Dömötör-torony
A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Fogadalmi templom (Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya.
| Dömötör-torony | |
 | |
| Dömötör-torony, Szeged | |
| Egyházmegye | Szeged-Csanádi egyházmegye |
| Védőszent | Szent Demeter |
| Település | Szeged |
| Elhelyezkedése | |
 Dömötör-torony
Pozíció Szeged térképén
| |
 é. sz. 46° 14′ 55″, k. h. 20° 08′ 55″46.248611°N 20.148556°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 55″, k. h. 20° 08′ 55″46.248611°N 20.148556°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dömötör-torony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésA templom első említése 1199-ből származik. Fennállása évszázadai alatt számos alkalommal átépítették, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Foerk Ernő tervezte Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. Rerrich Béla munkája a torony művészi restaurációja. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, e kovácsoltvas ajtót is Rerrich Béla tervezte. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.
Források
szerkesztés- Bálint Sándor: Szeged városa. Szeged, Lazi Bt., 2003. 178 o. Rerrich Béláról és a Dömötör-toronyról ld. 143-144. o.
