Jándi Dávid
Jándi Dávid (eredeti nevén Léderer Dávid; Jánd, 1893. április 3. – Nagybánya, 1944. május) magyar festő.
| Jándi Dávid | |
 | |
| Dömötör Gizellával 1914-ben Nagybányán | |
| Született | 1893. április 3. Jánd |
| Meghalt | 1944. május (51 évesen) Nagybánya |
| Nemzetisége | magyar |
| Stílusa | nagybányai posztimpresszionizmus |
| Aki hatott rá | Ferenczy Károly Réti István Thorma János |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jándi Dávid témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésJándi Dávid 1893. április 3-án született Jándon Léderer Dávid néven. Elszegényedett zsidó család gyermeke volt, apja Léderer Leopold kisbirtokos volt. Élete nagy részét Nagybányán töltötte, ahol 1911-től Ferenczy Károly, Réti István és Thorma János növendéke volt. Főképpen tájképeket, bibliai és mitológiai jeleneteket festett, erőteljesen hangsúlyozva a formák térbeliségét. 1913-ban Léderer családi nevét Jándira változtatta.[1]
1914 és 1918 között harcolt az első világháborúban, de 1915-ben szabadságát a művésztelepen töltötte. 1922-től többször járt Budapesten is, ahol a Képzőművészeti Főiskola Grafika Tanszékén egy félévet töltött. 1925 és 1930 között pedig szinte évente járt Olaszországban, ahol sok időt töltött Velencében és Firenzében. Itáliai útjai nagy hatással voltak a fiatal művészre, képeiben is visszatükröződnek az itt szerzett élmények és tapasztalatok.
Több gyűjteményes kiállítása is volt. 1923-ban a Belvederében, 1926-ban a Nemzeti Szalonban, 1937-ben pedig a Tamás Galériában állított ki. 1926-ban a Nagybányai Festők Társasága rendes tagjának választotta. Rendszeresen kiállított több erdélyi városban is, 1930-ban a Barabás Miklós Céhnek is alapító tagja volt, amelynek első kiállításán szimbolikus jellegű Ego Sum című képével vett részt. 1942-től részt vett az Országos Magyar Izraelita Közművelődésű Egyesület tárlatain is, ahol a nagybányai tájak mellett elsősorban olyan ószövetségi témájú műveket mutatott be, amelyek művészetében korábban is megjelentek. 1944-ben Nagybányáról deportálták, a deportáló vonatból történő szökése közben lelőtték.[2]
Művei gyűjteményekben
szerkesztésMűveit őrzik a Magyar Nemzeti Galériában,[2] a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a Nagybányai Művészeti Múzeumban, jelentősebb vidéki kortárs gyűjteményekben.[3]
Emlékezete
szerkesztés1947-ben Örkényi Strasser Istvánnal együtt volt emlékkiállítása a budapesti Fókusz Galériában, 1966-ban pedig önálló emlékkiállítását is megrendezték a Fényes Adolf Teremben.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 147788/1913. MNL-OL 30796. mikrofilm 451. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 60. oldal 5. sor.
- ↑ a b http://db.yadvashem.org/names/nameDetails.html?itemId=5636239&language=en#!prettyPhoto
- ↑ Jánd község honlapja. (Hozzáférés: 2024. december 15.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- A művésztelep kiemelkedő alakjai: Jándi Dávid (1893–1944). Nagybányai művésztelep. Nagybánya.ro. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 26.)
- Híres szülöttünk. Jánd honlapja, 2009. november 2. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
- Elek Artúr: Jándi Dávid. Nyugat, XXIX. évf. 7. sz. (1926)
- Bedő Rudolf: Jándi Dávid emlékkiállítása. Művészet, VII. évf. 1. sz. (1967)
További információk
szerkesztés- Életrajz: Jándi Dávid. Képzőművészet Magyarországon a kezdetektől a XX. század közepéig. hung-art.hu. (Hozzáférés: 2013. január 26.)
