Üdítőital
Üdítőitalnak (vagy frissítő) nevezzük az alkoholmentes, ásványvizeket, gyümölcsleveket, teákat, és más ízesített folyadékokat. Egy felnőtt ember testének 60-70%-a víz, tehát természetes szükségleteinek egyik legfontosabbja a folyadékbevitel, az ivás. A víz az egyik alapvető lételem, míg az ember élelmiszer nélkül 4-6 hetet bír ki, víz nélkül csak néhány napot.
Története
szerkesztésAz üdítőitalok párhuzamosan fejlődtek a kultúrákkal és a technológiával a facsart gyümölcslétől az egészséges szénszavas frissítőkig. A kifacsart gyümölcsök levét már az őskorban is fogyasztották, a legegyszerűbb üdítőital, a limonádé – amely citromlével és a cukorral ízesített víz – receptjét azonban a tizenegyedik században a keresztes lovagok hozták Ázsiából. A frissítő rövid időn belül akkora népszerűségre tett szert, hogy hamarosan limonádémesterek kezdtek tevékenykedni Európa-szerte, akik úgynevezett limonádépáholyokban árulták a nedüt. Amikor Európában még nem ismerték a cukrot, szörp helyett, üdítőként mézes vizet adtak a gyermekeknek. A keletről Europába hozott fűszerek mellett elterjedtek a tealevelekből főzött, fodormentával, borsmentával, citromfűvel és egyéb fűszernövényekkel ízesített teák fogyasztása.
Az üdítőitalok gyártását, elterjedését több 19. századi találmány tette lehetővé, a gyümölcslevek erjedésmentes eltarthatóságát megoldása (Nicolas Appert, 1811), a szörpgyártás és a szódavízgyártás (szikvíz) kidolgozása. (Jedlik Ányos, 1826) Az egyik első mára az egész világon ismert üdítőt, John Smith Pemberton amerikai gyógyszerész készítette kokacserje leveléből és kóladió felhasználásával. Az 1892-ben létrejött The Coca-Cola Company kezdte a nagyüzemi gyártást és hamar a legnépszerűbb lett a piacon a Coca-Cola. Európában a második világháborút követően terjedtek el az üdítők, a nagyüzemi gyártás beindulásával amelyben nagy része volt az alkoholizmus elleni intézkedéseknek. Az 1970-es években az elhízás csökkentése érdekében megjelentek a diétás és light üdítők, amelyek csökkentett cukor és kalória mellett, még több adalékanyagot tartalmaznak. 1990-es években kezdtek elterjedni az alkoholmentes sörök. Az utóbbi évek termékei az instant italporok, ízesített ásványvizek és az energiaitalok.
Magyarországi üdítőital fogyasztás
szerkesztésA gazdasági válság megmutatkozik az üdítőitalok fogyasztásában is, 2009 óta az ásványvizek kivételével csökkenő tendenciájú a fogyasztás is.
Százalékos megoszlás
| Fajta | 2009 | 2010 | 2011 |
| Ásványvíz | 54% | 54,7% | 55,7% |
| Üdítőital | 27,6% | 29,0% | 27,8% |
| Gyümölcslé | 18,4% | 16,3% | 16,5% |
Gyümölcslé liter/fő/év
| Fajta | 2003 | 2006 | 2009 | 2011 |
| Juice | 4,8 | 5,3 | 3,7 | 3,7 |
| Nektár | 2,2 | 2,1 | 1,3 | 0,9 |
| Gyümölcsital Teaital |
33 | 36 | 31,5 | 27,4 |
| Összesen | 40,0 | 43,4 | 36,5 | 32,0 |