Wikipédia

X. Alfonz kasztíliai király

kasztíliai és leóni király
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 5.

X. Alfonz vagy Bölcs Alfonz (Toledo, 1221. november 23. – Sevilla, 1284. április 4.) a Burgundiai-házból származó kasztíliai és leóni király 1252-től haláláig.

X. Alfonz
Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1252. június 1. – 1284. április 4.
Koronázása
1252. június 1.
ElődjeIII. Ferdinánd
UtódjaIV. Sancho
Német király
Uralkodási ideje
1257. április 1.[1] – 1275 nyara[1]
ElődjeVilmos
UtódjaI. Rudolf
Életrajzi adatok
UralkodóházNavarra-ház
Született1221. november 23.
Toledo[1]
Elhunyt1284. április 4. (62 évesen)
Sevilla[1]
Nyughelyesevillai katedrális
ÉdesapjaIII. Ferdinánd
ÉdesanyjaHohenstauf Erzsébet
Testvére(i)
  • Enrique de Castilla el Senador
  • Philip of Castile
  • Ferdinand, Count of Aumale
  • Manuel of Castile
  • Frederick of Castile
  • Sancho of Castile
  • Kasztíliai Eleonóra angol királyné
  • Ferdinando di Castiglia
  • Luigi di Castiglia
  • Berenguela de Castilla
  • Maria de Castilla
HázastársaAragóniai Jolán
GyermekeiBerengária
Beatrix
Ferdinánd
Leonor
IV. Sancho
Konstancia
Péter
János
Izabella
Jolán
Jakab
A Wikimédia Commons tartalmaz X. Alfonz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

III. (Szent) Ferdinánd (1199–1252) kasztíliai és leóni király fia és utóda, az édesanyja III. Ferdinánd első felesége, a Hohenstaufen–családból származó, Kasztíliában Beatrixnek nevezett Erzsébet (1202–1235) volt, Sváb Fülöp (1177–1208) német-római királynak és Irene Angelinának (1181–1208) a leánya.

Édesapja halála után örökölte a Kasztíliai Királyságot.

Német királlyá választása

szerkesztés

1257. április 1-jén II. Arnold trieri érsek – a szász herceg és a brandenburgi őrgróf egyetértésével – választotta meg Frankfurtban Cornwalli Richárd ellenében.[1] Megválasztásában az is közrejátszott, hogy édesanyja a német Hohenstaufen-családból származott.

Alfonz sohasem járt Németországban, ám Richárd halála után követeket küldött a pápához, hogy ismerje el királyságát és tiltsa meg az új választást.[1] Habsburg Rudolf 1273-as trónra emelését követően sem lépett vissza, és végül csak X. Gergely pápa nyomatékos felszólítására mondott le – 1275 nyarán[1] – mind a német királyi címről, mind a sváb hercegségre támasztott igényéről.[1]

Kasztíliai uralkodása

szerkesztés

X. Alfonz – édesapjához hasonlóan – rendkívül kiemelkedő uralkodó volt a királyságok történetében. Eredményesen harcolt a mórok ellen: 1262-ben Cádizt foglalta vissza tőlük, 1264-ben Jerez de la Fronterát. Azonban az uralkodó nem csak kiváló hadvezér volt. A nagyon művelt király fejeztette be a kasztíliai törvénygyűjteménynek – az apja által megkezdett – összeállítását, támogatta általában is a jogászok munkáját, és fontosnak tartotta a városok fejlődését. Bőkezűen támogatta a tudományos életet is, az arab nyelvű tudományos munkák lefordítását. A király rangos költő volt, őt tartják a kasztíliai nemzeti irodalom megalapítójának, az udvarában használatos nyelvből alakult ki a modern kasztíliai spanyol nyelv. Bőkezűen támogatta a csillagászatot is. 40 000 aranyat fordított a csillagászat fejlesztésére. A ptolemaioszi bolygótáblázatokat kijavíttatta.

Felesége Aragóniai Jolán (1236–1301) volt, a Barcelonai-házból származó, I. (Hódító) Jakab (1208–1276) aragóniai királynak és második feleségének, Árpád-házi Jolánnak (1236–1301) a lánya.

Halálakor a kisebbik fia, Sancho (1257–1295) lett az utóda – ő IV. Sancho kasztíliai és leóni király –, mert Sancho bátyja, Ferdinánd infáns (Fernando de la Cerda) már 1275-ben meghalt, és bár az infánsnak voltak férfi leszármazottjai is, a trónt Sanchónak sikerült megszereznie.

X. Alfonz volt az első, aki a kasztíliai spanyolt hivatalossá tette, és kiadott műveivel megkezdte annak sztenderdizálását.

Emlékezete

szerkesztés
  • Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b c d e f g h Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 963 9025 66 6   , 95. oldal

Források

szerkesztés
  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994.

Külső hivatkozások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés


Előző uralkodó:
III. Ferdinánd 		Következő uralkodó:
IV. Sancho
Előző uralkodó:
Vilmos
Német király
1257 – 1275
Cornwalli Richárddal
Német-római császár
–
Császárok a Német-római Birodalomban (800–1806)
I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”
800 814 840 843 855 875 877 881 887 891
   I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —    
891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983
   Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó   
983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155
    —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —    
1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410
   I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —    
1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637
   Zsigmond — III. Frigyes — I. Miksa — V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd   
1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806
   III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc   
Karoling-ház — Liudolf-ház — Száli-ház — Supplinburg-ház — Stauf-ház — Welf-ház — Wittelsbach-ház — Luxemburg-ház — Habsburg-ház
Következő uralkodó:
I. Rudolf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=X._Alfonz_kasztíliai_király&oldid=25095404”