Peritektoid
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kétkomponensű (binér) rendszerekben a Gibbs-féle fázistörvény értelmében az egymással egyensúlyban lévő fázisok száma maximálisan 3 lehet, ha csak kondenzált – tehát folyadék és/vagy szilárd halmazállapotú – fázisok alkotják a rendszert. A peritektoidos fázisátalakulás egyike az ilyen háromfázisú folyamatnak, amely izoterm körülmények között játszódik le.
A kétkomponensű rendszerben képződő peritektoid egy szilárd oldat, amely az adott rendszerben a peritektoidos átalakulásnak megfelelő hőmérsékleten két homogén szilárd oldatból, hőelvonás közben képződik.
A fázisátalakulás az alábbi egyenlettel írható le, az ábra jelöléseit figyelembe véve:
ahol
- α az A komponensben dúsabb A-B szilárd oldat jele,
- β a keletkező A-B szilárd oldat jele, a peritektoid.
- γ a B komponensben dúsabb A-B szilárd oldat jele,
A mellékelt fázisdiagram abszcisszáján A és B koncentrációja, például tömegszázalékban az ordinátán pedig a hőmérséklet látható. Az ábra olyan kétkomponensű rendszer fázisdiagramját mutatja, amelyben a β peritektoid a szilárd halmazállapotú az A-ban dúsabb α, és a B-ben dúsabb γ szilárd oldat reakciójaként jön létre.
Az peritektoidos fázisátalakulás reverzibilis folyamat. Az peritektoidos hőmérsékleten hőközlés hatására a homogén szilárd β fázis A-ban dúsabb α és B-ben dúsabb γ szilárd oldattá alakul.
A peritektoidos fázisátalakuláshoz hasonló az peritektikus átalakuláshoz, amely szintén egy háromfázisú folyamat. A lényeges különbség az, hogy az peritektoidos folyamatban részt vevő mindhárom fázis szilárd halmazállapotú, a peritektikus folyamatban pedig az egyik fázis folyékony.