Dánia–Norvégia

Dánia–Norvégia (dánul és norvégul: Danmark-Norge) egy kora újkori többnemzetiségű és többnyelvű reálunió volt Dánia és Norvégia (beleértve az akkori norvég tengerentúli területeket: a Feröer-szigeteket, Izlandot és Grönlandot is), valamint a Schleswigi és a Holsteini Hercegségek között. Az ország több gyarmattal rendelkezett, többek között Dán Guineával és Dán Nyugat-Indiával is. Az unió Dán–Norvég Birodalom (Det dansk-norske rige), Ikerbirodalom (Tvillingerigerne) és Oldenburgi Monarchia (Oldenburg-monarkiet) néven is ismeretes.

Dánia–Norvégia
Danmark–Norge 1524 – 1533; 1537 – 1814
Dánia–Norvégia címere Dánia–Norvégia zászlaja
Mottó: Fromhed styrker rigerne (A jámborság megerősíti a birodalmat) Nemzeti himnusz: Kong Christian stod ved højen mast (Keresztély király a magas árboc mellett állt)
Általános adatok
Fővárosa	Koppenhága (Dánia) Christiania (Norvégia)
Terület	2 655 567 km² (1800)
Népesség	1 859 000 fő (1801)
Beszélt nyelvek	dán, német, latin (hivatalos) norvég, izlandi, feröeri, grönlandi, északi fríz, számi nyelvek
Vallás	római katolikus (1524–1533) lutheránus (1537–1814)
Kormányzat
Államforma	abszolút monarchia (1524–1814)
Uralkodó	dán és norvég király
Dinasztia	Oldenburg
A Wikimédia Commons tartalmaz Dánia–Norvégia témájú médiaállományokat.

Az elődjének tekinthető Kalmari unió felbomlását követő viszálykodások lezárulta után, 1536-ban a két királyság perszonálunióra lépett, ami ezt követően reálunióvá vált és egészen 1814-ig állt fenn.

Története

A norvég államtanácsot 1537-től kezdve nem hívták össze, de az ország megőrizte külön törvényeit és egyes intézményeit, mint például a királyi kancellár, a saját pénzverés és hadsereg.

A napóleoni háborúkban Dánia–Norvégia vereséget szenvedett, és Norvégia a kieli béke értelmében svéd uralom alá került, függő területeit azonban Dánia megtartotta. A norvégok elutasították a szerződés feltételeit, és az összehívott alkotmányozó gyűlés 1814. május 17-én kikiáltotta az ország függetlenségét. Az ezt követő svéd invázió a perszonálunió elfogadására kényszerítette a norvégokat, akik azonban megtarthatták liberális alkotmányukat és saját intézményrendszerüket, kivéve a külügyek irányítását. A Svédország és Norvégia közötti unió 1905-ig állt fenn.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Denmark–Norway című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.