„Nemzetközösség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
II. Erzsébet cseréje III. Károlyra Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| (14 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor:
{{szervezet infobox}}
A '''Nemzetközösség''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Commonwealth of Nations)'' olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a [[Brit Birodalom]]ból kialakult független államok hoztak létre. Ezen a néven
Eredetileg [[1926]]-ban alakult meg '''''Brit Nemzetközösség''' (British Commonwealth of Nations)'' néven és [[1947]]-ig ezen a néven működött. (Sokszor ma is így említik, de ez politikailag nem korrekt, mivel a közösség egyenrangú partnerek társulása és a britek nincsenek kiemelt helyzetben.)
7. sor:
Az államok többsége [[köztársaság]], de vannak köztük [[monarchia|monarchiák]] is.
[[A Nemzetközösség feje]] (angolul ''Head of the Commonwealth)'' [[
A Nemzetközösség feje cím szimbolikus és nem jár hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 15 állam, a [[Nemzetközösségi
A Nemzetközösségi Királyságokon kívül a többi tagállamnak saját államfőik vannak. Harmincnégy tag [[Nemzetközösségi köztársaság]], öt [[önálló nemzetközösségi monarchiák|önálló nemzetközösségi monarchia]] ([[Brunei]], [[Lesotho]], [[Malajzia]], [[Szváziföld]] és [[Tonga]]).
15. sor:
A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az [[Egyesült Királyság]]nak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. Elsősorban olyan szervezet, amely különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetőséget a szorosabb, egyenlő alapokon nyugvó kapcsolatra. Fő tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében.
A tagállamok 4 évente tartják meg a [[Nemzetközösségi
== A Nemzetközösség tagjai földrészenként ==
54. sor:
** {{Zászló|Malawi}} [[Malawi]] ([[1964]])
** {{Zászló|Zambia}} [[Zambia]] ([[1964]])
** {{Zászló|Gambia}} [[Gambia]] ([[2013]]. [[Október 2.|október 2]]-án kilépett, majd [[2018]]-ban visszatért)
** {{Zászló|Botswana}} [[Botswana]] ([[1966]])
** {{Zászló|Lesotho}} [[Lesotho]] ([[1966]])
64. sor:
** {{Zászló|Kamerun}} [[Kamerun]] ([[1995]])
** {{Ruanda}} ˙([[2009]]) (soha nem állt brit uralom alatt)
** {{Gabon}} ˙(2022) (volt francia gyarmat)<ref name="GT2022">{{CitWeb|tit=Gabon and Togo join the Commonwealth|dátum=2022-06-25|url=https://thecommonwealth.org/news/gabon-and-togo-join-commonwealth|elér=2022-06-27}}</ref>
** {{Togo}} ˙(2022) (volt francia gyarmat)<ref name="GT2022">{{CitWeb|tit=Gabon and Togo join the Commonwealth|dátum=2022-06-25|url=https://thecommonwealth.org/news/gabon-and-togo-join-commonwealth|elér=2022-06-27}}</ref>
* '''[[Ázsia]]'''
90 ⟶ 92 sor:
'''Korábbi tagok:'''
* {{Zászló|Írország}} [[Írország]] ([[1949]]-ben kilépett)
* {{Zászló|Újfundland és Labrador}} [[
* {{Zászló|Tanganyika}} [[Tanganyika]] (1961-ben lett tag, majd 1964-ben egyesült Zanzibárral, így létrehozva [[Tanzánia]] államot, mely mindmáig tag)
* {{Zászló| Zanzibár}}
* {{Zászló|Hongkong}} [[Hongkong]] ([[Kína]] része lett [[1997]]-ben)
* {{Zászló|Zimbabwe}} [[Zimbabwe]] (tagsági viszonyát felfüggesztették [[2002]]-ben, majd kilépett [[2003]]-ban)
113 ⟶ 115 sor:
Ahogy a Nemzetközösség növekedett, az Egyesült Királyságot és az 1945 előtti [[domínium]]okat (ez utóbbi fogalmat az [[1940-es évek]]től egyre kevésbé használták) sokan nem hivatalosan „a [[Régi Nemzetközösség]]” néven kezdték el emlegetni, különösen az [[1960-as évek]]től, amikor ezen országok közül néhány vitákba keveredett szegényebb afrikai és ázsiai tagországokkal (az utóbbiak lettek „az Új Nemzetközösség”).
A későbbiekben az a vád született, hogy a „[[Fehér Nemzetközösség]]” az afrikai tagállamokétól eltérő érdekekkel rendelkezik: az [[1960-as évek|1960-as]] és [[1970-es évek]]ben a [[rasszizmus]] és [[Gyarmatosítás|kolonializmus]] vádjai merültek fel a [[Zimbabwe|Rhodézia]] körüli heves vitákban, az [[1980-as évek]]ben az [[apartheid]] rendszerét fenntartó [[Dél-afrikai Köztársaság]] elleni [[nemzetközi szankciók]] ügyében keletkeztek viták, később pedig abban a kérdésben, hogyan lehet a demokratikus reformokat előremozdítani [[Nigéria|Nigériában]], majd [[Zimbabwe|Zimbabwében]]. Az „[[Új Nemzetközösség]]” fogalmát az Egyesült Királyságban (különösen az [[1960-as évek|1960-as]] és [[1970-es évek]]ben) azokra a jellemzően nem-fehér és fejletlen országokra használták, amelyek nemrégiben kerültek ki a gyarmati helyzetből. Ez a név gyakran merült fel a [[bevándorlás]]ról szóló vitákban.
