Kertész Vilmos
Kertész Vilmos, Kohn (Barskisfalud, 1890. március 21. – Sydney, 1962.) a sportsajtóban Kertész II, válogatott labdarúgó, kereskedő. A magyar labdarúgás hőskorának emblematikus alakja. A nemzeti csapat zömök jobbösszekötőjeként, később jobbfedezeteként lett világhíres. Összesen 47-szeres válogatott és 11 gólt szerzett. Két testvére szintén labdarúgó, Kertész III Adolf és Kertész I Gyula. Mindkettőjük pályára lépett a válogatottban is.
| Kertész Vilmos | |||||||||
| Személyes adatok | |||||||||
| Születési dátum | 1890. március 21. | ||||||||
| Születési hely | Barskisfalud, Magyarország | ||||||||
| Halálozási dátum | 1962. (71 évesen) | ||||||||
| Halálozási hely | Sydney, Ausztrália | ||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||
| Poszt | fedezet | ||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
| Válogatottság2 | |||||||||
| |||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 1924. június 4. | |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
.svg){kind=small}
Pályafutása
szerkesztésKertész (Kohn) Márk és Pollák Fanni gyermekeként született. 1914. augusztus 6-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Hoffmann Margittal.[1] 1922-ben elváltak.[2] 1923. október 15-én Budapesten feleségül vette a nála hat évvel fiatalabb Glück Erzsébetet.[3]
Klubcsapatban
szerkesztésMeseszerűen gyors karriert futott be. 19 évesen az MTK harmadik csapatából két hónap alatt válogatott lett és egészen 34 éves koráig számítottak játékára. 1908-1924 között 257 alkalommal játszott az MTK-ban és 53 gólt szerzett. Taktikailag és technikailag kimagasló játékos. Színes játékú labdarúgó, aki képes volt könnyelmű cselekbe bonyolódni, amik nagy számban bejöttek. Népszerűsége megközelítette Schlosserét. Idősebb korára tudása és harci kedve úgy ért mint a jó bor (az idővel nemesedett és egyre jobb lett), ennek jó példája az is hogy pályafutása vége felé játszotta legemlékezetesebb mérkőzéseit.
Egyiptomban és Ausztráliában kezdett edzősködni
A válogatottban
szerkesztésA válogatottban a Kertész testvérek jelentős számban foglalta el a posztokat, hárman voltak Kertész I Gyula, Kertész Vilmos és Kertész III Adolf, de hosszú válogatottbeli pályafutással csak Kertész II Vilmos büszkélkedhetett 1909 és 1924 között 47-szer játszott, többnyire a jobb oldalon és 11 gólt szerzett. Kerettag volt az 1912-es stockholmi- és az 1924-es stockholmi olimpián, de egyszer sem lépett pályára.
Sikerei, díjai
szerkesztés- Magyar bajnok (9): 1913–14, 1916–17, 1917–18, 1918–19, 1919–20, 1920–21, 1921–22, 1922–23, 1923–24
- Magyar kupagyőztes (4): 1910, 1912, 1914, 1923
- Az MTK legtöbbször szerepelt válogatott játékosai listáján a 9. helyen (47) áll.
- Az MTK színeiben legtöbbször szerepelt játékosok listáján a 13. helyen (257) áll.
Statisztika
szerkesztésMérkőzései a válogatottban
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1134/1918. folyószáma alatt.
- ↑ A budapesti kir. tszék 1P.37582/2-1922 sz. ítélete.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 682/1923. folyószáma alatt.
Források
szerkesztés- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
