Wikipédia

Arthur Ashkin

amerikai fizikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 29.

Arthur Ashkin (New York-Brooklyn, 1922. szeptember 2. – Rumson, New Jersey, 2020. szeptember 21.) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Arthur Ashkin
Született1922. szeptember 2.
Brooklyn, New York
Elhunyt2020. szeptember 21. (98 évesen)
Rumson, New Jersey
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozásafizikus
IskoláiColumbia Egyetem, Cornell Egyetem
KitüntetéseiFizikai Nobel-díj (2018)
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Ashkin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Arthur Ashkin 1922-ben, a New York-i Brooklynban született, háromgyermekes ukrán-zsidó családban.[1][2][3][4] Szülei Isadore és Anna Ashkin voltak. Apja 18 éves korában Odesszából emigrált az Egyesült Államokba,[5] az öt évvel fiatalabb Anna szintén a mai Ukrajnából, Galíciából származott.  Amerikába érkezése után egy évtizeden belül Isadore amerikai állampolgár lett, és egy fogorvosi laboratóriumot vezetett a manhattani Delancey Street 139. szám alatt.[6]

Ashkin 1940-ben végzett a brooklyni James Madison High School-ban,[7] ezután a Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait. 1945. július 31-én csatlakozott az Egyesült Államok hadseregének tartalékaihoz, a háború után a Columbia Egyetem laboratóriumában dolgozott technikusként. Ebben az időszakban Ashkin visszaemlékezései szerint három Nobel-díjassal is találkozott.[8]

Ashkin 1947-ben befejezte tanulmányait és diplomát szerzett a Columbia Egyetemen. Ezután a Cornell Egyetemre járt, ahol atomfizikát tanult. Ez a manhattan terv korszakában volt, és Ashkin szintén fizikus testvére, Julius Ashkin is részt vett benne. Arthur Ashkin ebben az időszakban megismerte Hans Bethe-t és Richard Feynmant, akik akkor Cornellben voltak. [8]

1952-ben szerezte meg PhD fokozatát a Cornell Egyetemen,[9] majd a Bell Labs-hoz ment dolgozni Sidney Millman kérésére és ajánlására, aki Ashkin tanára volt a Columbia Egyetemen.[10]

A Bell Labs-nál Ashkin körülbelül 1960 és 1961 között dolgozott a mikrohullámú területen, majd áttért a lézeres kutatásra. Kutatásai és publikált cikkei abban az időben a nemlineáris optikára, az optikai szálakra, a parametrikus oszcillátorokra és a paraméteres erősítőkre koncentráltak. A Bell Labs-nál az 1960-as években a piezoelektromos kristály fotorefraktív effektusának felfedezője volt .

1992-ben nyugdíjba vonult a Bell Labs-tól, az évek során számos tanulmányt írt és 47 szabadalommal rendelkezett. 2003-ban megkapta a méréstudomány fejlődéséért járó Joseph F. Keithley-díjat és 2004-ben a Harvey-díjat. 1984-ben a Nemzeti Mérnöki Akadémia, 1996-ban a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja lett. 2013-ban felvették a Nemzeti Feltaláló Hírességek Csarnokába.[11] Ezalatt továbbra is otthoni laboratóriumában dolgozott.

Ashkin munkája alapozta meg Steven Chu atomok hűtésével és csapdázásával kapcsolatos munkáját, amelyért Chu 1997-ben fizikai Nobel-díjat kapott .

2018. október 2-án Arthur Ashkin fizikai Nobel-díjat kapott az optikai csipeszek[12] (optical tweezers) megalkotásáért. A rendszert – amely egy olyan optikai csapdát jelent, amely a lézersugárzás segítségével képes töltetlen részecskéket csapdába ejteni – még 1970-ben dolgozta ki, amelyből az atomfizika, a biológia és a biofizika kutatásai is jelentős mértékben profitáltak. Az optikai csipesz segítségével a kutatók képesek a vírusok, baktériumok és más élő sejtek vizsgálatára és manipulálására anélkül, hogy károsítanák őket.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint Ashkin felfedezésével valósággá vált a tudományos fantasztikum: az optikai csipeszeknek köszönhetően a fény segítségével mozgatni lehet a megfigyelt "tárgyat". A világ számos laboratóriumában lehetővé vált többek között a DNS vagy épp a sejtek belső működésének tanulmányozása is.[13]

96 éves korában Ashkin volt a legidősebb Nobel-díjas, aki megkapta a díjat, amíg John B. Goodenough 2019-ben 97 éves korában meg nem kapta a kémiai Nobel-díjat.[14] Ashkin 2020. szeptember 21-én, 98 éves korában hunyt el.[15][16]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ https://www.osa.org/en-us/history/biographies/bios/arthur-ashkin/
  2. ↑ Lindinger, Manfred. „Physik-Nobelpreis 2018: Eine Zange aus lauter Licht”, FAZ.NET (Hozzáférés: 2021. március 16.) (német nyelvű) 
  3. ↑ The Nobel Prize in Physics 2018 (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  4. ↑ 96-year-old Arthur Ashkin wins physics Nobel for laser ‘tweezers’ (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  5. ↑ http://s3images.coroflot.com/user_files/individual_files/119040_O_7cbeb97P3oLnwEDlp7BnRxO.pdf
  6. ↑ White-Orr's Reference Register. 1918. Hozzáférés: 2021. március 16.  
  7. ↑ 26 Jun 1940, Page 6 - The Brooklyn Daily Eagle at Newspapers.com (angol nyelven). Brooklyn Public Library. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  8. ↑ a b Optical Tweezers - He Wrote the Book on Atom Trapping. web.archive.org, 2005. április 11. [2005. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  9. ↑ A Measurement of Positron-Electron Scattering and Electron-Electron Scattering - ProQuest (magyar nyelven). search.proquest.com. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  10. ↑ Arthur Ashkin, CC'47, Wins Nobel Prize in Physics (angol nyelven). Columbia News. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  11. ↑ Inductee Detail | National Inventors Hall of Fame. web.archive.org, 2018. október 3. [2018. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  12. ↑ Optikai csipesz (lézercsipesz). (Hozzáférés: 2023. június 22.)
  13. ↑ Zrt, HVG Kiadó: "Valósággá vált a tudományos fantasztikum" – három lézerfizikusé lett az idei fizikai Nobel-díj (magyar nyelven). hvg.hu, 2018. október 2. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  14. ↑ Nobel Laureates by age (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org. (Hozzáférés: 2021. március 16.)
  15. ↑ McClain, Dylan Loeb. „Arthur Ashkin, 98, Dies; Nobel Laureate Invented a ‘Tractor Beam’”, The New York Times, 2020. szeptember 28. (Hozzáférés: 2021. március 16.) (amerikai angol nyelvű) 
  16. ↑ In Memoriam: Arthur Ashkin. spie.org. (Hozzáférés: 2021. március 16.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arthur Ashkin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arthur_Ashkin&oldid=26227131”