Rákóczi híd
A Rákóczi híd Budapest második legújabb Duna-hídja, Lágymányos és Ferencváros között. Közvetlenül az Összekötő vasúti híd mellett, attól északi irányban található, a Duna 1643,1 folyamkilométerénél. Eredetileg (1995 és 2011 között) a Lágymányosi híd nevet viselte, a köznyelv gyakran ma is így említi.
| Rákóczi híd | |
 | |
| Elhelyezkedése |  Magyarország, Budapest, IX. és XI. kerület |
| Áthidalt akadály | Duna |
| Névadó | Rákóczi család |
| Szerkezettípus | acél gerendahíd |
| Legnagyobb támaszköz | 94,72 m |
| Teljes hosszúsága | 494,8 m |
| Szélesség | 30,6 m |
| Sávok száma | 2×2 közút, 2×1 villamos |
| Tervező | Sigrai Tibor |
| Építés kezdete | 1992 |
| Átadás ideje | 1995. október |
| Elhelyezkedése | |
 Rákóczi híd
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 04′ 01″47.468611°N 19.066944°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 04′ 01″47.468611°N 19.066944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi híd témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA megépítésére az Expo '96 néven megrendezendő világkiállítás kapcsán került volna sor. Szükség volt rá, hogy tehermentesítse Budapest addigi legdélebbi közúti hídját, a Petőfi hidat; valamint össze kellett kötnie az akkor kiépített Hungária körgyűrű déli szektorát, a Könyves Kálmán körutat a dél-budai oldal fejlődő területeivel, főleg a Szerémi és a Budafoki úttal. 1992-ben kezdték el építeni és 1995 októberében adták át a forgalomnak. A híd a Dunaferr Lőrinci Hengermű Kft. által gyártott durvalemezek felhasználásával épült. A gyártást és a szerelést a Ganz Acélszerkezeti Vállalat végezte, az építési munkálatokat Győrfi István vezette.
Ez volt Budapest dunai közúti hídjai közül az első, amelyik nem egy személyről, hanem földrajzi elhelyezkedéséről kapta a nevét. A Fővárosi Közgyűlés az 1995-ös átadáskor a Szent László híd elnevezés ellenében választotta a Lágymányosi híd nevet. Később felmerült javaslatként a Latinovits Zoltánról, Kossuthról, Szent Istvánról, Mátyás királyról való elnevezés, illetve a Béke hídja név is. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-ei ülésén javasolta a Földrajzinév-bizottságnak, hogy a híd új neve „a jeles magyar történelmi családról” Rákóczi híd legyen.[1] Ezt a bizottság 2011 augusztusában egyhangúlag elfogadta.[2]
Pesti hídfőjétől északra épült fel 2002-ben a Nemzeti Színház új épülete és 2005-ben a Művészetek Palotája.
Budai hídfője mellett jött létre az Infopark és az ELTE és BME új közös campusa. A lágymányosi egyetemi és informatikai negyed többi modern épületét többnyire híd átadása utáni években építették fel.
A hídon alkalmazott festék minőségi hibás volt, a kezdetektől fogva hámlott. A híd pilonjait és korlátait 2011 őszén újrafestették, a híd alján azonban meghagyták az eredeti, foltokban hiányos festést.[3] 2013 júniusában nyilvánosságra került, hogy a híd tükrös-reflektoros rendszerű világítása elhasználódott. Az átadás óta a tükrökről a foncsor lepergett, emiatt a híd megvilágítása 10%-a lett az előírtnak.[4]
A híd világításának felújítása 2014 novemberében befejeződött. Az 5 db 35 m magas pilonra oldalanként 6-6, összesen 60 db Indal Luma (Philips BGP 625 Luma 2) típusú, darabonként 211 W névleges villamos teljesítmény felvételű LED lámpatestet szereltek fel.[5][6] A számítások szerint az új, korszerű világítás fogyasztása fele a korábbi értékének. A világítótestek várható élettartama 24 év.[7]
Villamosvonal
szerkesztésBár a hídon már a kezdetektől fogva tervezték az 1-es villamos átvezetését és a helyet meghagyták a villamosvágányoknak a híd közepén, a vágányokat nem fektették le. Pótlására a BKV 1996 szeptemberében indította el a 103-as jelzésű buszjáratot, ami a villamos 2015-ös dél-budai hosszabbításáig közlekedett itt. A villamos ideiglenesnek tervezett végállomása 2000-ben a pesti hídfőhöz került, a villamosvonal felújításáig ott is maradt. A hídon keresztül a a Fehérvári útig tartó vonalszakasz az 1-es villamos felújításával együtt épült meg, átadását 2015 január végére tervezték. Azonban a Nemzeti Közlekedési Hatóság kiegészítő vizsgálatokat írt elő a hídra, mivel a híd átadása előtti próbaterhelést csak közúti járművekkel tudták elvégezni. Így nem lehet biztosan tudni, vajon hogyan fog viselkedni a hídszerkezet az eredeti tervekhez képest nehezebb és gyorsabb villamosokkal.[8] A vonal új szakaszának átadása emiatt néhány hónapot csúszott. 2015. január 26-án az 1-es villamos új szakaszának próbafutásai során először kelt át villamos a Rákóczi hídon,[9] 2015. február 15-én pedig megtörtént a vonal átadásához előírt újabb próbaterhelés, melynek során 1000 tonnával (négy villamossal és húsz megrakott tehergépjárművel) terhelték a hidat.[10] 2015. március 20-án átadták a villamos meghosszabbított szakaszát.[11]
A híd villamospályáján engedélyezett sebesség: 50 km/h.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Fővárosi Közgyűlés által tárgyalt előterjesztés az önkormányzat portálján[halott link] – 2011. április
- ↑ Döntött a bizottság - Rákóczi híd lett a Lágymányosi hídból Archiválva 2011. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Híradó.hu, 2011. augusztus 2.
- ↑ Átnevezés után át is festik a Rákóczi hidat (Index, 2011. szeptember 1.)
- ↑ Ledekre cserélhetik a Rákóczi híd régi világítását (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. június 13. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
- ↑ Outdoor lighting solutions – Luma (angol nyelven). Philips Indal. (Hozzáférés: 2014. november 19.)
- ↑ Deme László - Új közvilágítást kapott a Rákóczi-híd (Villanyszerelők lapja, 2015.02.11.)
- ↑ Este új fények gyúlnak a Rákóczi hídon. nepszava.hu (2014. november 28.) (Hozzáférés: 2014. november 28.) arch
- ↑ Nem tudni, elbírja-e a Rákóczi híd a villamosokat (Index, 2015. január 15.)
- ↑ Rákóczi híd: elsőre kibírta (IHO, 2015. január 26.)
- ↑ Több mint ezer tonnát tettek a hídra (Origo, 2015. február 15.)
- ↑ Átadták az 1-es villamos új szakaszát. privatbankar.hu (2015. március 20.) (Hozzáférés: 2015. március 20.)
Források
szerkesztés- Dél-Budapest közlekedésének fejlesztése 1995-1996 (FŐMTERV tájékoztató prospektus)
- dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984. ISBN 963-218-690-7
- Rákóczi Ferenc híd, 1995. (magyar nyelven) (html). www.budapestcity.org. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
