Wikipédia

Gobbi Hilda

(1913-1988) olasz származású magyar színésznő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 22.

Gobbi Hilda Emília Gizella (Budapest, 1913. június 6. – Budapest, 1988. július 13.) Kossuth-díjas, apai ágon olasz származású magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a magyar színház- és filmtörténet egyik legérdekesebb, legeredetibb és legközkedveltebb alakja. Gobbi Alajos zeneszerző, karmester és hegedűtanár unokája.

Gobbi Hilda
A Budapest folyóirat 1976. évi áprilisi számában Csigó László felvétele
A Budapest folyóirat 1976. évi áprilisi számában
Csigó László felvétele
SzületettGobbi Hilda Emília Gizella
1913. június 6.
Budapest
Elhunyt1988. július 13. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Élettársa
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető
Színészi pályafutása
Aktív évek1930–1988
Híres szerepeiMirigy
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Gertrudis
Katona József: Bánk bán
Aase
Henrik Ibsen: Peer Gynt
Öregasszony
Spiró György: Csirkefej
Szabó néni
A Szabó család
Piri néni
Bors
Késmárky Félixné
Egy óra múlva itt vagyok...
Díjai
SZOT-díj (1977)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gobbi Hilda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés
 
Gobbi Hilda szobra a Nemzeti Színház előtt. Párkányi Raab Péter alkotása

Gobbi Ede Alajos (–1963)[1] olasz származású papírkárpitgyári üzletvezető és Schneckenburger Margit (–1941)[2] római katolikus vallású szülők gyermekeként született Budapesten. Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjében gyakornokoskodott. 1932 és 1935 között az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke volt. A diploma átvétele után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 1982-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt.

1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein és szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban is. A német megszállás, 1944. március 19. után illegalitásba vonult. Apjától, Gobbi Ede századostól, egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokától, katonai mentesítő űrlapokat szerzett az ellenállás részére, melyeket felsőbb kapcsolatain, Horváth Árpádon és Major Tamáson keresztül továbbított.

 
Kilátás a visegrádi nyaralójából, a Patkó villából (P. Szabó István, 2013)

A második világháború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. Elkötelezett baloldaliként részt vett a közéletben is. Egy interjúban mondta egyszer: „Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.” Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.

Nőkhöz fűződő vonzalmát a kor társadalmi nézetei miatt nyíltan nem vállalhatta, de a színészvilágon belül köztudott volt kapcsolata Temessy Hédi színésznővel, majd Galgóczi Erzsébet írónővel.[3][4]

Budán, az Orsó utcában lakott.[5]

Jótékony tevékenységei

szerkesztés

Neki köszönhető többek között, hogy 1947. március 9-én megnyílt a Horváth Árpád Színészkollégium. A háború után 1946. szeptemberéig üresen álló Vilma királynő úti épületet sikerült megszereznie Zamercev vezérőrnagy városparancsnoktól a „Fényes szelek nemzedék” tehetséges színinövendékei számára.[6] 1948-ban hozta létre a Jászai Mari Színészotthont, szegény, "rossz" sorsú színészek részére, amely ma is működik a fővárosi V. kerületi Magyar utcában.[7] 1950. október 1-jén a VI. kerületben, a Lendvay utca 13. szám alatt nyílt meg az Ódry Árpád Színészotthon, melyet ugyancsak Gobbi Hilda alapított, idős művészek számára. Az intézmény ma is működik.[6] Végrendeletében – mivel családja nem volt – vagyona egy részéből az Aase-díjat alapította meg, illetve az összeg kis részéből rászoruló, idős színésztársait támogató alapot hozott létre – ez a támogatás azonban mára jelentéktelen összegűvé vált. A Visegrád-Szentgyörgypusztán, a Áprily-völgyben álló nyaralóját alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére alapították meg a Gobbi Hilda-díjat a pályájuk delén túl lévő, korábban nem díjazott színészek számára.

