Sencsou–8

kínai űrhajó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 24.

A Sencsou–8 a Sencsou-program személyzet nélküli küldetése, amely az első kínai dokkolást hajtotta végre a Tienkung–1 űrállomással.

Sencsou–8
Sencsou-program
Repülésadatok
Ország Kína
ŰrügynökségChina Aerospace Science and Technology Corporation
Személyzetszemélyzet nélkül
HordozórakétaCZ–2F („Hosszú menetelés”)
A repülés paraméterei
Start2011. október 31. 21:58 UTC
StarthelyJiuquan űrközpont
Leszállás
idejenovember 17. 11:30 UTC
helyeBelső-Mongólia Autonóm Terület
Előző repülés
Következő repülés
Sencsou–7
Sencsou–9
A Wikimédia Commons tartalmaz Sencsou–8 témájú médiaállományokat.

A Sencsou–8 fedélzetén összesen 17 biológiai-élettudományi kísérlet is helyet kapott. Ezek közül tíz kínai, hat német irányítású, egy pedig közös kísérlet. A német űrkutatási szervezet, a Német Légügyi és Űrkutatási Központ 2008-ban kötött megállapodást a kínai emberes űrprogramban való részvételről. A kínai fél számára az együttműködés azért is fontos, mert így a külvilág számára jelezni tudják nyitottságukat.[1]

Küldetés

szerkesztés

A küldetés célja a 2012-re tervezett emberes Sencsou–9 és Sencsou–10 repülések előkészítése. A fedélzeten két 75 kg-os bábu utazott, szkafanderben és sisakban, amikben érzékelőket helyeztek el, ezek mérték a test hőmérsékletét, a légzést, a pulzust, és a vérnyomást.[2]

A Sencsou–8 2011. október 31-én, 22:58-kor (CET, Kínában már november 1-jén hajnalban) CZ–2F rakétával indult el a Jiuquan Űrközpontból.[1]

November 2-án sikeresen összekapcsolódott a Tiangong–1 űrállomással. A kínai űrállomás-építés programjában jelentős mérföldkőnek számító dokkolás 343 km-es felszín feletti magasságban történt. A dokkolást a Föld árnyékában hajtották végre, így a napfény semmiképp nem zavarhatta a navigációs érzékelőket. Csou Csien-ping, a kínai emberes űrprogram vezetője szerint az ország már minden, az űrállomás létrehozásához szükséges alapvető technológiával rendelkezett.[3]

A két űreszköz 12 napig volt folyamatosan összekapcsolva. A Sencsou–8 ekkor újra lekapcsolódott az űrállomásról, 140 m-re eltávolodott, majd újabb 2 napra összekapcsolódott a Tiangong–1-gyel, de ezúttal nappali fénynél.[4] A Sencsou–8 november 16-án végleg levált a Tiangong–1-ről, begyújtotta fékezőrakétáit, a visszatérő kapszula elvált a Sencsou orbitális fülkéjéről és műszaki egységéről, majd 17-én 11:30-kor (UTC) sikeresen leszállt Belső-Mongóliában.[5]