Nyirkos István

(1933–2013) magyar nyelvész, egyetemi oktató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 2.

Nyirkos István (Sátoraljaújhely, 1933. augusztus 1.Debrecen, 2013. május 2.[4]) magyar nyelvész, egyetemi oktató, professzor emeritus. A nyelvtudományok kandidátusa (1985), a nyelvtudományok doktora (1995).

Nyirkos István
Született1933. augusztus 1.[1][2][3]
Sátoraljaújhely[3]
Elhunyt2013. május 2. (79 évesen)[1][2][3]
Debrecen[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • nyelvész
  • egyetemi oktató
IskoláiKossuth Lajos Tudományegyetem (–1955)
SírhelyeDebreceni köztemető

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyirkos István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1951–1955 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar szakos hallgatója volt. 1955–1962 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének tanársegéde, 1962–1977 között adjunktusa, 1977–1987 között docense volt. 1963–1967 között lektorként dolgozott a Helsinki Egyetemen. 1972-ben a Finnugor Társaság tagja lett. 1973-ban a Finn Irodalmi Társaság és a Kalevala Társaság tagja lett. 1984–1987 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese volt. 1985-től a Finnugor Kongresszusok Nemzetközi Bizottságának tagja lett. 1987–1993 között a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ igazgatója volt. 1993–1995 között – Mező András hívására – a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar nyelvi tanszékén főiskolai tanár volt. 1995-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1995–1998 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar finnugor nyelvtudomány tanszékvezető egyetemi tanára valamint oktatási és általános rektorhelyettese volt. 1998–2003 között a magyar nyelvtudományi tanszéken egyetemi tanár volt. 1999–2002 között a magyar nyelvészeti doktori program vezetője volt.

Kutatási területe a magyar nyelvjárások (szociolingvisztika), a magyar nyelvtörténet és a magyar-finn kotrasztív kutatások.

Szülei: Nyirkos Gyula és Fejes Borbála voltak. 1956-ban házasságot kötött Kis Edittel. Két fiuk született: Péter (1958–) és Tamás (1966–).

Temetése a Debreceni köztemetőben történt.[5]

  • Unkarin lukemisto sanastoineen (1965)
  • Unkarilais-suomalainen sanakirja (1969; 1977)
  • Nykyunkarin oppikirja (1972; javított kiadás: 1979)
  • Nykyunkarin oppikirjan harjoitusten avain (1977)
  • Suomi – unkari – suomi taskusanakirja (1977; 1979; 1986; 1988; 1991; 2000)
  • Utunk Pohjolába. Kalevala-kutatások Magyarországon (szerkesztő, 1985)
  • Matkailijan ruokasanasto. Taskusanakirja (1985)
  • Az inetimologikus mássalhangzók a magyarban (Debrecen, 1987)
  • Az inetimologikus magánhangzók a magyarban (Debrecen, 1993)
  • Uusi suomi – unkari – suomi taskusanakirja (1996)
  • Gyászbeszédek Kálmán Béla ravatalánál (társszerző, 1998)
  • Egy új modern magyar nyelvtörténetről (2004)
  • Magyar Nyelvjárások 48. (2010)
  • Magyar Nyelvjárások 49. (2011)

Emlékezete

szerkesztés

Fiatal korában a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club labdarúgója, majd elnöke volt. A klub tiszteletbeli elnökének választotta. Debrecenben, a Dóczy József utca 9. alatt 2016-ban mellszobrot állítottak emlékére (Juha Richárd szobrászművész alkotása).[7][8]

 
Nyirkos István mellszobra Debrecenben.
  1. a b Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ
  2. a b BnF-források (francia nyelven)
  3. a b c d PIM-névtér. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  4. Nyirkos István
  5. Elhunyt Nyirkos István
  6. a b c d e Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  7. Köztérkép.hu
  8. Nyirkos István tisztelete: mindörökké DEAC

További információk

szerkesztés
  • Durucz Istvánné: Beszédművelők arcképvázlata 2010. [S. l.] 2010.
  • Finnugor életrajzi lexikon. Szerkesztette: Domokos Péter. Budapest, Tankönyvkiadó, 1990.
  • Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8  
  • Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerkesztette: Ungvári János. Debrecen, Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, 2015.
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3