Aragónia (autonóm közösség)

Aragónia (spanyolul és aragónul: Aragón, katalánul: Aragó) Spanyolország egyik autonóm közössége. Területe nagyrészt az Ebro-medencében fekszik, amit északon a Pireneusok, délnyugaton a Meseta külső pereme fog közre. A Földközi-tenger felé a Katalóniai-hegység zárja le.

Aragónia (Aragón)
Aragónia címere Aragónia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Tartományai	Zaragoza Huesca Teruel
Rang	autonomous community of Spain
Hivatalos nyelv	spanyol aragóniai katalán
Székhely	Zaragoza
Elnök	Javier Lambán, PSOE–Aragónia (2015–)
Polgármester	Jorge Azcón (2023–)
Népesség
Teljes népesség	1 326 261 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	47 719 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 41°, ny. h. 1°41, -1
Aragónia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragónia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földrajz

Domborzata

Egyhangú dombvidék, kissé komor jelleggel, körös-körül hegyek övezik. Tájai:

• Felső-Aragónia: a Pireneusok hegyei magasodnak itt. Lélegzetelállító táj mélyen bevágott völgyekkel, kis falvakkal.
• Ebro-medence: feltöltődött tengeröböl. A folyó teraszain a talaj sós, a növényzet sztyepp jellegű.
• Alsó-Aragónia: az Ebro völgyétől délre elterülő dombvidék (Piedra, Daroca, Alcaniz) szőlőhegyekkel és oliva-ültetvényekkel. Jellemzőek a sziklaszirtekre épült függőfalvak. Része a Montes Universales: Teruel magasföldjei tartoznak ide, itt ered pár folyó: a Guadalquivir, a Turia és a Tajo.

Éghajlata

Az autonóm közösség klímája kontinentális, rendkívül száraz nyárral, melyben a fojtogató, forró calina (ún. szárazlégköri homály) telepszik rá a szürkés síkságokra.

Történelem

A Pireneusi-félsziget a 15. század elején

Petronila és IV. Rajmund Berengár

A római uralom megszűnése után a nyugati gótok birtokába jutott, a 8. században a terület nagy része az araboké (mórok) lett, majd Kasztíliával együtt keresztény uralom alá került. Navarral része volt 1035-ig. Innen indult el az ibériai földek keresztény visszahódítása az araboktól, a reconquista.

Miután 1137-ben dinasztikus módon egyesült Katalóniával, a Barcelonai-ház uralma alatt Európa, és különösen a Mediterráneum egyik nagyhatalmává vált. Birtokolta a Baleár-szigeteket, Korzikát, Szardíniát, egy ideig hozzá tartozott a Nápolyi Királyság és vele Szicília, Athén környéke Görögországban, kisebb területek Észak-Afrikában a Barbár-parton és Dél-Franciaországban; ide értve Montpellier városát is. Területének szétdaraboltsága miatt azonban soha nem válhatott egységes birodalommá; mindvégig kisebb, többé-kevésbé önálló királyságok laza, dinasztikus szövetsége maradt.

Magyar vonatkozások

Az Árpád-ház és az Aragón Korona között két dinasztikus házasság köttetett a 12. és a 13. században. II. (Tiszta) Alfonz lánya, Konstancia III. Béla fiához, Imre királyhoz (1196–1204) ment hozzá 1198-ban. A II. András második feleségétől, Courtenay Jolántól született lánya, Jolán pedig I. (Hódító) Jakab felesége lett 1235-ben. Ez utóbbi frigyhez kapcsolódik egy irodalmi alkotás. A 14. században született Magyarország királyának leánya (La filla del rei D'Hongria) című középkori katalán nyelven íródott legendát Jolán Barcelonába érkezése ihlette meg. Az Aragón Korona Országai volt az egyetlen olyan hispániai (spanyol-katalán) terület, amelyet középkori magyar uralkodó felkeresett: Luxemburgi Zsigmond király látogatott az akkor Katalóniához tartozó Perpignanba a konstanzi zsinat idején 1415-ben az aragón királyi párhoz, I. Ferdinánd királyhoz és Alburquerquei Eleonóra királynéhoz.

Kultúra

• Jota tánc, Liszt Ferenc is feldolgozta a Spanyol rapszódia című művében
• Goya, a felvilágosodás legkiemelkedőbb spanyol festője
• Luis Buñuel, Spanyolországban úttörő volt a szürrealista film megteremtésében, Andalúziai kutya, Las Hurdes, melyet Mexikóba is továbbvitt (Öldöklő angyal, ...)
• Jesús Moncada, Mequinenzában született író, akinek műveit több mint 20 nyelvre lefordították

Népesség

A terület ritkán lakott, csekély számú településsel, és ezek is a folyó partján fekszenek. Székhelye Zaragoza egy huertán fejlődött ki, mandula, olajbogyó, füge és bor terem itt.

