Kara György (orientalista)
Kara György (ered. Katulics) (Budapest, 1935. június 23. – Bloomington,[3] 2022. április 16.)[4] magyar orientalista, filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A mongolisztika és a mongol filológia neves kutatója volt.
| Kara György | |
| Született | Katulics György 1935. június 23.[1] Budapest |
| Elhunyt | 2022. április 16. (86 évesen)[2] Bloomington |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orientalista, filológus, egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1958) |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Kara György témában. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztés1953-ban érettségizett, majd felvették az ELTE Bölcsészettudományi Kar orientalisztika–mongol szakára, ahol 1958-ban szerzett bölcsészdiplomát. Tanárai Csongor Barnabás, Ligeti Lajos és Németh Gyula voltak.
Diplomájának megszerzése után az egyetem belső-ázsiai tanszékén kapott gyakornoki állást. 1961-től tanársegédként, 1964-től adjunktusként oktatott. 1970-ben nyert egyetemi docensi kinevezést. 1972-ben átvette a tanszék vezetését, majd 1978-ban vette át egyetemi tanári kinevezési oklevelét. 1975-ben az MTA Altajisztikai Tanszéki Kutatócsoportjának vezetésével is megbízták. A tanszéket (és a mellette működő tanszékcsoportot) 2000-ig vezette. 2005-ben vonult nyugdíjba az ELTE-től. 1967–1968-ban a leningrádi Akadémiai Keleti Intézet főmunkatársa volt. 1984-ben a Hokkaidói Egyetem (Japán) vendégkutatója volt. 1986 és 1990 között megszakításokkal az Indiana Egyetem vendégtanára volt Bloomingtonban, ahol 1993-ban professzori megbízást kapott a Sinor Dénes által alapított Közép Ázsiai Tanulmányok intézetében.
1967-ben védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1975-ben pedig akadémiai doktori értekezését. Tagja lett az MTA Orientalisztikai Bizottságának, később pedig a Doktori Tanács szakbizottságába is bekerült. 2001-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává.
1968 és 1997 között az altajisztikával foglalkozó Kőrösi Csoma Társaság főtitkára volt. Az Acta Orientalia Hungarica szerkesztőbizottságába is bekerült. Többször tett tanulmányutakat Mongóliába és Kína belső-ázsiai részein.
Kutatási területe a belső-ázsiai filológia, valamint a régi és mai mongol, ujgur és tibeti nyelv és műveltség volt. Foglalkozott az altaji nyelvészet kérdéseivel is. Elsőként adott ki több mongol, török és mandzsu nyelvemléket, emellett ujgur buddhista szövegeket és tibeti–mongol, ujgur–kínai és török–mongol szófejtéseket.
Családja
szerkesztés1958-ban vette feleségül a mongol Rincsen Sindzát. Házasságukból egy leánygyermek (Mária, matematikus) és egy fiúgyermek (Miklós Tamir, villamosmérnök) született. Felesége 1999-ben elhunyt. 2003-ban újranősült, második felesége a szlovák Marta Kiripolská.
Díjai, elismerései
szerkesztés- Kőrösi Csoma-emlékérem (1984)
- Mongol Sarkcsillag Érdemrend (1999)
- Alexander von Humboldt-díj (2000)
- Mongol Munkaérdemrend (2005)
Főbb publikációi
szerkesztés- Un texte mongol en écriture soyombo; Akadémiai, Bp., 1959
- Mongol szövegek 1. Siditü kegür-ün üliger / Az elvarázsolt holttest meséi; átírta Kara György, bev. Ligeti Lajos; ELTE, Bp., 1959
- Páncaraksa; tibetiből ford., átdolg. Ayusi, közzéteszi Kara György; Belső-ázsiai Intézet, Bp., 1965
- A mongol irodalom kistükre. Antológia a klasszikus és a mai mongol irodalom műveiből; vál., jegyz. Kara György; Európa, Bp., 1965
- Suvarnaprabhasottamasutrendraraja, Yon-tan bzan-po, 1-2.; tibetiből ford. Ses-rab senge, közread. Kara György; Belső-ázsiai Intézet, Bp., 1968 (Mongol nyelvemléktár)
- Chants d'un barde mongol; franciára ford. Ligeti Lajos; Akadémiai, Bp., 1970 (Bibliotheca orientalis Hungarica)
- Kőrösi Csoma Sándor; Akadémiai, Bp., 1970 (A múlt magyar tudósai)
- Fiaváró öregapó. Mai mongol elbeszélések; vál. Kara György, Zahemszky László, utószó, jegyz. Kara György; Európa, Bp., 1971
- Knyigi mongolszkih kocsevnyikov. Szemʹ vekov mongolʹszkoj piszʹmennosztyi; Moszkva, Nauka, 1972 (Kulʹtura narodov Vosztoka)
