Wikipédia

Budapest X. kerülete

kerület Budapesten
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 7.
Nem tévesztendő össze a következővel: Kőbánya (Románia).

Budapest X. kerülete, összefoglaló nevén Kőbánya (németül: Steinbruch) a főváros pesti oldalán elhelyezkedő kerület. A kerület központjának városképéből kiemelkedik a Szent László-templom Zsolnay-kerámiával fedett tornya. A lakótelepek mellett kertvárosias és szerény külvárosias részek egyaránt megtalálhatók a kerületben. Budapest 1873-as létrejöttekor még a főváros VIII. kerületéhez tartozik.[4] Kezdetben területileg külső kerületnek számított, 1950-ben azonban Nagy-Budapest létrehozása után a város mértani középpontja a kerületbe került, egészen pontosan a Martinovics térre (Csajkovszkij park).

Budapest X. kerülete
Szent László-templom
Szent László-templom
Budapest X. kerülete címere
Budapest X. kerülete címere		 Budapest X. kerülete zászlaja
Budapest X. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Kőbánya
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekFelsőrákos
Gyárdűlő
Keresztúridűlő
Kőbánya-Kertváros
Kúttó
Laposdűlő
Ligettelek
Népliget
Óhegy
Téglagyárdűlő
Újhegy
[1]
Alapítás ideje1873. november 17.
Irányítószám1101-1108
Testvérvárosok
Lista
Jarosław
PolgármesterD. Kovács Róbert Antal (Fidesz-KDNP)[2]
Országgyűlési képviselőBurány Sándor (MSZP) Dunai Mónika (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség74 365 fő (2024. jan. 1.)[3]
Rangsorban12.
Népsűrűség2413 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,49 km²
Elhelyezkedése
Budapest X. kerülete (Budapest)
Budapest X. kerülete
Budapest X. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 07′ 49″47.481214°N 19.130303°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 19° 07′ 49″47.481214°N 19.130303°E
Budapest X. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest X. kerülete témájú médiaállományokat.
Dér utca (Óhegy)
Lakótelep a Mádi utcában
Az egykori Fővárosi Serfőző/Globus Konzervgyár téglagótika épületei

Története

szerkesztés

A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A terület első említése még Kőérként IV. Béla király 1244. évi adománylevelében történik, amelyben az említett területet megművelésre Pest városának ajándékozott. Ezen elnevezés emlékét őrzi a Kőér utca neve. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla- és cserépgyártás, valamint dombjai révén a szőlőtermelés.

Kőbánya területén már a 17. század elejétől intenzív bányászat folyt, a puszta 1661-től a felsővattai Wattay Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja) család birtoka volt. A kitermelést a gyarapodó Pest építőanyag-igénye csak növelte az idők során.[megj 1] A puszta oszmán uralom alóli felszabadításakor Wattay János a váci járás szolgabírájaként, a Rákóczi-szabadságharc alatt a vármegye első kuruc alispánjaként irányította Kőbánya életét. Kőbányai alapanyagokból épült a Magyar Tudományos Akadémia épülete, valamint az Egyetemi Könyvtár, és a Széchenyi lánchíd pilléreinek egy része is. 1890-ben a veszélyes bányászat miatt beszüntették e tevékenységet Kőbányán.

A kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán a 19. század derekán. A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a korabeli Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a mai Kőbánya területén helyezkedett el. Kőbánya két szőlőhegye az Ó- és Új-hegy voltak. Az Ó-hegy legmagasabb pontján (148 m) épült fel a romantikus stílusú Csősztorony, a szőlőültetvényeken történt garázdálkodások megakadályozására. Havas József, az Óhegyi szőlőskertek tulajdonosa 1859-ben eladta szőlejét Perlmutter Jakabnak, akitől azt Dreher Antal 1862-ben vette meg.

A budafokihoz hasonló kiterjedt pincerendszerek, amelyek a kőbányászat tárnáiból maradtak, segítették elsősorban a sörgyártás, másodrészt a gombatermelés kialakulását. A legnagyobb a Kőrösi Csoma Sándor út és a Kolozsvári utca találkozásánál kezdődik, s teljes hossza körülbelül 33 km.

Az 1800-as évektől kezdve számos gyár létesült Kőbányán. Itt épült egykoron Széchenyi István malma is. Az 1838-as pesti árvíz után jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárakat az 1850-es években alapították. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle serfőzde.

