Európai Közösség

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 17.

Az Európai Közösség (EK) egy nemzetközi szervezet. Az Európai Unió (EU) három pillére közül ez az első pillérnek, az Európai Közösségeknek a legfontosabb része.

Európai Közösség
Alapítva1993. november 1.
Megszűnt2009. december 1.
JogelődEurópai Gazdasági Közösség

Története

szerkesztés

Az EK-et a Maastrichti szerződés hozta létre 1992-ben az Európai Gazdasági Közösségből (EGK) úgy, hogy nevéből kivette a „gazdasági” jelzőt. Az EK szinte azonos az 1992 előtti Európai Közösségekkel, mivel abban az EGK melletti másik két közösség hatásköre nagyon korlátozott volt. Ugyanakkor az EK az 1992 utáni Európai Közösségeknek is legfontosabb eleme. Az elnevezések hasonlósága sok zavar forrása.

A 12 alapító ország

szerkesztés
 
EK/EU 1957-2020

Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó 1951-es Párizsi szerződés hatálya 2002. július 23-án lejárt, és mivel feleslegesnek ítélték, nem is próbálták megőrizni; kötelezettségei és jogai az Európai Közösségre szálltak.

Gazdaságpolitikája

szerkesztés

Az EGK-hoz hasonlóan célja a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése, az egységes belső piac létrehozása, a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása az Európai Unióban.

További információk

szerkesztés
  • Az Európai Közösség és Magyarország közötti kereskedelem származási szabályai; tan. Bodnár Bertalan, Kállóné Gallé Júlia, Miklósi Endréné; Viva Kiadó és Reklámügynökség, Bp., 1992
  • Az Európai Közösség és Magyarország az 1990-es évek közepén; szerk. Izikné Hedri Gabriella, Palánkai Tibor; Aula–BKE, Bp., 1993
  • Kecskés László: Az Európai Közösség intézményi alapjainak kialakulása és fejlődése; JPTE, Pécs, 1994
  • Molnár Margit: Az Európai Közösség szociális jogalkotása; JPTE TK Kiadói Iroda, Pécs, 1996
  • Az Európai Közösség kereskedelmi joga; szerk. Király Miklós; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1998
  • Egyed Mária–Gyulavári Tamás: Az Európai Közösség szociálpolitikája a kezdetektől a Maastrichti Szerződésig; ISM, Bp., 1998 (Európai tükör. Műhelytanulmányok)
  • Tóth Tihamér: Az Európai Közösség versenyjoga; JATEPress, Szeged, 1999 (Európajog)
  • Balázs Péter: Az Európai Közösség külkapcsolatai és a magyar – EK viszony története; Magyar Posta, Bp., 1999 (A postai ágazat és az Európai Unió)
  • Az Európai Közösség adójoga; KJK-Kerszöv, Bp., 2000
  • Király Miklós: Az Európai Közösség jogának hatása a magánjogra. Tanulmányok; ELTE Jogi Továbbképző Intézet, Bp., 2002
  • Intézmények Európában. Hágai Nemzetközi Bíróság, Európai Közösség intézményei, Európai Jogok Európai Bírósága; szerk. Lomnici Zoltán; HVG-ORAC, Bp., 2002
  • Giannantonio Benacchio: Az Európai Közösség magánjoga. Polgári jog, kereskedelmi jog; ford. Földi András, Csizmazia Norbert; Osiris, Bp., 2003 (Osiris tankönyvek)
  • Dán Judit: Bevezetés az Európai Közösség versenyjogába; SZTE ÁJK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék, Szeged, 2005 (Szegedi Európa-jogi szakkönyvtár)
  • Kállóné Gallé Júlia: A közösség származási szabályrendszere; Saldo, Bp., 2005 (Vám és biztosítás)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
Aláírva
Hatályban
Szerződés
1948
1948
Brüsszeli szerződés
1951
1952
Párizsi szerződés
1954
1955
A brüsszeli szerződés módosítása
1957
1958
Római szerződés
1965
1967
Egyesítő szerződés
1975
1975
Az Európai Tanács döntése
1986
1987
Egységes Európai Okmány
1992
1993
Maastrichti szerződés
1997
1999
Amszterdami szerződés
2001
2003
Nizzai szerződés
2007
2009
Lisszaboni szerződés
               
                       
Az Európai Unió három pillére  
Európai Közösségek  
Európai Atomenergia Közösség (EURATOM)
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) A szerződés 2002-ben hatályát vesztette Európai Unió (EU)
    Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Közösség (EK)
    TREVI-csoport Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA)  
  Rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PJCC)
  Európai Politikai Együttműködés (EPE) Közös kül- és biztonságügyi politika (KKBP)
Konszolidálatlan szervezetek Nyugat-európai Unió (NYEU)    
Feloszlatva 2010-ben