Szorb nyelv
A szorb nyelv (felső szorbul: serbsce ; alsó szorbul: serbski) két szorosan kapcsolódó a szláv kisebbség (szorbok) által beszélt nyelv a Lausitz régióban, Németország keleti részén. A szorb az indoeurópai nyelv nyugati szláv ágához tartozik. Történelmileg a nyelv mint vend vagy luzsicai volt ismert. A közös ISO 639-2 kód: wen. A nyelv közeli rokonságban van a lengyel, kasub, cseh és szlovák nyelvekkel.
| Szorb nyelv felső szorb / alsó szorb (hornjoserbšćina / dolnoserbšćina) | |
| Beszélik | Lausitz, Németország |
| Terület | Oberlausitz és Niederlausitz |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai Balti szláv nyelv Szláv nyelv Nyugati szláv nyelv |
| Ágak | felső szorb alsó szorb |
| Írásrendszer | latin |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | mint kisebbségi nyelv Brandenburg, Szászország |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | wen |
| ISO 639-3 | hsb/dsb |
 | |
| Szorb nyelvet beszélő régió Németországban | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz felső szorb / alsó szorb (hornjoserbšćina / dolnoserbšćina) témájú médiaállományokat. | |
A felső szorbot (hornjoserbsce) kb. 40 000-en beszélik Szászországban, míg az alsó szorbot (dolnoserbski) csak kb. 10 000-en Brandenburgban. A vidék, ahol a két nyelvet beszélik, Luzsica[1] néven ismert (Łužica felső szorbul, Łužyca alsó szorbul illetve Lausitz németül).
Története
szerkesztésMiután a szorbok szláv ősei az 5. és a 6. században letelepedtek a korábban germán területeken (a rész nagyjából egybeesik a volt Kelet-Németország területével), a szorb nyelv (vagy elődei) több évszázadon keresztül használatban volt Kelet-Németország déli felében, és még mindig tartja magát (felső és alsó) Lausitz-ban, ahol nemzeti védelmet és támogatást élvez a mai napig. Luzsicán kívül a nyelv eltűnt és a német vette át a helyét, a 13. században indult hivatalos diszkrimináció következtében. A nyomtatott nyelv a Biblia szorb fordítása alkalmával alakult ki.
Földrajzi elterjedése
szerkesztés
Németországban a felső és alsó szorb hivatalosan elismert és védett nyelv. A szorbok lakta területeken mindkét nyelv hivatalos kisebbségi nyelv.
Bautzen város, Felső-Lausitz és a felső szorb kultúra központja. Kétnyelvű táblák láthatók mindenhol a városban, beleértve a város nevét: Bautzen/Budyšin.
Cottbus várost (Chóśebuz) tartják az alsó szorb kultúra központjának. Itt is kétnyelvű táblák találhatók.
Szorbot beszéltek Serbin kis szorb (vend) településen a texasi Lee megyében, és lehetséges, hogy még ma is vannak egy páran akik még mindig szorbul beszélnek. Egészen a közelmúltig az újságok ott szorb nyelven jelentek meg. A helyi nyelvjárást erősen befolyásolták a körülvevő angol és német nyelvű közösségek.
Míg a régi német eredetű "vend" megnevezést, amely valamikor általánosan "szlávot" jelölt, megtartották az amerikai és ausztrál közösségek, többnyire nem használják a szorb közösségekre Németországban, mert sok szorb sértőnek fogja fel ezt a elnevezést.
Nyelvi jellegzetességek
szerkesztésA felső és alsó szorb megőrizte a kettős számot (duális) a főnév, névmás, melléknév és az ige esetében amit nagyon kevés élő indoeurópai nyelv tartott meg. Például a ruka szót használják egy kéz, a ruce szót két kéz és a ruki szót több mint két kéz esetében. Mint a legtöbb szláv nyelv, a szorb sem használ névelőket.