Jelentős városai:

• Zaragoza a tartomány fővárosa.
• Huesca a Pireneusok lábánál fekszik páratlanul szép természeti környezetben.
• Teruel városa hosszú ideig arab uralom alatt állt, a mudéjar építészet példáival hívja fel magára a figyelmet. Különösen székesegyháza, továbbá a San Martín, a San Pedro és a Salvador templom kiemelkedő.

Aragónia eredeti nyelve az aragón, amelyet ma már csak a lakosság töredéke beszél. Az aragónok zöme a századok során áttért a spanyol nyelvre. Katalánul Aragonia Katalóniához közel eső területén beszélnek.

Közigazgatás

Tartományok

Tartományainak (provincia) száma három.

• Zaragoza tartomány – közigazgatási székhelye: Zaragoza,
• Huesca tartomány – közigazgatási székhelye: Huesca,
• Teruel tartomány – közigazgatási székhelye: Teruel.

Járások

Járásainak (comarcas) rendszere:

Aragónia összesen 33 járásból áll.

Nº	Járás	Terület (km²)	Lakosság (2006)	Népsűrűség (fő/km²)	Közigazgatási központ(ok)	Tartomány(ok)
01	Jacetania	1857,9	18 166	9,8	Jaca	Huesca/Zaragoza
02	Alto Gállego	1359,8	13 457	9,9	Sabiñánigo	Huesca
03	Sobrarbe	2202,7	7293	3,3	Aínsa y Boltaña	Huesca
04	Ribagorza	2459,8	12 811	5,2	Graus y Benabarre	Huesca
05	Cinco Villas	3062,5	33 154	10,8	Ejea de los Caballeros	Zaragoza
06	Hoya de Huesca	2525,6	64 531	25,6	Huesca	Huesca/Zaragoza
07	Somontano de Barbastro	1166,6	23 464	20,1	Barbastro	Huesca
08	Cinca Medio	576,7	23 072	40,0	Monzón	Huesca
09	La Litera	733,9	18 847	25,7	Binéfar y Tamarite de Litera	Huesca
10	Monegros	2764,4	20 896	7,6	Sariñena	Huesca/Zaragoza
11	Bajo Cinca	1419,6	23 366	16,5	Fraga	Huesca/Zaragoza
12	Tarazona y el Moncayo	452,4	14 575	32,2	Tarazona	Zaragoza
13	Campo de Borja	690,5	14 524	21,0	Borja	Zaragoza
14	Aranda	561,0	7681	13,7	Illueca	Zaragoza
15	Ribera Alta del Ebro	416,0	24 875	59,8	Alagón	Zaragoza
16	Valdejalón	933,3	26 437	28,3	La Almunia de Doña Godina	Zaragoza
17	Zaragoza	2288,8	702 662	307,0	Zaragoza	Zaragoza
18	Ribera Baja del Ebro	989,9	9197	9,3	Quinto	Zaragoza
19	Bajo Aragón-Caspe	997,3	13 606	13,6	Caspe	Zaragoza
20	Comunidad de Calatayud	2518,1	40 327	16,0	Calatayud	Zaragoza
21	Campo de Cariñena	772,0	10 580	13,7	Cariñena	Zaragoza
22	Campo de Belchite	1043,8	5196	5,0	Belchite	Zaragoza
23	Bajo Martín	795,2	7252	9,1	Híjar	Teruel
24	Campo de Daroca	1117,9	6594	5,9	Daroca	Zaragoza
25	Jiloca	1932,1	13 972	7,2	Calamocha y Monreal del Campo	Teruel
26	Cuencas Mineras	1407,6	9476	6,7	Montalbán y Utrillas	Teruel
27	Andorra-Sierra de Arcos	675,1	11 123	16,5	Andorra	Teruel
28	Bajo Aragón	1304,2	29 128	22,3	Alcañiz	Teruel
29	Comunidad de Teruel	2791,6	45 313	16,2	Teruel	Teruel
30	Maestrazgo	1204,3	3737	3,1	Cantavieja	Teruel
31	Sierra de Albarracín	1414,0	4912	3,5	Albarracín	Teruel
32	Gúdar-Javalambre	2351,6	8574	3,6	Mora de Rubielos	Teruel
33	Matarraña	933,0	8673	9,3	Valderrobres y Calaceite	Teruel
-	Aragónia összesen:	47 719,2	1 277 471	26,8	Zaragoza	Huesca/Zaragoza/Teruel

Gazdaság

Aragóniában a só- és gipsztartalom miatt terméketlen a talaj. A félsivatag–sztyepp jellegű tájon főleg silány juhlegelőket találunk. Gabonát és zöldségeket a folyók, főként az Ebro és a Segre partvidékén termesztenek. Öntözésre csak az Ebro vonalát követő, 90 km hosszú Császár-csatorna alkalmas. Öntözéses mezőgazdasága és állattenyésztése mellett az élelmiszeripar és a bányászat ad megélhetést lakóinak.

Források

• Spanyol Wikipédia (közigazgatási táblázat)
• Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7

További információk

• Gobierno de Aragón - Aragónia Kormánya (spanyol)