A kőbányai sertéskereskedelem története az 1840-es évekig nyúlik vissza. Ekkor alapította az első disznószállást Schreyer Antal, aki kapcsolatot teremtett a németországi és bolgár sertéskereskedőkkel. Az 1847-ben megnyitott Pest-Cegléd vasútvonalnak megállója létesült itt. Ez hozzájárult mind a sertéskereskedelem fellendüléséhez, mind a terület benépesüléshez. Pest város helytartótanácsa 1856-ban elrendelte az ólak áttelepítését a Ligettelekről a vasút túloldalára, a mai gyárdülői Szállás utca környékére, ahol olcsó telkeket árultak a kereskedőknek. A legnagyobb telepek a Mázsa tér környékén üzemeltek. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek, amelynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi, végül az 1895-ös országos sertésvész vetett véget.

Az Ó-hegy és az Új-hegy környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni, s ettől az időtől kezdett fejlődni a terület. 1873, Budapest egyesítése után rohamosan megindult a fejlődés és a lakosság számának növekedése. 1869-ben még csak 4353-an, 1910-ben már 51 034-en éltek a kerületben. A népességnövekedésnek azonban megvoltak az árnyoldalai is: az egész fővárosban Kőbányán volt a legrosszabb az iskolahelyzet, mindössze három iskola működött a kerületben. 1907-ben alapították meg a mai Szent László Gimnáziumot, amely 1915-ben nyitotta meg kapuit a kőbányai kötődésű Lechner Ödön által tervezett épületben.

Kőbánya területén több nagy szemétlerakó is volt, ezek nagy részét mára megszüntették, például az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. 1896-ban épült a kerületben a sokáig Közép-Európa legnagyobb börtönének számító Budapesti Gyűjtőfogház. 1906-ban alapította meg Richter Gedeon híres gyógyszergyárát a Cserkesz utca 69. szám alatt. 1926-ban 101-en, az 1960-as évek végén már 3800-an dolgoztak a gyárban.

Az 1950. január 1-én létrejött Nagy-Budapest és Kőbánya a város belső kerületévé vált, ide került Budapest mértani középpontja is. Ezzel egyidejűleg a régi kerületek határai is megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben, ekkor csatolták át a X. kerülettől a Hungária körúttól nyugatra eső területet a VIII. kerülethez.

Kőbánya fejlődése a szocializmus idején is töretlen volt: 1973-ban mintegy 80 ezren laktak a kerületben, ugyanakkor az itt működő 120 üzemben kb. 110 ezer ember dolgozott (közülük 48 ezren vidékről jártak be), s ezzel a X. kerület az ország legnagyobb munkáskerülete volt.[5][6]

A kerület lakásproblémáit az 1960-es és az 1980-as évek között a kerület különböző pontjain épült lakótelepekkel próbálták megoldani.

Politika

szerkesztés

Polgármesterek

szerkesztés
Terminus Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1994 György István Fidesz[7]
1994–1998 SZDSZ-Fidesz-KDNP-MDF[8]
1998–2002 Fidesz-FKgP-MDF-MDNP[9]
2002–2006 Andó Sándor MSZP[10]
2006–2010 Verbai Lajos MSZP[11]
2010–2014 D. Kovács Róbert Antal Fidesz-KDNP[12]
2014–2019 Fidesz-KDNP[13]
2019–2024 Fidesz-KDNP[14]
2024– Fidesz-KDNP[2]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

szerkesztés
  • A polgármester-választás eredménye[15]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Kovács Róbert Antal Fidesz – KDNP 14 424 49,15%
Mustó Géza Zoltán DK – MSZP – Momentum – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek 8103 27,61%
Barna Judit Annamária TISZA 5309 18,09%
Vékony Csongor Mi Hazánk 1327 4,52%
Kerezsi László Munkáspárt 186 0,63%
Összesen 29 349 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[16]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Fidesz–KDNP 12 P                        
  DK – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek 4                          
  Momentum 1                          
Mi Hazánk 1                          

Népesség

szerkesztés
Lakosságszám[17][18]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 3 400 —    
1880 7 000 7,22%
1890 15 317 7,83%
1900 25 392 5,05%
1910 35 699 3,41%
1920 40 848 1,35%
1930 52 500 2,51%
1941 69 897 2,60%
1949 63 407 −1,22%
1960 68 797 0,74%
1970 77 370 1,17%
1980 104 656 3,02%
1990 96 843 −0,78%
2001 80 852 −1,64%
2011 80 978 0,02%
2022 75 628 −0,62%

