„Antakya” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
24. sor: | 24. sor: | ||
Antakya gazdaságának fő mozgatója a [[kereskedelem]], a mezőgazdasági termékek illetve mezőgazdasági gépek gyártása. Ezen kívül a bőripar, a cipő- és bútorgyártás is jelen van. A munkavállalók mintegy 57%-a a mezőgazdaságban dolgozik, 9,2%-a az iparban, 33,78% pedig a szolgáltatóiparban. A munkanélküliség 5%.<ref>{{cite web|url=http://antakya.bel.tr/index.php?okod=136|title=Antakya'nın Ekonomisi|publisher=Antakya Önkormányzata|language=török|accessdate=2009-08-30}}</ref> |
Antakya gazdaságának fő mozgatója a [[kereskedelem]], a mezőgazdasági termékek illetve mezőgazdasági gépek gyártása. Ezen kívül a bőripar, a cipő- és bútorgyártás is jelen van. A munkavállalók mintegy 57%-a a mezőgazdaságban dolgozik, 9,2%-a az iparban, 33,78% pedig a szolgáltatóiparban. A munkanélküliség 5%.<ref>{{cite web|url=http://antakya.bel.tr/index.php?okod=136|title=Antakya'nın Ekonomisi|publisher=Antakya Önkormányzata|language=török|accessdate=2009-08-30}}</ref> |
||
== |
== Források == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
{{Törökország tartományi székhelyei}} |
{{Törökország tartományi székhelyei}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Törökország|-}} |
{{Portál|Törökország|-}} |
||
A lap 2015. május 11., 15:25-kori változata
Antakya | |
A város az Orontész (Asi) folyóval | |
Közigazgatás | |
Ország | Törökország |
Régió | Földközi-tengeri |
Tartomány | Hatay |
Rang | tartományi központ |
Polgármester | Lütfi Savaş |
Irányítószám | 31 xxx |
Körzethívószám | 00 90 326 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 377 793 fő (2018) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 36° 12′ 09″, k. h. 36° 09′ 38″36.202500°N 36.160556°EKoordináták: é. sz. 36° 12′ 09″, k. h. 36° 09′ 38″36.202500°N 36.160556°E | |
Antakya weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Antakya témájú médiaállományokat. |
Antakya (arabul انطاكية, Anṭākiya; görögül: Andióhia [Αντιόχεια]) Törökország Hatay tartományának székhelye. A várost az ókorban Antiókhia néven ismerték.
Története
Antakya (Antiókhia) története Nagy Sándor halálával kezdődik, bár korábban is voltak kisebb települések ezen a területen, egyes vélemények szerint a szíriai Alisar, vagy Alimus néven az i. e. 9. században említett vár is azonos vele. A makedón király egyik hadvezére, I. Antigonosz Monophthalmosz alapított várost az Orontész folyó partján Kr. e. 306-ban, Antigonia néven, amit utóbb I. Antiokhosz Szótér, a Szeleukida Birodalom királya saját magáról neveztetett el. Kr. e. 64-re a város Pompeius révén a Római Birodalom kezére került, hamarosan a birodalom harmadik legnagyobb városa lett, mintegy 300 000 ember lakta. A kereszténység elterjedése után fontos keresztény központ lett, több fontos zsinatot is tartottak itt. A bizánci korban a várost hatalmas földrengés rázta meg, ami után lassan hanyatlani kezdett. 638-ban muszlim arabok hódították meg. 1517-ben az Oszmán Birodalomhoz került. Az első világháború után Szíriához csatolták, de Törökországnak 1938-ban sikerült elérni, hogy a Szíriát uraló franciák török kézre adják.
Gazdasága
Antakya gazdaságának fő mozgatója a kereskedelem, a mezőgazdasági termékek illetve mezőgazdasági gépek gyártása. Ezen kívül a bőripar, a cipő- és bútorgyártás is jelen van. A munkavállalók mintegy 57%-a a mezőgazdaságban dolgozik, 9,2%-a az iparban, 33,78% pedig a szolgáltatóiparban. A munkanélküliség 5%.[1]
Források
- ↑ Antakya'nın Ekonomisi (török nyelven). Antakya Önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. augusztus 30.)