Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzet Zalka Máté Szocialista Brigádja

A Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzet Zalka Máté Szocialista Brigádja (röviden Zalka Máté szocialista brigád) 67 vájárból álló munkaközösség. A bányamunkások a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetében aknamélyítést végeztek. 1983-ban a megelőző „két évtizedben folyamatosan kimagasló eredményeket elért” brigádtagok – öten – megkapták a Magyar Népköztársaság Állami Díját, az indoklás szerint „az ezer méternél mélyebb aknák építésében elért kiemelkedő eredményeikért, új technológiák és megoldások üzemszerű alkalmazásának megvalósításáért, a munkamódszerek állandó tökéletesítéséért”.

Zalka Máté szocialista brigád
Teljes név	Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzet Zalka Máté Szocialista Brigádja
Vállalat	Bányászati Aknamélyítő Vállalat
Üzem	mecseki körzet
Beosztások	vájárok
Brigádvezető	Dörmer Konrád
Tagok száma	67 (5 állami díjas) (1983)
Díjak	Állami Díj, 1983

A brigád tagjai

1983-ban a Zalka Mátéról elnevezett brigád tagja volt:

• Bősz Mátyás (1940) vájár (Bányász Szolgálati Érdemérem bronz fokozat, 1970, ezüst fokozat, 1979, arany fokozat, 1982; Kiváló Dolgozó, 1972, 1978)
• Dörmer [Dörner] Konrád (1934) vájár, brigádvezető (Bányász Szolgálati Érdemérem bronz fokozat, 1969, ezüst fokozat 1979; Kiváló Munkáért, 1978; Kiváló Bányász, 1981; Munka Érdemrend arany fokozat, 1982)
• György Ferenc (1943) vájár (Bányász Szolgálati Érdemérem bronz fokozat, 1973, ezüst fokozat, 1983; Kiváló Munkáért, 1983)
• Horváth István (1931) vájár (Kiváló Bányász, 1963, 1969; Munka Érdemrend arany fokozat, 1972)
• Schiffler János (1932) vájár (Kiváló Dolgozó, 1955, 1956, 1966, 1970, 1977; Bányász Szolgálati Érdemérem bronz fokozat, 1969, ezüst fokozat, 1977, 1983)
• valamint további 62 vájár

A brigád története

A brigád 1981 májusában országos rekordot ért el az aknamélyítésben, amikor fejenként átlagosan 20,8 m³ meddőkőzet kitermelésével 208,8 métert mélyítettek. A Népszava 1983. április 6-i cikke szerint ez világrekord teljesítmény volt.

A 67 vájár közül 14-en csapatvezető képesítést szereztek, egy vájár műszaki egyetemet, 23 dolgozó pedig technikumot végzett. A brigád 1963 és 1983 között 31 díjat, a brigádtagok 161 különböző kitüntetést kaptak. A Pécsi Városi Tanács három alkalommal arany, egy alkalommal ezüst diplomával, kétszer aranyplakettel jutalmazta a brigádot.

Az Állami Díj kritikája

Dörner Konrád szerint az Állami Díj indoklásában hivatkozott kimagasló teljesítmények „a modern, új technológiáknak, a szervezettségnek és az ehhez kapcsolódó anyagi érdekeltségnek” köszönhetőek.

Dörner kiemelte az 1983-as díjátadó után készített riportban, hogy két évtizeddel korábban a meddőt még kézilapátolással termelték ki, amit 0,8–1 köbméteres bödönökkel szállították a felszínre, az aknafalazást pedig hagyományos módszerekkel végezték. Ekkor egy új technológiának köszönhetően a lapátolást felváltotta egy szovjet kőzetfelrakó gép, a kisméretű szállítóedényeket két 3 köbméteres bödönre cserélték. A falazást segítette a közvetlenül az akna mellé telepített mini betongyár, ahonnan a betont csővezetéken keresztül juttatták a mélybe. A munka szervezettségét jellemzi, hogy Szovjetunióból vájárok, lakatosok és mérnökök érkeztek, akik felkészítették a brigádot a gépek kezelésére, a folyamatos munka szervezésére.

Külső hivatkozások

• Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 615. o. ISBN 963-05-4420-2  
• Világrekorderek, Népszava, 1983. április 6. (Darvasné–Klement–Terjék 618–619. o.)