Ganz Ábrahám
Ganz Ábrahám (Unter-Embrach, Svájc, 1814. november 6.[1] vagy február 6.[2] – Pest, 1867. december 15.)[3] svájci származású vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője, aranykoronás érdemkereszt tulajdonosa, Buda városának tiszteletbeli polgára.[4]
| Ganz Ábrahám | |
 | |
| Született | 1814. február 6. / november 6. Svájc, Unter-Embrach |
| Elhunyt | 1867. december 15. (53 évesen) Pest |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | vasöntőmester |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ganz Ábrahám témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztés„Ganz Ábrahám egy kilencgyerekes református kántortanító legidősebb fiaként született a svájci Unter Embrachban, édesanyját korán elveszítette.”[5]
1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán.
Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket.
1843-ban egy öntés során súlyos balesetet szenvedett, majdnem megvakult, de a bal szeme megmaradt. „A fél szem oda, de az öntés sikerült.” - mondta. Az őrlőhengereken kívül nyomdai préseket, mérlegeket, mezőgazdasági gépeket és épületdíszeket készített, ezeket a gyártmányokat 1842-ben az iparmű kiállításon mutatták be.
Az épülő Lánchíd építői, és az Óbudai Hajógyár vezetőinek rendelését nem tudta teljesíteni, mert Széchenyi István megtiltotta a kőszénszállítást, azonban Kossuth Lajos rábeszélte Széchenyit, hogy vonja vissza a szénszállítás megtiltását.
1849-ben Ne bántsd a magyart! feliratú ágyúcsöveket öntött. Haynau hatheti fogságra ítélte, amelyből csupán néhány napot töltött le.
Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők során az ismert Ganz vállalatok. A túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték. 1867 decemberében a Dunán túl korán kezdett el zajlani a jég, emiatt le kellett állítani a hajózást, mely megbénította az üzemét és emiatt a gyáros nem tudta teljesíteni a határidős szállításokat.
Magánélete
szerkesztés1849-ben feleségül vette Heiss Lőrinc kékfestő lányát, Heiss Jozefát. Egy örökletes betegségben meghalt a fivére, Konrád. Ganz érezte, hogy neki is ugyanaz lesz a sorsa. 1867. december 15-én öngyilkosságot követett el: palotájának egyik emeletéről levetette magát, és szörnyethalt.[6] A házasságából született egy lánya, Ganz Jozefina.
A Ganz vállalatok az alapító halála után
szerkesztésGanz Ábrahám halála után örökösei Ganz közvetlen munkatársait: Eichleter Antalt, Keller Ulrikot és Mechwart Andrást bízták meg a gyár vezetésével. A gyár ekkor vette fel a „Ganz és Társa” nevet. Az öt részlegből álló és mintegy 370 alkalmazottat foglalkoztató céget a Ganz család eladta, részvénytársasággá alakította Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt., műszaki igazgatójának Mechwart Andrást nevezték ki, akinek irányításával 1869 után a Monarchia egyik legjelentősebb vállalatcsoportja jött létre. Legnagyobb horderejű intézkedése mégis a villamos osztály létrehozása volt, mert egy új iparág alapjait teremtette meg. Mechwart ekkor már vezérigazgató volt. Az egyfázisú transzformátor meghozta a Ganznak a világhírt.
Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a Budapest II. kerületében levő gyárat leállították, s a kéregöntöde berendezéseit megőrizve a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították.
Emlékezete
szerkesztés- Sok cég vette fel nevét (Ganz vállalatok)
- Mellszobra a Ganz Műszer Művek EKM gyára (Budapest XIX. Üllői út 200) előtt látható
- Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta nevéhez fűződik a 115885 Ganz kisbolygó felfedezése, amelyet 2003. november 6-án észleltek először, és az ő tiszteletére nevezték el. Az 1-2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,60 év alatt kerüli meg a Napot.[7]
- Spiró György 2021-ben GANZ címen drámai formában dolgozta fel a vasöntőmester életét, mely a Mozgó Világ szeptemberi számában jelent meg. Eredetileg librettónak készült a szöveg, melynek megírására Fekete Gyula kérte fel a szerzőt. A darab eddig még nem került bemutatásra.
Lásd még
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyar életrajzi lexikon (Hozzáférés ideje: 2019. február 8.)
- ↑ Kiss Péter: Ganz Ábrahám emlékezete. mnl.gov.hu. Magyar Nemzeti Levéltár (2015. december 14.) (Hozzáférés: 2015. december 20.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest Kálvin téri református egyházközség halotti anyakönyv 219/1867. fsz. alatt
- ↑ familysearch.org Ganz Ábráhám gyászjelentése
- ↑ Bevándorlóból lett magyar forradalmár
- ↑ 200 éve született Ganz Ábrahám. [2016. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
- ↑ http://hvg.hu/Tudomany/20100122_arany_janos_jokai_mor_tittel_kisbolygo.aspx Aranyról, Jókairól és Ganzról neveztek el kisbolygókat
Források
szerkesztés- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 468. o. ISBN 963-85773-9-8
- Sipka László: Ganz Ábrahám. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 319-320. o. ISBN 963-85433-5-3
- Ganz Ábrahám élete, munkássága. [2008. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)
- Az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma története. [2009. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)
- Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht. 2005)
- Nyáry Krisztián: Ganz Ábrahám, a forradalom öntőmestere; BBC History, a világtörténelmi magazin, 2016. április, 54-57. oldal