Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Linathrash (vita), értékelés dátuma: 2009. január 3.
Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Infrastruktúra

szerkesztés

Jogsértő szakaszok

szerkesztés

User:Cenk55 több szakaszt is átmásolt az alábbi oldalakról:

Az átmásolt tartalmat töröltem a szerkesztések visszavonásával. ~ Boro 2009. augusztus 9., 18:20 (CEST)Válasz

"1928-ban a város gimnáziumának tanára, Dr. Mező Ferenc az amszterdami olimpián a művészeti kategóriában, az olimpia történetéről írt pályamunkájával olimpiai aranyérmet nyert."

1928-ban Dr. Mező Ferenc nem volt a nagykanizsai gimnázium tanára, mert a budai Mátyás Gimnázium tanára volt 1918-tól 1934-ig, tehát már Budapesten élt ekkor.

Nevének eredete

szerkesztés

Miféle szláv helységnevek vannak abból a korból? Ez az infó tudományosan nem megalapozott, csak feltevés! Javaslat: " A lakosság egyes feltételezések szerint délszláv, más források szerint avar volt."

vagy még jobb "A lakosság eredete pontosan nem ismert."

Üdvözlettel: Newkalman

Mikor milyen volt a lakosság? Nyilván sokat változott. --Peyerk vita 2011. augusztus 30., 19:34 (CEST)Válasz

"Amikor 811-ben Nagy Károly császár az év november közepén Aachenbe érkezett, már vártak rá a Pannoniából jött „Kanisauci, az avar fejedelem '(Canisauciprinceps Avarorum),' a tudun és a Dunánál lakó szlávok más előkelői s hercegei '(et alii primores ac duces Sclavorum circa Danubium babitantium),' akik a Pannoniába parancsolt csapatok hadvezérei által a vezérek elé idéztettek".

Érdekes, hogy a fejedelmet Kanizsának (a forrás szerint pontosabban Kanizsóki-nak) hívták.

Számításba kell venni Kanizsa név eredeténél, hogy a Knyáz (magyarul kenéz) szláv eredetű méltóságnév, fejedelmet, herceget jelentett, mely főleg a korai Kijevi Rusz időkben élt, a Rurik-dinasztia tagjai használták. Elképzelhető, hogy a -kanizsa nevű települések avar-szláv kori fejedelmi székhelyek voltak, vagy pedig a későbbi időkben kijevi/rusz betelepüléseket jeleznek.

178.48.177.1 (vita) 2017. február 14., 14:20 (CET)Válasz

A Canizauci betűsor értelmezésével kapcsolatban akad forrás. Hihető magyarázat: Izaiás kán. Jebusaeus vita 2017. február 22., 16:47 (CET)Válasz

Népvándorlások kora

szerkesztés

A szóban forgó időszakra vonatkozó leírás egyes részei nemigen igazodnak a tényekhez.

Az ezt követő két évszázados, véres avar uralkodás Dél-Zalát elnéptelenítette és fejlődésben visszavetette. Nagykanizsát a 7. század elején szállták meg. A 7. század végétől mintegy egy évszázadon át lakatlanná vált a Zala-Mura köze. Az avar összeomlást a világhatalommá növekedett Frank Birodalom teljesíti be, amely a keresztséget rákényszerítette a lakosságra és magához csatolta a Dunáig terjedő területet.

Első és harmadik mondat – Nem tudom, a szakasz szerzője milyen forrásból merített, mindenesetre magam sehol sem olvastam véres avar uralomról, elnéptelenedésről. A temetkezések, régészeti leletek sem erről tanúskodnak.

Második mondat – A Dunántúlt az avarok az 568. év tavaszán (tehát a 6. század második felében) szállták meg. Meglehet, Nagykanizsa környékét későbben vették birtokba, ám ezen állításhoz nem ártana a forrást idézni.

Negyedik mondat – A Frank Birodalom nagyhatalomnak talán nevezhető, világhatalomnak azonban csak erős túlzással. A frankok névleges hatalma a Dunáig terjedt, tényleges befolyásuk a Rábáig. A Pannoniai őrgrófság és a Alsó-pannoniai grófság című cikkben mindez szépen le van írva. Jebusaeus vita 2017. február 24., 10:42 (CET)Válasz

Amit lehet... ha lehet, akkor miért kevesebbet?

szerkesztés

Nem tudom, mire volt jó ez a csere. Ezentúl rejtett lesz az az információ, hogy melyik párthoz tartozik a polgármester. Erfurt vagy az Elbasan polgármesteréről tudni lehet – a nagykanizsairól viszont nem.– Holdkóros vita 2019. március 19., 23:02 (CET)Válasz

Visszatérés a(z) „Nagykanizsa” laphoz.