A X. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 75 628 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 5350 fővel csökkent a kerület lakosságszáma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2328 ember volt. A X. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 11%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2022-ben a férfiaknál 72,4, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 25 399 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 18 731 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,5%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 21,2%-a, mintegy 15 995 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül kínai, vietnámi és cigány nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a X. kerület lakosságszáma dinamikusan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 8,7%-át veszítette el. A 70-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, azonban a 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a X. kerületben, mint 1970-ben. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 104 656 fő.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló X. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

szerkesztés
Iskolai végzettség[19]
fő
Általános iskolát nem végezte el
  
 5676
Általános iskola
  
 12241
Szakmunkás
  
 9524
Érettségi
  
 25399
Diploma
  
 18731
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a X. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 23 564 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 22 385 fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 164 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 9983 fővel, végül a diplomások 9922 fővel.[20]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a X. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 25 886 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 16 970 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 14 394 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 11 863 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 6512 fővel.[21]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a X. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 25 399 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 18 731 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 12 241 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 9524 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 5676 fővel.[19]

Etnikai összetétel

szerkesztés
Jelentős nemzetiségi csoportok[22][23]
Nemzetiség Népesség (2022)
  Kínai 2848
  Vietnámi 985
  Cigány 936
  Ukrán 922
  Német 573

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 80 852 fő volt, ebből 73 016 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 6,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3453 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 2093 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány (812 fő), német (484 fő) és a görög (194 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[24]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 80 978 fő volt, ebből 64 986 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 15,3%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 7342 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 5004 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a cigány (1703 fő), kínai (1276 fő) és a román (632 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a cigány és a románok száma nőtt.[25]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 75 628 fő volt, ebből 61 180 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 21,2%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 9579 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 6419 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a kínai (2848 fő), vietnámi (985 fő) és a cigány (936 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben a kínaiak és a vietnámiak száma nőtt.[22]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak            
2001 90,31% - - 1% 0,14% 0,6%
2011 80,25% 1,58% 0,58% 2,1% 0,13% 0,97%
2022 80,9% 3,77% 1,3% 1,24% 1,22% 0,76%

Gazdaság

szerkesztés
 
A megszűnt Globus Konzervgyár
 
Az ATV székháza a Szent László téren
 
A Szent László Gimnázium
 
Mindenki Temploma (volt zsinagóga)

A Városközpont - Óhegy - Újhegy tengelyt északi és déli irányban, a Jászberényi út és a Gyömrői út mentén hosszan elnyúló ipari negyedek határolják. A 19. század második feléig olyan iparágak számítottak hagyományosnak Kőbányán, mint a kőfejtés, a téglagyártás, a szőlőművelés és a sertéskereskedelem. Ezt követően olyan új iparágak telepedtek meg a környéken, mint a vegyipar, az élelmiszeripar és a villamossági ipar. A rendszerváltás óta a terület ipari jelentősége csökkent.

Jelentősebb cégek és gyárak Kőbánya múltjából

szerkesztés
 Bővebben: Sörgyártás Kőbányán

Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt.; Barber és Klusemann Serfőzőház; Első Magyar Részvényserfőzde; Polgári Serfőző Rt.; Dreher Kombinát, később Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt., később Kőbányai Sörgyár, ma Dreher Sörgyárak Zrt.; Maul Kakaó- és Csokoládégyár Rt., később Budapesti Keksz- és Ostyagyár; Magyar Édesipar, később Duna Csokoládégyár; Budapesti Konzervgyár, később Duna Konzervgyár, később Globus Konzervipari Rt.; Növényolaj- és Szappangyár, később Kőbányai Növényolajgyár, később Cereol Növényipari Rt.; Kőbányai Dohánygyár.

