Lublini unió

A lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, melyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg. A két állam nem teljes unióját (nem volt teljes, mert a hadseregeket és kincstárakat nem vonták össze) 1569. június 28-án hozták létre és július 1-jén írták alá. A létrejött állam neve ettől kezdve: Két nemzet köztársasága, közös uralkodóval, szejmmel, valutával és külpolitikával – külön maradt a kincstár, a hivatalok, a hadsereg és a bíróságok.

lublini unió – Jan Matejko festménye

Litvánia területváltozása

A lublini unió következményei

• a főurak befolyásának növekedése;
• a főváros, Varsó hatalmának növekedése, itt ülésezett a szejm, ahol lebonyolódtak a választások és a XVI. század végétől itt székelt a király udvarával és tanácsadóival;
• Lengyelországhoz csatolták az ukrán területeket;
• Litvánia és Ruténia lengyelesítése – idővel az ottani elit nyelve a lengyel lett;
• Lengyelország foglalkozni kezd a keleti politikával: háború Moszkvával, Törökországgal és a tatárokkal;
• Lengyelország tekintélyének növekedése Európában: kelet és nyugat összekötése;
• a lengyel nemzet politikai műveltsége nő;
• az unió tartósnak és stabilnak bizonyult, 1795-ig, Lengyelország harmadik felosztásáig állt fenn.

Kapcsolódó szócikkek

• Krevai unió
• Lublini unió halma
• Két nemzet köztársasága
• Lengyel–Litván Unió

Források

• Chelsey Parrott-Sheffer: Union of Lublin (angol nyelven). britannica.com. (Hozzáférés: 2024. július 9.)