Mirna (folyó)

A Mirna folyó az Isztriai-félszigeten, Isztria leghosszabb folyója.

Mirna
A Mirna felső folyása
Közigazgatás
Országok	Horvátország
Földrajzi adatok
Hossz	53 km
Forrásszint	– m
Vízhozam	- m³/s
Vízgyűjtő terület	458 km²
Forrás	Ćićarija
Torkolat	Adriai-tenger
é. sz. 45° 18′ 59″, k. h. 13° 35′ 43″45.3165, 13.5953
A Wikimédia Commons tartalmaz Mirna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A folyó a Ćićarija hegységnél ered, Buzettől keletre, és Novigradtól 3 km-re keletre torkollik az Adriai-tengerbe. Flis és mészkőmezőkön folyin át. Hossza 53 km, vízgyűjtő területe 458 km². Istarska Toplica közelében egy 200 m mély szurdokot vájt a mészkőbe.

Fő mellékvizei a Ričina, a Butoniga (Botonega) és a Bračana (Bracan).

Jelentősebb városok az Mirna mentén: Buzet, Motovun és Novigrad. Motovun, Grožnjan, Oprtalj és más települések a folyó völgye fölötti dombokon fekszenek.

Folyása alsó részén a folyót már 1631-ben csatornázták. Közelebb a tengerhez a víz sós, mert az árapály hullám behatol rajta. A folyó forrásait elfoglalták az isztriai vízmű szükségleteihez.

A Mirna valaha mintegy 10 km hosszan hajózható volt, ami mára már nem mondható el. A folyó szabályozása és duzzasztása drasztikusan megváltoztatta a környék vízrajzát. Újabban erőfeszítéseket tesznek a régi helyzet visszaállítására. A partmenti vizes élőhelyeket helyreállítják és megművelik.

A felső szakaszon sok sebespisztráng található. Az alsó szakaszon sok angolna, aranydurbincs, csíkos durbincs, tengeri pér és mások, míg a Butonigi-tóban ponty, fejes domolykó és pisztráng található.

A Mirna mentén található a Motovuni-erdő a mediterraneum egyik utolsó síkvidéki tölgyese. Az erdőben pedig szarvasgomba terem.

Források

Hrvatska enciklopedija – Mirna (horvátul)