lenke |
| Szülei | Heckenast Mihály |
| Foglalkozása | kiadó |
| Sírhelye | Cemetery Goat gate |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heckenast Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heckenast Gusztáv (Kassa, 1811. szeptember 2. – Pozsony, 1878. április 10.) nyomdász, könyvkereskedő, könyvkiadó.
Életútja
Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszerkereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Otto Wigand könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta.
Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen elpusztította. Az újranyitást magyar írók segítették, a Budapesti árvízkönyv című kiadvány jövedelmével. Külföldi kollégái is elengedték a tartozásait. 1838-ban nyitotta meg kölcsönkönyvtárát 8000 kötettel. 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal (a cég nevét ezzel Landerer és Heckenastra változtatva), megindította Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben megszűnt.
"Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…"
1848. március 15-én az ő nyomdájában nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Már előző este értesült arról, hogy mire készülnek Petőfiék. Heckenast nem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés, vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott mögötte. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és visszatérte után sem vehetett részt a cég irányításában, Heckenast egyedül vezette. Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át. 1854-ben házasságot kötött Bajza Lenke írónővel, Bajza József költő lányával, akitől később elvált.
Kiadványainak nagy része magyar írók, költők műve volt, az ő nyomdájában jelentek meg többek között Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vajda János, Jókai Mór, Jósika Miklós írásai. Elsőként adott ki gyűjteményes sorozatot (Magyar Remekírók). Alapítója volt a Vasárnapi Ujságnak. 1873-ban a cégét eladta a Franklin Társulatnak, majd Pozsonyban telepedett le, ahol haláláig élt.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
Források
- Fitz József: A magyar nyomdászat, 1848-1849, mek.niif.hu