 
A Drasche Gyár pohara – Kőbánya

Oktatás

szerkesztés

Általános iskolák

szerkesztés

Középiskolák

szerkesztés

Felsőoktatás

szerkesztés

Közösségi közlekedés

szerkesztés

A kerület városközpontjai

szerkesztés

Autóbuszvonalak

szerkesztés

A X. kerületben 34 helyi autóbuszvonalnak van megállóhelye, további három csak áthalad rajta:

Metróállomások a kerületben

szerkesztés
Vonal Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
  Ecseri út 1980. március 29.   3
  181, 281
  914, 914A, 950, 950A
  Határ út 1980. március 29.   42, 50, 52
  66, 66B, 66E, 84E, 89E, 94E, 99, 123, 123A, 142E, 194, 194B, 294E
  626, 628, 629, 660
  1080, 1110
  914, 914A, 950, 950A, 966, 999
  Kőbánya-Kispest 1980. március 29.   68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 132E, 136, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 268, 282E, 284E
  909, 968
  575, 576, 577, 578, 580, 581
  Népliget 1980. március 29.   1, 1A
  83
  254E
  607, 608, 626, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 635, 636, 650, 653, 655, 656, 660, 661, 705
  1080, 1081, 1085, 1087, 1090, 1092, 1094, 1110, 1111, 1113, 1115, 1120, 1121, 1125, 1131, 1134, 1136, 1172, 1173, 1174, 1175, 1176, 1177, 1183, 1184, 1185, 1188, 1189, 1190, 1193, 1194, 1201, 1205, 1212, 1215, 1216, 1229, 1251, 1253, 1254, 1257, 1268
  901, 914, 914A, 918, 950, 950A
  Örs vezér tere 1970. április 2.  
  3, 62, 62A
  80, 82, 82A
  10, 31, 32, 44, 45, 67, 85, 85E, 97E, 131, 144, 161, 161A, 161E, 168E, 169E, 174, 176E, 231, 244, 276E, 277
  410, 419, 430, 440, 441, 484, 485, 486, 505, 508, 509, 510
  1040, 1049, 1070, 1075, 1077, 1078
  907, 908, 931, 956, 990<--81 érk.-->
  Pillangó utca 1970. április 2.   10
  Pöttyös utca 1980. március 29.   914, 914A, 950, 950A, 999

A kerület vasútállomásai

szerkesztés
Állomás neve Átszállási kapcsolatok
Kőbánya alsó   3, 28, 28A, 62, 62A
  9, 95, 117, 151, 162, 185, 195, 217, 217E, 262
  909, 909A
Kőbánya felső   37, 37A
  10
Kőbánya-Kispest   68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 132E, 136, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 268, 282E, 284E
  909, 968
  575, 576, 577, 578, 580, 581
Rákos   161, 161A, 162, 168E, 262
  956, 990

Nevezetességek

szerkesztés
 
A Csősztorony

Városrészek

szerkesztés
 
Kilátás egy Mádi utcai panelház tetejéről

Budapest X. kerülete összesen 11 városrészből épül fel, amik a következők: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő és Újhegy.[1] Korábban a régi Kőbánya is a városrészek között volt,[27] de a Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt rendeletben területét beolvasztotta más városrészekébe.

Híres emberek

szerkesztés

A kerület híres szülöttei között találjuk Szőke Szakállt (1884-1955), aki a XX. század elejének jelentős komikusa volt létrejövő első kabarék világában, majd neves magyar-amerikai filmszínészként volt ismert. A világhírnevet az Oscar-díjas Casablanca című filmben játszott szerepe kapcsán érte el. Közkedvelt kőbányai volt Hoffmann Géza (1936–2002) Hofi Géza néven ismert Kossuth-díjas humorista, és előadóművész-legenda. A százados úti telepen született és élt fiatalon egykor a hazai film noir csillaga, Karády Katalin (1910-1990). A kerület híres operaénekese volt Udvardy Tibor (1914–1981), ma is sok szép emlék köti a kerülethez az itt született világhírű opera-énekesnőt, Rost Andreát (1962–). A kerület neves szülöttei között találjuk a francia új-hullám neves filmszínészét, aki később filmrendezőként is debütált, László Szabót[28] (1936–). Játszott Jean-Luc Godard, Claude Chabrol filmjeiben, valamint François Truffaut Oscar-díjas alkotásában, Az utolsó metró (1980) című filmjében is. A színművészek szerény óriása Pap Vera (1956–2015) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő pályája is innét gyökerezett. A Kada utcai általános iskolába járt, akkori otthonától nem messze Gazsó György (1950–) Jászai Mari-díjas színművész, a kerület szülötte, és ma is ezer szállal kötődik a kerülethez Varnus Xavér (1964–) orgonaművész, aki nem csak a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetéseinek, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti- és Középkeresztjének birtokosa, de a kerület díszpolgára is egyben. A sokáig a kerülethez tartozó Százados úti művésztelep révén, számos szobrászművész, festőművész kötődött Kőbányához, mint például Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, akinek volt műterme korábban a Kápolna utcában is, Kerényi Jenő, Sidló Ferenc vagy Pór Bertalan.