Művészete

szerkesztés
 
Edmond Rostand: A sasfiók. Nemzeti Színház, 1942. Az öltözőben Apáthi Imre és Gobbi Hilda

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 124, ugyanitt százhuszonkilenc fotón is látható.[8]

Főbb szerepei

szerkesztés
 
Gobbi Hilda emléktáblája a Bajor Gizi Színészmúzeum bejáratánál

Színpadon

szerkesztés

Filmekben

szerkesztés

Rádiós szerepei

szerkesztés
  • Henrik Ibsen: Peer Gynt (1936)
  • Meskó Barna: Selyemkendő (1936)
  • Farkass Jenő: Hivatlan vendég (1937)
  • Gyenes Rózsa: A mama férjhez megy (1937)
  • Mikszáth Kálmán: A vén gazember (1938)
  • Bodai Jenő: Ha az ember szerelmes (1941)
  • Vörös Miklós: Egy védtelen asszony (1941)
  • Gergely Sándor: Az én fiam (1947)
  • Erskine Caldwell: Dohányföldek (1948)
  • Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma (1950)
  • André Stil: Az első összecsapás (1952)
  • Vajda István: Vak vágányon (1952)
  • Vészi Endre: A vashuta emberei (1952)
  • Baróti Géza: Szalonkocsi (1953)
  • Bohumilova Silova: Emberek papírból (1953)
  • Gergely Sándor: Vitézek és hősök (1955)
  • Kreutzer Sándor: A fjordok országában (1955)
  • Palotai Boris: Ünnepi vacsora (1955)
  • Vészi Endre: Szélvihar Kőszegen (1955)
  • Albert István: Ének Igor hadáról (1956)
  • Karinthy Ferenc: Ezer év (1956)
  • Kocsonya Mihály házassága (1957)
  • Hegedűs Géza: Szerelem a fűzfák alatt (1957)
  • Hemingway, Ernest: Akiért a harang szól (1957)
  • Tolsztoj, Lev: Feltámadás (1958)
  • Visnyevszkij: Kronstadti tengerészek (1958)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1958)
  • Bozó László: Furfangos Dalila (1959)
  • Cao Jü: Zivatar (1959)
  • Hans Christian Andersen: Hókirálynő (1960)
  • Kodolányi János: Vidéki történet (1961)
  • Leszkov: Egy kis tévedés (1961)
  • Aiszkhülosz: Eumeniszek (1962)
  • Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962)
  • Mándy Iván, László Endre: Robin Hood kalandjai (1962)
  • Balássy László: Dal a folyó felett (1963)
  • "Csak tiszta forrásból..." (1964)
  • Euripidész: Ion (1964)
  • Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
  • Jevgenyij Svarc: A két juharfa (1965)
  • Tóth Károly: Claudius, az isten (1965)
  • Charles Dickens: Dombey és fia (1967)
  • Donald Honig: Mibe kerül 500000 dollár? (1968)
  • Hans Sachs-Kopányi György: A mennyetjárt ifiúr (1969)
  • Homérosz: Odüsszeia (1970)
  • Sós György: A szürke autó utasai (1970)
  • Szegedi Lőrintz: Theophania (1971)
  • Csurka István: Amerikai cigaretta (1972)
  • Sós György: Hétfői humanizmus (1972)
  • Galgóczi Erzsébet: Használt koporsó (1975)
  • Forgács István: Papírhold (1976)
  • Lope de Vega: Javasasszony (1976)
  • Jordan Dobreski: Magányosok (1979)
  • Mezei András: Ló az operában (1981)
  • Schwajda, György: A Szent család (1982)
  • Galgóczi Erzsébet: A kápolna titka (1983)
  • Magnusson, Ove: Nyugdíjasok lázadása (1983)
  • Békés Pál: Körborz (1985)
  • Vampilov, Alekszandr: Húsz perc az angyallal (1986)
  • Balázs Attila: Mont Blanc hava (1987)
  • Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (1988)
  • A Szabó család Szabó nénije, haláláig

Ezen kívül számtalan rádiójátékban szerepelt.

