Víz

két hidrogén atomból és egy oxigén atomból felépülő kémiai vegyület
A lap korábbi változatát látod, amilyen 82.131.143.182 (vitalap) 2007. december 14., 10:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Víz
A vízmolekula szerkezete
Általános
Magyar név Víz
IUPAC név Water
Egyéb nevek dihidrogén-monoxid,
hidrogén hidroxid
Képlet
Moláris tömeg 18,0153 g/mol
Megjelenés színtelen, szagtalan, édes ízű
CAS-szám [-]
EINECS (EG) szám -
EG-Index szám -
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 0,998 g/cm3, folyékony
Olvadáspont 0 °C (273,15 K) (32 °F)
Forráspont 100 °C (373,15 K) (212 °F)
Fizikai állandók
Képződéshő −285,83 kJ/mol
Moláris hőkapacitás 75,28 J/(mol·K)
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid). Fagyáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik.

A vízfelszín fodrozódása egy vízcsepp becsapódásakor

Előfordulása a Földön

  • A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.
  • A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sósvíz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával.

Élettani jelentősége

  • Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja.

A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.

Az alapelemek egyike

A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az Arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike.

Tulajdonságai

A víz színtelen, szagtalan folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek +4 C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak, ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer.

A horoszkópban

A ma használatos horoszkóp szintén e négy alapelem alapján dolgozik, ezek alapján víz jegyek: rák, skorpió, halak.

Az ivóvíz

 
A vezetékes ivóvíz manapság az alapvető infrastruktúra eleme.

Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete. [1] Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80 százalékáért. [2]

A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik. [1]

A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől. Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek:

  • Színtelen, átlátszó:
a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá teheteik a vizet.
  • Szagtalan:
A kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.
  • Kellemes ízű:
A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vízet eredményeznek.
  • Kellemes hőfokú legyen:
A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.
  • Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:
A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják.
  • Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat:
A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. Vas és mangán szennyeződéseket levegőztetéssel, aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ozonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrokatadinezésével tisztítják meg a vizet.

A 18. század előtti írásokban az édes (iható) vizeket -nak nevezték.

A Mpemba-paradoxon

 
A vízcsepp leszakadása

A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között, a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A Mpemba-paradoxonra több részleges magyarázatot adtak, de a teljes megértéshez még további vizsgálatokra van szükség. [3]

Jegyzetek

  1. Rohamosan csökkennek a természeti erőforrások (2005. március 30.)
  2. Ivóvíz hiány (2006. augusztus 16.)
  3. National Geographic Magyarország cikke a Mpemba-paradoxonról

Lásd még

A Wikimédia Commons tartalmaz Víz témájú médiaállományokat.
Adattáblázat Balneológia Gyógyító fürdő Gőzfürdő
Természetvédelem Ivókúra Terápia
Ásványi anyagok Szájfürdő Kút
Sótalanítás Tengervíz Ásványvíz
Fiziológiás oldat ivóvízhiány

Külső hivatkozások