- Bálint Gábor keleti levelei; bev. Kara György; Kőrösi Csoma Társaság, Bp., 1973
- Berliner Turfantexte VII–VIII. (Peter Ziemével, 1976–1977)
- Georg Kara–Peter Zieme: Die uigurischen Übersetzungen des Guruyogas "Tiefer Weg" von Sa-skya Pandita und der Hanjusrinamasamgiti; Akademie, Berlin, 1977 (Schriften zur Geschichte und Kultur des alten Orients)
- Ein uigurisches Totenbuch (Peter Ziemével), Akadémiai Kiadó, 1978, ISBN 9630512467
- Mongólia; Panoráma, Bp., 1979 (Panoráma külföldi útikönyvek)
- Magyar-mongol szójegyzék / Ungar-mongol tavan mjangat tol'; szerk. Kara György; ELTE, Bp., 1980
- Le Sūtra de Vimalakīrti en mongol. Texte de Ergilu-a Rinčin ms. de Leningrad, 1-2.; közread. Kara György; Akadémiai, Bp., 1982
- Mit kell tudni Mongóliáról?; Kossuth, Bp., 1982 (Mit kell tudni)
- Mai mongol nyelv; összeáll. D. Odoncsimeg, R. Dzsavaral, Kara György; Tankönyvkiadó, Bp., 1983
- Siditü kegür-ün üliger / The Mongolian tales of the bewitched corpse. Mongolian text of the 1928 Ulan Bator print; sajtó alá rend. Kara György; Akadémiai, Bp., 1984
- A köztes lét könyvei. Tibeti tanácsok halandóknak és születendőknek; tibetiből ford., előszó, szómagyarázó, bibliogr. Kara György, szövegközti rajzok tibeti és mongol fanyomatok, kéziratok nyomán Sz. Bodnár Éva; Európa, Bp., 1986, ISBN 963 07 4115 6
- Between the Danube and the Caucasus. A collection of papers concerning oriental sources on the history of the peoples of Central and South-Eastern Europe; szerk. Kara György; Akadémiai, Bp., 1987 (Oriental sources on the history of the peoples of South-Eastern and Central Europe)
- Daurica in Cyrillic script; szerk. Kara György; MTA Altajisztikai Kutatócsoport, Bp., 1995
- Mongol-magyar kéziszótár; szerk. Kara György; Terebess, Bp., 1998
- The Mongol and Manchu manuscripts and blockprints in the Library of the Hungarian Academy of Sciences; sajtó alá rend. Kara György, közrem. Sárközi Alice; Akadémiai, Bp., 2000 (Bibliotheca orientalis Hungarica), ISBN 9630576562
- Gudai guiji / Régi kínai kísértetmesék; ford. Csongor Barnabás, Kara György, Tőkei Ferenc; Eötvös, Bp., 2001 (Zhong-xiong shuce)
- Kőrösi Csoma Sándor valóságos és álombéli útján; fotó Normantas Paulius, szöveg Kara György; Magyar Fotógráfiai Múzeum–Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Kecskemét–Bp., 2001 (A magyar fotográfia történetéből)
- Books of the Mongolian nomads. More than eight centuries of writing Mongolian; angolra ford. John R. Krueger; Indiana University Research Institute for Inner Asian Studies, Bloomington, 2005 (Indiana University Uralic and Altaic series), ISBN 0933070527
- Hit, hatalom és írás a mongol világban; MTA, Bp., 2005 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
- Fehérlófia; szerk., bev., utószó Hoppál Mihály; ford. Buda Ferenc, Kara György, Somfai Kara Dávid; Európai Folklór Intézet–MTA Néprajzi Kutatóintézet–L'Harmattan, Bp., 2007
- A köztes lét könyvei. Tibeti tanácsok halandóknak és születendőknek; ford., előszó Kara György; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010 (Kelet klasszikusai)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ In memoriam Kara György (1935-2022) (magyar nyelven)
- ↑ http://www.turkkon.hu/HU/2022/04/20/kara-gyorgy-professzor-nekrologja/
- ↑ Gyorgy Kara Obituary - Visitation & Funeral Information (angol nyelven). thefuneralchapel.net. (Hozzáférés: 2022. június 3.)
Források
szerkesztés- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 627. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 540. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- Önéletrajz a Napkút Kiadó honlapján
- Kara György publikációs listája
- Interjú Kara György 80. születésnapja alkalmából
- Emlékoldal Kara György tiszteletére
További információk
szerkesztés- Bolor-un gerel. Kristályfény. Tanulmányok Kara György professzor 70. születésnapjának tiszteletére; szerk. Birtalan Ágnes, Rákos Attila; Eötvös Loránd Tudományegyetem Belső-ázsiai Tanszék–Magyar Tudományos Akadémia Altajisztikai Kutatócsoport, Bp., 2005
