Zalatárnok
Zalatárnok község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]
| Zalatárnok | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Soós Zsolt (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8947 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 612 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 16° 45′ 34″46.701080°N 16.759560°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 16° 45′ 34″46.701080°N 16.759560°E | |||
 Zalatárnok
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Zalatárnok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalatárnok témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésZalatárnok a Göcsej déli részén helyezkedik el. A településen áthalad a 75-ös főút, amely Lenti és a Balaton környékének összeköttetését biztosítja, valamint innen indul Zalaegerszeg irányába (Gellénházáig) a 7402-es út és itt ár véget a Gutorföldétől induló 7545-ös út. A községbe Lenti és Zalaegerszeg felől sűrűn érkeznek autóbuszok, de Keszthely és Budapest is elérhető közvetlen járattal.
Története
szerkesztésZalatárnok első említése 1408-ból való. Birtokosai ekkor a Bothkák voltak. A 16. században feltételezhetően egy komolyabb egyházi létesítmény, kolostor, is működött az 1572-ben mezővárosi jogokat szerzett településen, amely birtokosai közt ekkor már a Bánffy család is feltűnt.
1576-ban a törökök óriási pusztítást hajtottak végre Tárnokon, így szinte teljesen elnéptelenedett. A 17. század elején Bothka Ferenc török fogságba esett, és kiváltására a zalatárnoki birtokot Nádasdy Ferencnek adták el. A település lakosai a lenti várnak adóztak és annak szállítottak fát. 1690 után a helyzet lassan konszolidálódott, és lassú fejlődés jellemezte a települést. 1737-től birtokosok a Deákok is a településen, akik nagyban hozzájárultak Zalatárnok gazdasági gyarapodásához. 1754-ben új temploma épült, és önálló plébániát is kapott. A faluban sok nemesi család élt, de a jobbágyok mellett zsidó kereskedők is laktak. A 19. század során a Széchényi és a Patai család majorságot hozott létre a falu határában.
A településen nevelkedett maga Deák Ferenc is, akit a Sibrik Erzsébetet gyászoló apa tragikus szülést követően rögvest az itt élő rokonhoz Deák Józsefhez adott. Deák csak édesapja halálát követően 1808-ban őt és fél éves korában került vissza családjához, az árván maradt testvérekhez Kehidára.
A település mezőgazdasági jellege a 20. században is megmaradt. És mivel mind Zalaegerszeg, mind Lenti elég messze található a falutól, sok iparban dolgozó az elköltözést választották az ingázás helyett. Így mára a falu lakossága lecsökkent, és kedvezőtlen utcaszerkezete miatt az infrastrukturális fejlesztések is lassan mentek végbe.
Címere[4]
szerkesztésZalatárnok címere: negyedelt nagypajzs, középen szívpajzzsal. A címer aranyalapú, zöld mezőkkel, Zala vármegye színeit követve. A nagypajzs felső szélén aranymezőben háromtollú aranykulcs, a tárnokmesteri jelkép, mely utal a község nevének eredetére. Történetileg nem bizonyítható, inkább legenda, miszerint tárnokmesteri birtok volt a középkorban.
A nagypajzs első negyedében a Deák család címeréből vett motívum (a család engedélyével), zöld alapon nyitott aranykönyvbe lúdtollal író arany jobb kar. Itt nem a családi címerben hordozott jelentéssel bír, hanem azt jelzi, hogy a Deák család a község nagybirtokosa és ura volt. Deák Ferencet is itt nevelték egy ideig.
A második negyedében zöld alapon egyes aranydombon álló ferences szerzetes bal válla felé dőlő aranykönyvvel a karjaiban. Ez utalás arra, hogy 1501-ben ferencesek telepedtek le kegyúr által épített templomban és kolostorban. Továbbá utalás arra is, hogy Takács J. Ince atya ferences szerzetes megírta az 1950-es években Zalatárnok történetét.
A harmadik negyedben zöld alapon arany kontúrvonallal jelzett zöld hármasdombon Zalatárnok katolikus templomának stilizált képe aranyalapon arany templomhajóval, arany kontúrvonallal jelzett templomtoronnyal és arany toronysisakkal.
Negyedik negyedében zöld alapon három hullámos aranypólya szimbolizálja a falun átfolyó három patakot. Fölötte egy arany szőlőfürt és arany szőlőlevél, a falu szőlőhegyének jelképe.
A szívpajzson zöld mezőben három aranyhalom, felette három hatágú aranycsillag, a községhez tartozó kistelepülések szimbóluma (Oroklán, Vakola, Teréz major).
Pajzstartóként aranyszalagon zöld nyomtatott nagybetűkkel a felirat: „ZALATÁRNOK”.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Ifj. Tóth Jenő (független)[5]
- 1994–1998: Ifj. Tóth Jenő (független)[6]
- 1998–2002: Ábrahám Aladár (független)[7]
- 2002–2006: Ábrahám Aladár (független)[8]
- 2006–2010: Ábrahám Aladár (független)[9]
- 2010–2014: Dr. Sipos Ottó (független)[10]
- 2014–2019: Gombos Antal Csaba (független)[11]
- 2019–2024: Soós Zsolt (független)[12]
- 2024– : Soós Zsolt (független)[1]
A 2019-es önkormányzati választáson szokatlanul sok, összesen nyolc jelölt indult el a polgármesteri posztért, ilyen nagy számú jelöltre az 1990 utáni választások során minden évben csak néhány településen szavazhattak az ott élők. A győztes egyébként, dacára az ellenfelei nagy számának, egyedül is megszerezte a szavazatok abszolút többségét. [A hivatalban lévő faluvezető nem indult.][12]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 1475 | 1474 | 1125 | 992 | 793 | 673 | 650 | 615 | 609 | 612 |
| 1941 | 1949 | 1970 | 1980 | 2001 | 2013 | 2015 | 2021 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,9%, cigány 5,96%, német 1,3%%. A lakosok 79,3%-a római katolikusnak, 1% reformátusnak, 0,43% evangélikusnak, 4,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,4% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Kelemen Imre jogtudós mellszobra
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1744-ben Kelemen Imre jogtudós
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Zrt., Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató: Magyar Állami Jelképek (magyar nyelven). www.nemzetijelkepek.hu. [2017. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 13.)
- ↑ Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b Zalatárnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