Magyarország első európai versenyeken is részvevő autóversenyzője volt Hartmann László (1901–1938) Grand Prix versenyző, akinek sikerei révén Magyarország első GP versenye is lezajlott 1936-ban a Népliget fái között, az erre a célra épített ringen. Szekrényessy Károly (székelyhídi) (1867–1938) Kőbánya ismert mecénása, Részvénytársaság tulajdonos, földbirtokos. Régi magyar nemesi családból származott. Kőbánya első kórházát ő alapította és tartotta fenn a Mázsa téri több holdas földterületén. Kőbánya valamennyi egyházának lelkes támogatója, a katolikus és református templom építésének kiemelkedő adományozója. A református templom országos hírű orgonáját saját költségén állíttatta. Részt vett Kőbánya villamosításában, s valamennyi jótékonysági- és gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi tagja, vagy elnöke volt. Hölgy utca 18-as számú, 1905-ben épített háza helyi védettség alatt áll, melynek falai között majd mindennapos vendégnek számított 1905-1923 között az első magyar úszó, első sportlap alapító, és első Balaton-átúszó Szekrényessy Kálmán (1846–1923), aki előbbi nagybátyja volt.[29] Sport terén a kerület díszpolgáraként is ismert Cseh László (1985) világbajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes úszó is a neves kőbányaiak sorát növeli.

A kerület számos kitüntetést adományoz az arra érdemeseknek. Kőbányáért Díjat kapottː Tihanyi Károly magyar-latin szakos tanár (1994).

Érdekességek

szerkesztés
 
Kilátás a régi sörgyári területről: előtérben a Szent László-templom, háttérben a Budavári Palota
 
Kőbányai víztározó medence[30]
  • Óhegy városrész központja a 148 méter magas Ó-hegy, mely közel azonos magasságú, mint a budai Várhegy és a Gellért-hegy, éppen ezért némely pontjáról kitűnő panoráma tárulhat a szemünk elé.
  • A gondozott parkok összterületét tekintve Kőbánya listavezető, 2 675 000 m²-nyi zöldterülettel.
  • A kerületben működik az ATV, melynek székháza és stúdióinak többsége a volt Kőbánya Mozi épületében található.
  • A Kőbánya moziról Urbán Mária írt cikket A Kőbánya mozi – élt 35 évet címmel, mely a Budapesti Negyed 2001. 1. számában jelent meg.
  • A sörgyári pincerendszer víz alatti részén készült videó[31]

Parkok a X. kerületben

szerkesztés
  • Népliget: a főváros legnagyobb parkjának területét 1855-ben kezdték akácfákkal beültetni, majd 1868-ban elkészült a park terve is. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket és juharfákat ültettek. A park 1942-ben nyerte el mai méretét. 1973-ban alakították ki a Centenáriumi parkot, amely a főváros egyesítésének 100. évfordulójára emlékeztet.
  • Óhegy park: A terület alatt sokáig alagútrendszer húzódott, majd a kőbányai kőfejtés vette használatba a helyet. 1965-ben kezdték meg a feltöltését. 1973-1975 között parkká alakították Magyar-Szovjet Barátság Park néven, majd a rendszerváltozást követően átnevezték mai nevére.
  • Csajkovszkij park: Egykoron a Dreher-kastély magánparkja volt. 1950-ben alakították közparkká Kőbányai Ifjúsági Park néven, majd 1963-ban megkapta mai nevét Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerzőről. Itt található Budapest mértani középpontja. A parkban látható Csajkovszkij szobra (alkotó: Kisfaludy Strobl Zsigmond) mellett Chopin (alkotó: Kocsornyik János), Berlioz és Liszt Ferenc szobra (alkotójuk: Hűvös László).
  • Dausz Gyula park: Nevét Kőbánya monográfusáról kapta, akinek kötete 1913-ban jelent meg Kőbánya múltja és jelene címmel.
  • Rottenbiller park: A park korábban a Rottenbiller család tulajdonában volt, majd megvásárolta a Dreher család. 1913-ban megvásárolta a főváros, hogy közkertet nyisson rajta, de ez meghiúsult. Az 1930-as években kezdték parkosítani, de a terület teljes rendbehozatalára egészen az 1950-es évekig kellett várni. 1973-ban állították fel Rottenbiller Lipót bronz mellszobrát, Kamotsay István szobrász alkotását.
  • Újhegy park: A környéken korábban a Guttmann-téglagyár agyagbányája működött, melyet vízbetörés miatt meg kellett szüntetni. A bányába betörő vízből idővel bányatavak alakultak ki. A parkot pihenőövezet céljára 1977-ben alakították ki az Újhegyi lakótelepen két bányató feltöltésével. A harmadik bányató, a mai Mély-tó a horgászok által is keresett hely lett.
  • Sportliget: Nagy alapterületű park játszótérrel, családi napok és más rendezvények helyszíne.
  • Gépmadár park: A Gépmadár utca mentén álló parkot 1977–78-ban alakították ki a helyi lakótelep parkosítása során.

