Oláhciklény
Oláhciklény (németül: Spitzzicken, horvátul: Hrvatski Cikljin, a gradišćei nyelv régebbi alakjában Horvatski Ciklin és Hervatski Ciklin alakokat fedezhetünk fel) Vasvörösvár településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
| Oláhciklény (Spitzzicken) | |
 | |
| Oláhciklény főutcája. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Vasvörösvár része |
| Járás | Vasvörösvár |
| Polgármester | Josef Halper (SPÖ) |
| Irányítószám | 7501 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 16′ 53″, k. h. 16° 16′ 51″47.281522°N 16.280825°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 53″, k. h. 16° 16′ 51″47.281522°N 16.280825°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésFelsőőrtől 5 km-re keletre fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is állt település. A mai települést a 16. század közepén alapították, 1567-ben "Wy Zeck" alakban említik először. Német nevét 1586-ban említik először. 1614-ben "Olah-Cziklin" néven szerepel egy oklevélben. Nevének előtagját első lakóiról kapta, később a településen a horvátok kerültek többségbe. Egy 1744-ből származó oklevél szerint lakói nemesek voltak. A falu első fakápolnáját 1686-ban építették, János evangélista tiszteletére volt szentelve. Mai temploma 1821-ben épült.
Vályi András szerint " Oláh Cziklin. Vollendorf. Horvát, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urai a’ Czisztertziták, lakosai katolikusok, fekszik N. Falva mellett, ’s lakosai marhákkal is kereskednek. Határja középszerű, legelője jó, második Osztálybéli."[1]
Fényes Elek szerint " Oláh-Cziklin, (Spicz), német falu, Vas vmgyében, szinte gróf Erdődy Györgyé, 343 kath. lak."[2]
Vas vármegye monográfiája szerint " Oláh-Cziklin. Házszám 56, lélekszám 462. Lakosai horvátajkúak, vallásuk r. katholikus. Postája és távírója Vörösvár. Birtokosok az Erdődyek."[3]
1910-ben 373, túlnyomóan horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Vasvörösvárhoz csatolták. Lakóinak többsége ma is horvát nemzetiségű.
Nevezetességei
szerkesztésSzent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1821-ben épült, 2002-ben renoválták.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
