„Orient expressz” változatai közötti eltérés

{{egyért2|a vasútvonalról|Orient Express (egyértelműsítő lap)}}

 

== Története ==

Az Orient expressz története tulajdonképpen a 19. és 20. század [[Európa|Európájának]] története. A nyugat- és kelet-európai országok közötti vasúti kapcsolat létrejöttét az európai nagyhatalmak politikája határozta meg. A 19. század második felében a nyugat-európai országok érdeklődése kelet felé fordult és a meggyengült [[Oszmán Birodalom]] által még megszállt [[Balkán (térség)|balkán]]i országok függetlenségi törekvései felerősödtek. A [[krími háború|krími]] és balkáni háború után az érdekelt nagyhatalmak tevőleges szerepet játszottak a kelet-európai vasúthálózat kiépítésében, valamint a nyugat-európai vasúti összeköttetés megteremtésében.

 

 

== Útvonalváltozatai ==

Innen kezdve az Orient expressz útvonala Budapesten kettévált Belgrád és Bukarest felé, így összesen 1048 km hosszban közlekedett magyar területen, ez a teljes útvonalnak körülbelül egyharmada. A közvetlen összeköttetéssel az expressz a Párizs–Bécs–Budapest–Belgrád–[[Niš]]–Szófia–Konstantinápoly útvonalat [[1889]]-ben 67 óra 35 perc alatt tette meg. Az [[1889]]–[[1914]] közötti időszakot nevezzük az Orient expressz fénykorának. Az utazásokhoz számtalan anekdota kapcsolódik. Ferdinánd bolgár fejedelem volt a balkáni uralkodók közül a legnagyobb vasútbarát, az expressz mozdonyát többször vezette a bolgár szakaszon. A Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság vezetőinek minden diplomáciai érzéket be kellett vetni, hogy az ebből eredő konfliktusokat elkerüljék. A fejedelem végül megelégedett azzal, hogy szalonkocsiját az expresszhez csatolja. Ezt más uralkodók is megtették. [[II. Frigyes badeni nagyherceg]]től Daniló [[montenegró]]i hercegig sokan utaztak különkocsin az Orient expresszen. Egyszer a Ranai maharadzsa hét feleségével Párizsból Konstantinápolyba utazott. Külön lefüggönyözött hálókocsit és étkezőkocsit rendelt a társaságtól, amit külön mozdony kapcsolt az expresszre az után, miután egy félreeső vágányon titokban felszálltak rá.

 

A [[hidegháború]] évei alatt [[1951]] és [[1955]] között az expressz csak Párizs és Bécs között közlekedett. [[1977]]-ben továbbított utoljára közvetlen hálókocsit Párizs és Bukarest között. [[1982]]-ben indult el a nosztalgia Orient expresszek közlekedtetése az eredeti Simplon útvonalon keresztül.

 

 

Az expressz 2009-ben megszűnt állandó menetrend szerint közlekedni, de nosztalgiajáratként (természetesen az eredeti szerelvénnyel) továbbra is közlekedik a [[London]]-[[Velence (Olaszország)|Velence]], illetve az eredeti, [[Párizs]]-[[Isztambul]] útvonalon. [[Budapest]]<nowiki/>en is megáll.

 

== Magyarország szerepe a vonat létrejöttében ==

Az Orient expressz létrejöttét nagymértékben köszönheti a következetes [[19. század|XIX. század]] végi magyar vasútpolitikának, melyben nagy figyelmet fordítottak a [[Balkán (térség)|balkán]]i államokkal való vasúti kapcsolat kialakításának. A magyar vasúthálózat kiépítésével párhuzamosan Magyarország pontosan betartotta a balkáni vasúti csatlakozások kiépítésére a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, sőt az egyik mozgatórugója volt az egyezségek létrejöttének és támogatta a balkáni országokban a csatlakozó vonalak megépítését.

 

 

== A vonat megjelenése a kultúrában ==

* [[Vladimir Fédorovski]]: ''Az Orient expressz regénye''; ford. Sohajda Ferenc; General Press, Budapest, 2008 (''Különleges könyvek'')

* ''Orient Express'' (1934), amerikai film, r.: Paul Martin ([[Graham Greene (író)|Graham Greene]] műve alapján)

 

{{DEFAULTSORT:Orientexpreszsz}}

[[Kategória:Orient expressz|*]]