Alfred Hershey

Alfred Day Hershey (Owosso, Michigan, 1908. december 4. – Syosset, New York, 1997. május 22.) amerikai mikrobiológus és genetikus. 1969-ben Max Delbrückkel és Salvador Luriával megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat "a vírusok replikációját és genetikai szerveződését érintő felfedezéseiért".

Alfred Hershey
Született	1908. december 4. Owosso, Michigan
Elhunyt	1997. május 22. (88 évesen) Syosset, New York
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	mikrobiológus, genetikus
Iskolái	Michigani Állami Egyetem
Kitüntetései	Orvostudományi Nobel-díj (1969)
Halál oka	szívelégtelenség
Sírhelye	Memorial Cemetery of St. John's Church
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Hershey témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

Alfred Hershey 1908. december 4-én született a michigani Owosso városban, Robert D. Hershey autógyári munkás és Alma Hershey (lánykori nevén Wilbur) gyermekeként. Iskoláit szülővárosában és a közeli Lansingban végezte, utána pedig a Michigan State College-ben szerzett BSc fokozatot 1930-ban, majd PhD-t kémiából 1934-ben. Disszertációját a Brucella baktériumok kémiai összetételéből írta.

1934-től egészen 1950-ig a St. Louis-i Washington Egyetemen dolgozott, bakteriológiát és immunológiát oktatott és közben kutatott. Eleinte a baktériumok kultúrában való tenyésztésével foglalkozott, 1939-től fordult érdeklődése a baktériumok vírusai, a fágok felé. A 40-es évek elején ismerkedett meg a hasonló témán dolgozó, Németországból menekült fizikussal, Max Delbrückkel és az Olaszországból bevándorolt biológussal, Salvador Luriával. Folyamatosan kapcsolatban voltak egymással és megosztották eredményeiket, bár nem dolgoztak együtt. 1945-ben Hershey felfedezte, hogy a fágokban is fellépnek mutációk, a következő évben pedig kimutatta, hogy ha különböző mutációkat hordozó fágokkal fertőznek meg baktériumsejtet, akkor a mutációk rekombinálódhatnak, vagyis a vírusok kicserélik egymással genetikai anyagukat. Hershey 1938-ban adjunktusi, 1942-ben pedig docensi kinevezést kapott.

A Hershey-Chase kísérlet

1950-ben elfogadta a Carnegie Intézet állásajánlatát és Cold Spring Harborba költözött. Itt végezte el 1952-ben Hershey és Martha Chase azt a kísérletet, amely végérvényesen eldöntötte, hogy az öröklődésért kizárólag a DNS felelős, és a korabeli vélekedéssel szemben a fehérjéknek nincs szerepe benne. Két külön fágpopulációt radioaktív foszforral (ami csak a DNS-be épül be), illetve kénnel (ami a fehérjék ciszteinjébe épül) jelölt meg, majd megfertőzte velük a baktériumokat, centrifugálással eltávolította a sejtfelszínen maradt vírusburkot. A vírusok következő generációjában azt találta, hogy csak a foszforral jelölt csoportban maradtak radioaktívak; vagyis a radioaktív kén be sem jutott a gazdasejtbe. Így kiderült, hogy a DNS egyedül is elegendő a genetikai információ átvitelére; ez az eredmény különös hangsúlyt adott a DNS szerkezetének a következő évben történő felderítésének.

Későbbi munkáiban kimutatta, hogy az ember kettős szálú és lineáris DNS-ével szemben egyes fágok egyszálú vagy cirkuláris DNS-sel rendelkeznek.

Elismerései

Alfred Hershey, Max Delbrück és Salvador Luria a fágok genetikájával végzett kutatásaikért 1969-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott. 1958-ban Albert Lasker-díjjal, 1965-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia genetikai díjával tüntették ki.

1962-ben Hershey lett az intézet genetikai kutatórészlegének a vezetője. Innen vonult vissza 1974-ben.

Családja

Alfred Hershey 1945-ben házasodott össze Harriet Davidsonnal. Egy fiuk született, Peter Manning Hershey.

Alfred D. Hershey 1997. május 22-én halt meg szívbetegsége következtében, 88 éves korában.

Források

• Alfred D. Hershey – Biographical NobelPrize.org
• Alfred D. Hershey Notable Names Database
• Franklin W. Stahl: Alfred Day Hershey (1908-1997) National Academy of Sciences