Torit

A torit (névváltozata: tórit, orangit) tórium tartalmú nezoszilikát, a gránátcsoport tagja. Tetragonális kristályrendszerben piramisos vagy dipiramisos végződésű oszlopok, sugaras vagy szálas halmazokban kristályosodik. Előfordul amorf (alaktalan) tömegekben is. Kristályai nagy hasonlóságot mutatnak a cirkon kristályokkal, attól a radioaktivitás különbözteti meg.

Torit
Általános adatok
Névváltozatok	Tórit, orangit
Kristályrendszer	tetragonális
Kristályosztály	piramisos v. dipiramisos
Ásványrendszertani besorolás
Csoport	Gránát
A Wikimédia Commons tartalmaz Torit témájú médiaállományokat.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

• Képlete: ThSiO₄.
• Szimmetriája: a tetragonális kristályrendszerben, jellemző a négyzetes szimmetria..
• Sűrűsége: 4,5-6,7 g/cm³.
• Keménysége: 4,5-5,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Hasadása: jól hasítható.
• Törése: egyenetlen, kagylósan törik.
• Színe: a narancssárgától a feketéig változó.
• Fénye: üveg vagy gyémántfényű.
• Átlátszósága: áttetsző vagy átlátszatlan.
• Pora: sárgásbarna.
• Különleges tulajdonsága: erős radioaktivitást mutat.
• Elméleti tartalma:
• Tórium (Th): 71,6%
• Szilicium (Si): 8,7%
• Oxigén (O): 19,4%

Elnevezése és keletkezése

Morten Thrane Esmark norvég lelkész és mineralógus fedezte fel és a német Berzelius nevezte el tóriumtartalma alapján. Magmás kőzetek járulékos elegyrésze gránitokban és más mélységi magmás kőzetekben, pegmatitokban (nagyszemcsézettségű kristályos kőzetekben) gyakori. Megtalálható üledékes torlatokban is.

Hasonló ásványok: az cirkon és a xenotim.

Előfordulásai

Norvégiában Brevik és Svédország területén. Nagyobb mennyiség található Srí Lanka szigetén. A legnagyobb előfordulás Kanadában Ontario tartományban található.

Kísérő ásványok: cirkon, szfén, monacit és különböző földpátok.

Előfordulásai Magyarországon

Az Erdősmecske közelében lévő gránit magas járulékos ásványtartalma között elváltozott biotitokben található torit. Sopron és az országhatár között aSzarvas-hegy, Ferenc-forrás és a Füzesárok környékén idős kristályos palákban fordul elő. Ugyanezen a területen a szálbanálló kvarcit és kvarcitgörgeteg is tartalmaz toritot, ahol narancsvörös bevonatot képez florencit és monacit kristályok felületén.

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985