Díjai

szerkesztés

Emlékezete

szerkesztés
 
Gobbi Hilda sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-79. A sírkő Búza Barna alkotása
Szobrok, emléktáblák
  • Gobbi Hilda síremléke: Búza Barna, a síremléket díszítő, színházi függöny előtt álló bronz hölgyalak 1989-ben készült (Budapest, Németvölgyi út 99.)[9]
  • Gobbi Hilda-emléktábla: Czinder Antal 1998-ban avatott alkotása (Budapest, Stromfeld Aurél utca 16.)[9]
  • Gobbi Hilda-szobor: a Nemzeti Színház előtti szoborparkot díszíti Párkányi Raab Péter 2002-ben avatott bronz szobra, ami a Blaha Lujza téri színház nézőtéri székében ülve, civil ruhában ábrázolja (Budapest IX. kerülete, Bajor Gizi park 1.)[10]
Nevét őrzik
  • Gobbi-villa: Gobbi Hilda nyaralója volt
  • Gobbi Hilda (Művész)Klub: A Pesti Magyar Színház színház mellett működő színészklub (Wesselényi utca 60.)[11][12][13]
  • Gobbi Hilda Színpad: a Nemzeti Színház stúdiószínháza 2007. május 11. óta (Budapest IX. kerület, Millenniumi Városközpont)[10]
  • Gobbi Hilda-emlékév: eseménysorozat 2013-ban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) szervezésében, a színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából[14]
Róla szólnak
  • Mestersége: színész Gobbi Hilda: Vitray Tamás 1983-ban készített portréműsora[15]
  • Közben...: Gobbi Hilda 1984-ben megjelent önéletrajzi kötete.[16]
  • Színésznő vagyok Téli beszélgetés Gobbi Hildá­val: Juszt László 1987-ben készített portréműsora[17]
  • Gobbi Hilda-honlap: 2015-ben megjelent virtuális kiállítás, ami az OSZK Színháztörténeti Tárában 2013-ban, a művésznő születésének 100 évfordulója tiszteletére rendezett kamarakiállítás kibővített, szerkesztett változata.[18]
  • Közben...: 2021-ben a POKET Zsebkönyvek újból megjelentette az önéletrajzi írását Keleti Éva fényképeivel. A kötet nagykövete Kútvölgyi Erzsébet színésznő lett.[19][20]

Származása

szerkesztés
Gobbi Hilda családfája
Gobbi Hilda
(Budapest, 1913. jún. 6.–
Budapest, 1988. júl. 13.)
színésznő 		Apja:
Gobbi Ede[21][22]
(Budapest, 1887. máj. 18.–
Budapest, 1963. máj. 1.)
gyári üzletvezető 		Apai nagyapja:
Gobbi Alajos[23][24]
(Pest, 1842. dec. 24.–
Budapest, 1932. júl. 27.)
hegedűpedagógus, karmester 		Apai nagyapai dédapja:
Gobbi Alajos
(Mantova, 1811. ápr. 21.[25]–
1880 és 1893 között)
hegedűművész
Apai nagyapai dédanyja:
Rott Mária
(Oláhország, 1820 körül –
Budapest, 1893. aug. 30.)
Apai nagyanyja:
Weisz Jozefa Augusztina

(Pest, 1862. máj. 5.[26]–?)

Apai nagyanyai dédapja:
Weisz Gusztáv
kalapos
Apai nagyanyai dédanyja:
Dorfinger Anna
Anyja:
Schneckenburger Margit[27][28]
(1895. febr. 20.–
Budapest, 1941. máj. 2.) 		Anyai nagyapja:
Schneckenburger Sándor[29]

(Bécs, 1869. febr. 25.–
Budapest, 1936. ápr. 8.)
gyárigazgató

Anyai nagyapai dédapja:
Schneckenburger Engelbert
Anyai nagyapai dédanyja:
Mang Emília Anna
Anyai nagyanyja:
Sieburger Irén[30]

(Pest, 1869. jún. 8.–
Budapest, 1946. ápr. 9.)

