Vagyon elleni bűncselekmények

A vagyon elleni bűncselekmények a hatályos Büntető Törvénykönyv XXXVI. fejezetébe tartozó bűncselekmények.

Történetük

A vagyon elleni bűncselekmények a legrégebbi és a legrégebben szankcionált bűncselekmények. Általánosan elmondható róluk, hogy az összbűnözésen belül a legnagyobb arányt ezek képviselik (2004-ben 62,6%). Magyarországon lényegében a Csemegi-kódex óta változatlan a büntetendő tényállások köre, egyedül az 1945-1990 közötti időszakban volt némi módosulás, a tulajdonviszonyok megváltozása miatt. A korábbi Büntető Törvénykönyv a XVIII. fejezetében rendelte ezeket büntetni.

Jellegzetes vonásaik

• Jogi tárgyuk általában a vagyoni jogosultságok közül kerül ki (tulajdonjog, kötelmi jogosultságból származó jogviszony, szerzői jog stb.)
• Kétféleképpen lehet őket csoportosítani: erőszakos vagy nem erőszakos vagyon elleni bűncselekmények.
• A hanyag kezelést és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését kivéve mindegyik bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő.
• A leggyakrabban elkövetett vagyon elleni bűncselekmény a lopás (2004-ben 53%), ez után jön a csalás (10%), majd a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (7,3%), és a rongálás (6,7%).

Tényállások

Vagyon elleni bűncselekmények

• Lopás (370. §.)
• Rongálás (371. §.)
• Sikkasztás (372. §.)
• Csalás (373. §.)
• Gazdasági csalás (374. §.)
• Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (375. §.)
• Hűtlen kezelés (376. §.)
• Hanyag kezelés (377. §.)
• Jogtalan elsajátítás (378. §.)
• Orgazdaság (379. §.)
• Jármű önkényes elvétele (380. §.)
• Uzsorabűncselekmény (381. §.)

Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

• Rablás (365. §.)
• Kifosztás (366. §.)
• Zsarolás (367. §.)
• Önbíráskodás (368. §.)

Források

• Csemáné Váradi Erika - Görgényi Ilona - Gula József - Lévay Miklós - Sántha Ferenc: Magyar büntetőjog. Különös rész, 2. kötet. CompLex Kiadó, 2006. ISBN 963-224-867-8

További információk

• Nemzet Jogszabálytár