Ragozás
szerkesztésA szorb nyelvben 6 vagy 7 nyelvtani eset fordul elő:
- alanyeset (nominativus)
- tárgyeset (accusativus)
- részes eset (dativus)
- birtokos eset (genitivus)
- eszközhatározói eset (instrumentalis)
- locativus
- megszólító eset (vocativus, csak a felső szorbban)
| Eset | nan apa |
štom fa |
bom fa |
wokno ablak | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Felső szorb | Alsó szorb | Felső szorb | Alsó szorb | Felső szorb | Alsó szorb | |
| 1. Alany | nan | nan | štom | bom | wokno | wokno |
| 2. Birtokos | nana | nana | štoma | boma | wokna | wokna |
| 3. Részes | nanej | nanoju | štomej | bomoju | woknu | woknoju, woknu |
| 4. Tárgy | nana | nana | štom | bom | wokno | wokno |
| 5. Eszközhatározói | z nanom | z nanom | ze štomom | z bomom | z woknom | z woknom |
| 6. Locativus | wo nanje | wó nanje | na štomje | na bomje | na woknje | na woknje |
| 7. Megszólító | nano | — | štomo | — | — | — |
| Eset | ramjo váll |
ramje váll, hónalj |
žona asszony |
žeńska asszony, feleség |
ruka kéz | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Felső szorb | Alsó szorb | Felső szorb | Alsó szorb | Felső szorb | Alsó szorb | |
| 1. Alany | ramjo | ramje | žona | žeńska | ruka | |
| 2. Birtokos | ramjenja | ramjenja | žony | žeńskeje | ruki | |
| 3. Részes | ramjenju | ramjenjeju, ramjenju | žonje | žeńskej | ruce | |
| 4. Tárgy | ramjo | ramje | žonu | žeńsku | ruku | |
| 5. Eszközhatározói | z ramjenjom | z ramjenim | ze žonu | ze žeńskeju | z ruku | |
| 6. Locativus | wo ramjenju | wó ramjenju | wo žonje | wó žeńskej | w ruce | |
Összehasonlítás
szerkesztésNéhány szorb szó összehasonlítása a többi szláv nyelvekkel.
| Magyar | Felső szorb | Alsó szorb | Horvát | Cseh | Lengyel | Elbai szláv | Kasub | Szlovák | Sziléziai | Ukrán | Szerb |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ember | čłowjek | cłowjek | čovjek | člověk | człowiek | clawak | człowiek | človek | człowiyk | чоловік (čolowik) | човек (čovek) |
| este | wječor | wjacor | večer | večer | wieczór | vicer | wieczór | večer | wiyczōr | вечір (wečir) | вече (veče) |
| fivér | bratr | bratš | brat | bratr | brat | brot | brat | brat | bracik | брат (brat) | брат (brat) |
| nap | dźeń | źeń | dan | den | dzień | dôn | dzéń | deň | dziyń | день (deń) | дан (dan) |
| kéz | ruka | ruka | ruka | ruka | ręka | ręka | rãka | ruka | rynka | рука (ruka) | рука (ruka) |
| hó | sněh | sněg | snijeg | sníh | śnieg | sneg | sniég | sneh | śniyg | сніг (snih) | снег (sneg) |
| nyár | lěćo | lěśe | ljeto | léto | lato | ljutü | lato | leto | lato | літо (lito) | лето (leto) |
| nővér | sotra | sotša | sestra | sestra | siostra | sestra | sostra | sestra | szwestra | сестра (sestra) | сестра (sestra) |
| hal | ryba | ryba | riba | ryba | ryba | raibo | rëba | ryba | ryba | риба (ryba) | риба (riba) |
| tűz | woheń | wogeń | vatra *oganj | oheň | ogień | widin | òdżin | oheň | ôgiyń | вогонь (vohoń) | ватра *огањ |
| víz | woda | wóda | voda | voda | woda | wôda | wòda | voda | woda | вода (woda) | вода (voda) |
| szél | wětr | wětš | vjetar | vítr | wiatr | wjôter | wiater | vietor | wiŏter | вітер (witer) | ветар (vetar) |
| tél | zyma | zyma | zima | zima | zima | zaima | zëma | zima | zima | зима (zyma) | зима (zima) |
- * tűzhely
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Sorbian languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