Anyai nagyanyai dédapja:
Sieburger György Tivadar
Anyai nagyanyai dédanyja:
Komarniczky Ludmilla

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ (1963. december 22.) „Gobbi Ede gyászjelentése”. 
  2. ↑ (1941. december 22.) „Gobbi Edéné Schneckenberger Margit gyászjelentése”. 
  3. ↑ Moskovics Judit. „A Gobbi”, RTL Klub - 21. század, 2004. november 11.. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. július 18.) 
  4. ↑ Tamás Rita. „Úriemberként viselkedett szeretőivel Gobbi Hilda”, borsonline.hu, 2016. március 3. 
  5. ↑ UM: ÉHEZETT KISGYEREKKÉNT A NÉPSZERŰ SZÍNÉSZNŐ: 27 TÉNY GOBBI HILDÁRÓL (magyar nyelven). Újságmúzeum, 2022. június 5. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
  6. ↑ a b Gobbi Hilda: Közben - Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984.
  7. ↑ Ozsda Erika. „HILDA HOUSE SZÍNÉSZOTTHONOK – FŐPRÓBÁK, IMMÁR CSAK LÁTOGATÓBAN”, Magyar Idők, 2017. június 4. 
  8. ↑ 2010. szeptember 26-i lekérdezés
  9. ↑ a b keresőszó: Gobbi, szoborkereso.hu (hozzáférés: 2018. okt. 15.)
  10. ↑ a b TACE (Színházépítészet Közép-Európában) projekt: Nemzeti Színház, theatre-architecture.eu (hozzáférés: 2018. okt. 15.)
  11. ↑ Gobbi Hilda Művészklub a Facebookon
  12. ↑ Nemzeti Stúdió 50 - meghatározó évek a karrier kezdetén Archiválva 2018. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, pestimagyarszinhaz.hu - 2016. június 10.
  13. ↑ Erzsébetváros / Büfék Archiválva 2018. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, erzsebetvaros.hu
  14. ↑ Bakk Ágnes: Gobbi Hilda-emlékév, mandarchiv.hu - 2013. március 27.
  15. ↑ Illés Jenő: Mestersége színész: Találkozás Gobbi Hildával, Nógrád 39. évfolyam 120. szám, library.hungaricana.hu - 1983. május 22.
  16. ↑ Pécsi István: Vallomás a színházról... Négyszemközt Gobbi Hildával (67-70. old.), Hevesi Szemle 12./4. szám, library.hungaricana.hu - 1984.
  17. ↑ VM.: Röviden, Szolnok Megyei Néplap 38. évfolyam 105. szám, library.hungaricana.hu - 1987. május 6.
  18. ↑ Gobbi Hilda-honlap impresszum, gobbi.oszk.hu (hozzáférés: 2018. okt. 15.)
  19. ↑ Könyvek, poketonline.hu
  20. ↑ ✨MÁTÓL AZ AUTOMATÁKBAN!✨ és a www.poketonline.hu -n! 36 - Gobbi Hilda - Közben bejegyzés a POKET zsebkönyvek Facebook-oldalon - 2021. január 29.
  21. ↑ Házasságkötésük bejegyezve Budapest II. ker. polgári akv. 922/1911. folyószám alatt.
  22. ↑ Gobbi Ede gyászjelentése
  23. ↑ Gobbi Alajos gyászjelentése (1932)
  24. ↑ Házasságkötésük bejegyezve a belvárosi r.k. akv. 97/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
  25. ↑ Gobbi Hilda: Közben..., Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982. 9. old.
  26. ↑ Weisz Jozefa Augusztina születési bejegyzése, Terézvárosi rk. születési anyakönyvek 602/1862. folyószám alatt.
  27. ↑ Schneckenburger Margit gyászjelentése
  28. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 617/1941. folyószám alatt.
  29. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 384/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  30. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1121/1946. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. március 24.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gobbi_Hilda&oldid=27704930”