Ráday Eszter
Ráday Eszter (Losonc, 1716. április 24. – Gernyeszeg, 1764. június)[1] a 18. században élt mecénás, könyvgyűjtő, asszonykönyvtár tulajdonos.
| Ráday Eszter | |
 | |
| Ráday Eszter (Mányoki Ádám olajfestménye) | |
| Született | 1716. április 24. Losonc |
| Elhunyt | 1764. június (48 évesen) Gernyeszeg |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Teleki József |
| Szülei | Klára Kajaly Ráday Pál |
| Foglalkozása | mecénás, könyvgyűjtő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday Eszter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésRáday Eszter a család középső gyermeke, édesapja Ráday Pál volt, édesanyja Kajaly Klára, testvére az ugyancsak könyvgyűjteményéről ismert Ráday Gedeon.[2] Taníttatásáért édesanyja volt a felelős, aki megismertette lányát a Bibliával és a heidelbergi katekizmussal, továbbá a kor vallásos irodalmával is, ezáltal olyan rendkívüli műveltségre tett szert, amelynek híre Magyarországról Erdélybe is eljutott. A fiatal és okos lány Teleki László érdeklődését is felkeltette Erdélyben. Hamarosan személyesen is találkoztak Pécelen, és 1732 pünkösdjén sor került házasságkötésükre. Ezután Husztra költöztek, de továbbra is kapcsolatban maradtak a szülőkkel. Később Gernyeszegen laktak a Telekiek birtokán.[3]
A házasságból tíz gyermek született, de csak egy fiú, Teleki József és két leány, Eszter és Klára nevelkedett fel. Ráday Eszter sok időt szentelt arra, hogy gyermekei hozzá hasonlóan műveltek legyenek, ő maga oktatta leányait és a Teleki udvarhoz tartozó cselédeket is. Emellett a családi birtok irányításában is jeleskedett.[4] Temetésén gyászbeszédet mondott Deáki Filep Sámuel, Intze István és Málnási László, akinek Ráday Eszter patrónája volt.[2]
Könyvtára
szerkesztés
Ráday Eszter és testvére, Gedeon is a könyvek szeretetét a szintén könyvgyűjtő édesapjuktól örökölték. Amikor Ráday Pál 1733-ban meghalt, könyveit gyermekeire hagyományozta, akik viszont valószínűleg csak később, édesanyjuk halála után, 1742-ben kapták meg a köteteket. Így került Ráday Eszter tulajdonába azt a 113 magyar nyelvű könyv, amely saját gyűjteményének alapját képezte.[5] Ráday Eszternek minden bizonnyal már korábban is volt néhány könyve, ugyanis Kajali Klára 1739-ben írt leveleiben említést tett leányának egy Pécelen felejtett könyvről.[6] A 230 nyomtatott művet és 5 kéziratot magába foglaló könyvtár nem maradt egyben, a kötetek többségét Erdély nagy gyűjteményeiben őrzik, de összetételét egy 1757-ben készült könyvjegyzékből ismerjük. Ez alapján megállapítható a gyűjtemény tematikája is: az állomány nagyobb részét a vallásos művek tették ki (imakönyvek, énekeskönyvek, katekizmusok, Bibliamagyarázatok), kisebb arányban más témájú munkák is előfordultak a gyűjteményben, például amelyek az orvoslással vagy a gazdasággal voltak kapcsolatosak.[7][8] Ráday Eszter könyvtára méretében és összetételében is nagy jelentőségű 18. századi asszonykönyvtár volt, amelyet a kor tudósai is felkereshettek, például Bod Péter, aki a Magyar Athenas összeállításához tanulmányozta többek között Ráday Eszter gyűjteményét is.