Testvérvárosok

szerkesztés

Galéria

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
  2. ↑ a b Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Lásd: A fővárosi 34-es küldöttség I. albizottságának jegyzőkönyve az egyesített főváros választó és közigazgatási kerületeinek megállapítása tárgyában - 1873. január 24.
  5. ↑ http://apps.arcanum.hu/budapest/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Budapest_1973&pg=0&lang=hun#pg=176&zoom=f&l=s Archiválva 2014. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest, 1973 (11. évfolyam) – 4. szám, április – Fekete Gábor: Kőbányai tavasz
  6. ↑ http://apps.arcanum.hu/budapest/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Budapest_1973&pg=0&lang=hun#pg=189&zoom=f&l=s Archiválva 2014. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest, 1973. (11. évfolyam) – 4. szám, április – A X. kerület centenáriuma (Dr. Nagy István)
  7. ↑ Budapest X. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  9. ↑ Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  10. ↑ Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  11. ↑ Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  12. ↑ Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  13. ↑ Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  14. ↑ Budapest X. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  15. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/010?tab=results&filter=mayor
  16. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/010?tab=results&filter=representative
  17. ↑ https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS
  18. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPyCygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJnzu7rKK1ExcAhIyesbo2PiadvSA5AA5NFVcNAANQYpS0qA===
  19. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpbITZha6aFfmAZmW5-YAWHYWhCkKT_KA===
  20. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkycgqLUTFwCEjJK6ujY-JpG9IDkDEUcAGlshJn51qXZuYBmNfmAFm25oQpCo_ygA=
  21. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJhzsgqLUTFwCEjJK6ujY-JpG9IDkDEUcAGlOmhn51oTluYBmNdm5gBZt-aEKQuP8oA
  22. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sPRp1zdXdo_3uNj3N7kVrrABhK_PN9T573nvCZ5BjrDZ3i9_mdfvscGh7jgANKQjD3DgwoGAkAAMT4VwohUx-SAA===
  23. ↑ https://telex.hu/belfold/2023/11/02/budapest-kulfoldi-lakosok-szama-ksh-nepszamlalas
  24. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkycgqLUTFwCEjJK6ujY-JpG9IDkADk0VVw0AA0EgCE0biwACQ5V9aw9GjWNlZ3Dve42XY3uRSusAGFLs431PjveO8InkCOsNjfnn9Tj89jg0HccABpCEYO4caGAgEgABifEuFEKGPyQA=
  25. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEZMygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJhzsgqLUTFwCEjJK6ujY-JpG9IDkADk0VVw0AA0EgCE0biwACQ5V9aw9GjWNlZ3Dve42XY3uRSusAGFLs431PjveO8InkCOsNjfnn9Tj89jg0HccABpCEYO4caGAgEgABifEuFEKGPyQA=
  26. ↑ Christophorus Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola honlapja
  27. ↑ Fővárosi Közgyűlés 1992. (VII. 15.) 552. számú határozat.
  28. ↑ http://www.imdb.com/name/nm0844435/
  29. ↑ Azért én önnek, sem igent, sem nemet nem mondtam: Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből ISBN 963 218 3169 9
  30. ↑ Kőbányai víztározó medence Archiválva 2017. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, oroksegnapok.hu
  31. ↑ The Mine 35 – Kőbánya limestone mine. YouTube
  32. ↑ Kpbánya testvértelepülései. Kőbánya.hu, hozzáférés: 2022-08-04

Megjegyzések

szerkesztés
  1. ↑ Feljegyzések szerint a kecskeméti református templomhoz is innen szállították a követ, a Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispán és a budai pasa engedélyével.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_X._kerülete&oldid=27504819”