Szepesszombat
Szepesszombat (szlovákul Spišská Sobota, németül Georgenberg, latinul Forum Sabathi) egyike a történelmi 16 szepesi városnak, ma Poprád város északkeleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában, Szlovákiában. Nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta, előtagja pedig egykori vármegyei hovatartozására utal.
| Szepesszombat (Spišská Sobota) | |||
 | |||
| Szent György-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | Poprád városrésze | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2979 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′ 56″, k. h. 20° 19′ 01″49.065556°N 20.316944°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 56″, k. h. 20° 19′ 01″49.065556°N 20.316944°E | |||
| Szepesszombat weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesszombat témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Története
szerkesztés
1256-ban IV. Béla király adománylevelében említik először „Forum Sabbathe” néven, de minden bizonnyal már a tatárjárás előtt is létezett. A várost a tatárjárás után németekkel telepítették be, ettől kezdve a leggazdagabb szepesi város volt. 1271-ben V. István király kiváltságokkal ruházta fel, 1380-tól hetipiacokat tarthatott. 1412-ben Zsigmond király más szepesi városokkal együtt Szepesszombatot is zálogba adta Lengyelországnak, így 360 évig oda tartozott. A 16. században Luther tanai kedvező táptalajra leltek a német lakosságban, mely 1880-ig többségben volt a településen. 1545-ben a város fele és a templom tornya égett le. 1567-től országos vásárokat is tarthatott. A 17. században védelmi rendszerét négy városkapuval bővítették. A város a 17-18. században élte virágkorát, amikor jómódú kézművesei céhekbe tömörültek. Nagy küzdelem folyt Szepesszombat, Poprád, Felka, Mateóc és Strázsa között az elsőségért. 1682-ben tűzvészek pusztították, majd 1775-ben az egész város leégett. 14 lakos esett áldozatul a tűzvészben, melyek után mindig meg tudott újulni. Az 1775-ös újjáépítés során nyerte el lényegében mai formáját.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOMBATHELY, vagy Szepes Szombat, Spitka Szobota. Szepes Várm. a’ 16. Szepességi Városok közzűl való, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, és másfélék, Ispotállya is van, határja hegyes, és középszerű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Szombathely, (Mons S. Georgii, St. Georgenberg), a szepesi XVI városokhoz tartozó szép fekvésü város, egy hosszukás dombon, Sztrázsához közel, a Poprád bal partján, 295 kath., 627 evang. német lak. Szepes vmegyében. A házak kőből épültek s emeletesek. Van kath. és evang. anyaszentegyháza, polgári oskolája, jó földe, heti (Szombaton) és 4 országos vására, lazacz- és pisztrang-halászata a Poprádban. Lakosai földmivelésből, sör- és pálinkafőzésből, mesterségekből, gyolcs-szövésből élnek. Egy óranegyedre a várostól láthatni egy puszta templomot, ott, hol hajdan Steinsdorf falu álla, mellyet a tatárok pusztitának el. Ennek határát, melly 300 holdból áll, Zsigmond Szombathelynek ajándékozta; s ugyan ez a király egy erdőt is adott a Kárpát hegyek közt. A privilegium meg van, de a használás Csáky grófokra ment által.”[3]
A 19-20. században a vezető gazdasági szerepet fokozatosan Poprád vette át. 1871-től a vasútvonal megépülését követően ez a harc már csak Popráddal folyt. 1910-ben 977-en lakták, ebből 422 szlovák, 319 német és 228 magyar. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesszombati járásának székhelye volt.
A háború után a település gyorsan fejlődött. 1921-ben 150 háza volt. A vezető gazdasági szerepért folytatott harc 1927-ben dőlt el végleg, amikor Poprád lett a járási székhely. 1945-ben már 220 háza volt, a lakosság száma pedig 1050-ről 2500-ra nőtt. Ekkor csatolták a várost Poprádhoz. A második világháború után újabb városrész épült fel.
Nevezetességei
szerkesztés- A városnak hangulatos reneszánsz-barokk főtere van, melyet 15-17. századi polgárházak szegélyeznek.
- Szent György temploma a 13. század közepén épült kéthajós gótikus épület, 1503 és 1520 között készített gótikus szárnyas oltárokkal. Főoltára 1516-ban készült Lőcsei Pál mester műhelyében. Az északi oldalán álló Szent Anna kápolna 16. századi.
- A templom északi oldalán álló reneszánsz harangláb 1598-ban épült, majd barokkizálták.
- A Városháza eredetileg barokk palotának épült a 18. század utolsó harmadában.
- Evangélikus temploma 1777-ből való, oltárképe 1852-ben készült.
- A főtéren álló Mária-oszlop 1689-ben készült. 1846-ban és 1973-ban megújították.
- A város főterén található egy obeliszk, melynek felirata a következő: „1848 Magyar szabadságharcz emlékére emelte Szepes-szombat XVI Szep. város közadakozásból 1899-ben Édes magyar hazánk iránti szeretetből”.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Andreas Thann (163? – 1684 után) katolikussá lett evangélikus lelkész, természettudományi író.
- Itt született 1652-ben Johann Brokoff neves barokk szobrász, aki a korabeli Prága szobordíszeit készítette (lásd. Szobrok a Károly hídon).
- Itt született 1755-ben Dercsényi János királyi tanácsos, megyei táblabíró, Zemplén vármegye főorvosa.
- Itt született 1818-ban Leviny Ernő ezüstműves, ékszerész.
- Itt született 1912-ben Székely Tibor felfedező, eszperantista, író és világutazó.
- Itt hunyt el 1933-ban Guhr Mihály orvos, sportember.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.poprad.sk/demografia.phtml?id5=19971, http://web.archive.org/web/20190426002354/https://www.poprad.sk/demografia.phtml?id5=19971
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
szerkesztés