Könyvjegyzéke
szerkesztés
1757-ben a Teleki család udvari lelkésze, Málnási László állította össze Ráday Eszter könyveinek jegyzékét ’’Méltósagos Rádai Esther Aszszony ő N(agysá)ga Könyveinek Laistroma’’ címmel, amelyet ma a marosvásárhelyi Teleki Tékában őriznek.[9] A 15 oldalas kézírásos dokumentumban betűrendben sorolták fel az egyes tételeket. A szerző nevét nem minden esetben írták le, a címet csak a felismerhetőség rövidségével tüntették fel, továbbá megadták a könyv méretét, és általában a kiadási adatokat (hely, idő) is. A tinta színe, illetve az alapján, hogy az utolsó néhány tétel nem illeszkedik a betűrendbe, arra lehet következtetni, hogy a könyvjegyzéket legalább háromszor bővítették, ezekkel a kötetekkel a lista összeállítása után gyarapodhatott a könyvtár.[7]
Levelezése Bethlen Katával
szerkesztésA Teleki Lászlóval kötött házasság után Ráday Eszter rokoni kapcsolatba került Árva Bethlen Katával, akivel hamarosan levelezni kezdett. Mindketten szenvedélyesen gyűjtötték a magyar nyelvű könyveket, levelezésük és ismeretségük valószínűleg hatással volt a másik gyűjtési szokásaira is. Ebben a korban általános szokás volt az asszonyok között, hogy egymást kérték meg a szükséges dolgok beszerzésére, így például könyvekére is. Bethlen Kata Ráday Eszternek küldött leveleiben nem ismerünk olyat, amely könyvekről szólna. Viszont a Teleki Lászlónak címzettek között többször előfordul könyvbeszerzéssel kapcsolatos kérés, de Bethlen Kata ezekben a levelekben Ráday Eszternek üzent, mert valószínűleg ő foglalkozott a könyvek beszerzésével. Ez a folyamat természetesen kölcsönös volt.[10]
Származása
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
- ↑ a b Új magyar irodalmi lexikon, 3. köt. Bp., Akad. K., 1994, p. 1673.
- ↑ Beliczay Angéla: Kajali Klára, Ráday Pál felesége. In: Ráday Pál 1677–1733. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára (szerk.: Esze Tamás) Bp., Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1980, p. 173–176.
- ↑ Málnási László: Törvényböl való igazságot… Rádai Esther aszszony… meghidegedett tetemeinek koporsóba lött zárattatások szomoru alkalmatosságával… Kolozsvár, 1766.
- ↑ Borvölgyi Györgyi: Ráday Pál (1677–1733) könyvtára. Bp., OSZK, 2004. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai, 7.), p. 17-18.
- ↑ Kajali KLára levelei. Közli: Beliczay Angéla. In: A Ráday Gyűjtemény évkönyve IV-V. Bp., Ráday Gyűjtemény, 1986.
- ↑ a b Méltósagos Rádai Esther Aszszony ő N(agysága)ga Könyveinek Laistroma. Gernyeszeg, 1757. (kézirat)
- ↑ Somkuti Gabriella: Könyvgyűjtő asszonyok a 18. századi Magyarországon. Könyvtáros, 1991. (41. évf.) 5. sz., p. 292.
- ↑ Deé Nagy Anikó: Könyvgyűjtő asszonyok a XVIII. században. In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1996, p. 114–123.
- ↑ Bethlen Kata önéletírása. Bp., Szépirodalmi, 1963. (Magyar századok)
- ↑ Miroslav Marek: Ráday de Ráda 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2006. június 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
Források
szerkesztés- Beliczay Angéla: Kajali Klára, Ráday Pál felesége. In: Ráday Pál 1677–1733. Előadások és tanulmányok születésének 300. évfordulójára (szerk.: Esze Tamás) Bp., Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1980, p. 157–196.
- Bethlen Kata önéletírása. Bp., Szépirodalmi, 1963. (Magyar századok)
- Borvölgyi Györgyi: Ráday Pál (1677–1733) könyvtára. Bp., OSZK, 2004. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai, 7.)
- Csikós Júlia: Ráday Pál könyvei a Székely Mikó Kollégiumban. In: Örökség és feladat. Tanulmányok romániai magyar könyvekről, könyvtárakról (szerk.: Kiss Jenő) Sepsiszentgyörgy, EMKE Könyvtári Szakosztálya, 1995, p. 63–69.
- Deé Nagy Anikó: Könyvgyűjtő asszonyok a XVIII. században. In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1996, p. 114–123. (PDF)
- Kajali Klára levelei. Közli: Beliczay Angéla. In: A Ráday Gyűjtemény évkönyve II-V. Bp., Ráday Gyűjtemény, 1982-1986.
- Málnási László: Törvényböl való igazságot… Rádai Esther aszszony… meghidegedett tetemeinek koporsóba lött zárattatások szomoru alkalmatosságával… Kolozsvár, 1766.
- Méltósagos Rádai Esther Aszszony ő N(agysága)ga Könyveinek Laistroma. Gernyeszeg, 1757. (Kézirat, lelőhely: Marosvásárhely, Teleki Téka, jelzete: Thq-95. MS. 357.)
- Somkuti Gabriella: Könyvgyűjtő asszonyok a 18. századi Magyarországon. Könyvtáros, 1991. (41. évf.) 5. sz., p. 290–296.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (online) (MEK)
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1
