Joseph Louis Gay-Lussac
Joseph Louis Gay-Lussac (Saint-Léonard-de-Noblat, 1778. december 6. – Párizs, 1850. május 9.) francia fizikus, vegyész. Az 1802-ben általa felismert, a gázok állapotváltozásaira vonatkozó Gay-Lussac-törvények az ő nevét őrzik.
Joseph Louis Gay-Lussac | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1778. december 6. Saint-Léonard-de-Noblat |
Elhunyt | 1850. május 9. (71 évesen) Párizs |
Sírhely |
|
Ismeretes mint | a Gay-Lussac-törvények felfedezője |
Nemzetiség | francia |
Házastárs | Geneviève-Marie-Joseph Rojot |
Iskolái |
|
Tudományos fokozat | professzor |
Szakmai kitüntetések | |
| |
Joseph Louis Gay-Lussac aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Louis Gay-Lussac témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésKezdetben szülővárosában, majd 1794-ben Párizsban folytatja tanulmányait. 1802-től az École polytechnique demonstrátora, majd 1809-től ugyanitt kémiaprofesszor. 1808–1832 között a Sorbonne fizikaprofesszora. 1809-ben megnősül, felesége Geneviève-Marie-Joseph Rojot. Öt gyermeke közül a legidősebb, Jules Gay-Lussac Gießenben Justus von Liebig német fizikus asszisztense lett. 1821-ben a Svéd Királyi Akadémia külső tagjává választották. 1850-ben Párizsban halt meg, sírja a párizsi Père-Lachaise temetőben található. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.
Tudományos eredmények
szerkesztésGay-Lussac-törvények
szerkesztésGay-Lussac 1802-ben fogalmazza meg (állandó mennyiségű) gázok állapotváltozásaira vonatkozó két törvényét. A törvények mai megfogalmazásban[1] a következők:
Gay-Lussac I. törvénye
Az állandó nyomású gáz térfogata egyenesen arányos a gáz (abszolút) hőmérsékletével, azaz hányadosuk állandó. Képlettel:
- .
Gay-Lussac II. törvénye
Az állandó térfogatú gáz nyomása egyenesen arányos a gáz (abszolút) hőmérsékletével, azaz hányadosuk állandó. Képlettel:
- .
Léggömbös kutatásai
szerkesztés1804-ben Jean Baptiste Biot francia fizikussal együtt végzett kutatásai során hidrogénnel töltött léggömb segítségével 7376 m magasra emelkedtek. Repülés közben vizsgálták a légkör hőmérsékletét, összetételét és a földi mágneses mező változását. Megállapították, hogy a levegő hőmérséklete 174 méterenként 1 °C-kal csökken, összetétele viszont független a magasságtól (nyomásától).[2] Megállapították azt is, hogy a mágneses mező ekkora magasságokig érdemben nem változik.[3]
Kémiai eredményei
szerkesztés- 1811-ben előállította a vízmentes hidrogén-cianidot.
- 1808-ban felfedezte a bórt.
Híres tanítványai
szerkesztés- Henri-Victor Regnault (1810–1878) francia fizikus, kémikus, az egyetemes gázállandó R jele az ő nevéből származik.
- Justus von Liebig (1803–1873) német vegyész
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az abszolút hőmérsékleti skálát Lord Kelvin csak 1852-ben vezette be. Ha nem az abszolút hőmérsékleti skálát használjuk, a törvények alakja bonyolultabb.
- ↑ Felix R Paturi: A technika krónikája (170. oldal), Officina Nova, Bp., 1991. ISBN 963-7836-44-6
- ↑ Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete (287. oldal), Gondolat Kiadó, Bp., 1978 ISBN 963-280-655-7