A „Fehér Nemzetközösség” nevet a legutóbbi években is gyakran használták rosszalló értelemben, amikor azzal vádolták a gazdagabb, jellemzően fehér lakosságú tagállamokat, hogy a nem-fehér tagok, különösen az afrikai országok ellenében politizálnak. [[Robert Mugabe]] zimbabwei elnök sokszor használta, amikor azzal vádolta a Nemzetközösséget, hogy amikor politikai változásokat sürget országában, ez valójában rasszista és gyarmatosító szándékokat takar, miközben a Fehér Nemzetközösség dominanciát élvez a Nemzetközösségen belül.
121 ⟶ 123 sor:
== A tagság ==
[[Fájl:Commonwealth flags, Horse Guards Road.jpg|thumb|left|275px| Nemzetközösségi államok zászlai a [[Horse Guards út]]on Londonban, a Külügyi és Nemzetközösségi Minisztériumnál.]]
A Nemzetközösségnek 53 ország a tagja, a világ országainak több mint egynegyede. Együttes lakosságuk 1,7 milliárd, a világ lakosságának mintegy negyede. Teljes [[Bruttó nemzeti termék|bruttó nemzeti
Lakosság alapján a négy legnagyobb nemzetközösségi tagállam: [[India]] (1,1 milliárd), [[Pakisztán]] (159 millió), [[Banglades]] (141 millió) és [[Nigéria]] (137 millió).
135 ⟶ 137 sor:
== Akik nem tagok ==
=== Nem jelentkeztek ===
[[Egyiptom]], [[
Nem nemzetközösségi tag az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] sem, bár hagyományai a keleti partvidékén valamikor fennállt 13 brit gyarmatig vezetnek vissza, amelyek szoros kulturális, katonai és diplomáciai kapcsolatokkal rendelkeztek az Egyesült Királysággal. Voltak javaslatok arra, hogy ez a 13 állam csatlakozzék a Nemzetközösséghez, de az [[Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya|Egyesült Államok Alkotmánya]] 1. szakasz 10. bekezdése alapján a tagállamok nem csatlakozhatnak nemzetközi szerződésekhez, szövetségekhez vagy konföderációkhoz. Ezért ha csatlakozásra kerülne sor, az csak úgy történhetne, hogy az Egyesült Államok valamennyi tagállamával együtt lép be a Nemzetközösségbe. Hasonló eseményre van precedens ([[Kamerun]]).
[[Hongkong]] a brit uralom végével nem csatlakozhatott a Nemzetközösséghez, mivel [[Kína]] [[
=== Franciaország ===
Különleges eset [[Franciaország]]é, amely [[Guy Mollet]] miniszterelnöksége idején az [[1950-es évek]]-ben a csatlakozást fontolgatta. Abban a nemzetközi környezetben, amelyet a [[Szuezi-csatorna]] államosítása, a gyarmati nyugtalanság, a brit orientációjú [[Jordánia]] és a Franciaországhoz közeledő [[Izrael]] közti feszültség jellemzett, Mollet saját országa és az [[Egyesült Királyság]] közeledésének sürgetését tartotta jó politikának. Ebben az időben a francia gazdaság gyenge lábakon állt, és a franciák követendő társadalmi és gazdasági modellként tekintettek az Egyesült Királyságra. A franciák az [[Észak-Írország|északír]] mintára közös állampolgárságról szóló megegyezést javasoltak, [[Robert Anthony Eden|Anthony Eden]] brit miniszterelnök azonban a Nemzetközösségbe való jelentkezéssel együtt elutasította ezeket a kéréseket. Egy évvel később Franciaország [[Németország]]gal és a [[Európai Gazdasági Közösség|Közös Piac]] többi alapítójával együtt aláírta a [[Római szerződés]]t, amiből később kinőtt az [[Európai Unió]].
=== Tagjelöltek most és a jövőben ===
Tagfelvételi kérelmét benyújtotta [[Jemen]] és [[Kambodzsa]] és érdeklődését fejezte ki a [[Palesztin Nemzeti Hatóság]] is.
Esett róla szó, hogy esetleg [[Jordánia]], [[Izrael]] és [[Algéria]] (melyek brit közigazgatás alatt álltak) csatlakozhatna, illetve újra beléphetne [[Zimbabwe]] és az [[Írország|Ír Köztársaság]]. Több ír politikus is a csatlakozás mellett foglalat állást, mint [[Éamon Ó Cuív]] miniszter ([[Éamon de Valera]] unokája), és az [[1960-as évek]]ben a [[Seán Lemass]] vezette kormányt is foglalkoztatta a kérdés. [[Brian Lenihan]] igazságügyminiszter meg is lebegtette az ügyet, de a [[Húsvéti Felkelés]] 50. évfordulóját követő hangulatban ez vitákat váltott ki, ezért ejtették az ötletet. Azóta [[John M. Kelly]] (aki [[1981]]-ben külügyminiszter volt) is megpendítette ezt a húrt, majd őt követően ismét Lenihan az [[1980-as évek]] végén. [[Bertie Ahern]] korábbi [[Taoiseach]] (ír miniszterelnök) azonban valószínűtlennek nevezte a csatlakozást.
Az Egyesült Királyság [[Brit tengerentúli területek|tengerentúli területei]] és [[Brit koronafüggőségek|függőségei]], ha függetlenné válnának, majdnem bizonyosan elnyerhetnék a nemzetközösségi tagságot. Amennyiben folytatódik az Egyesült Királyságot alkotó négy nemzet függetlenedési folyamat, ők is tagjelöltekké válhatnak. Ha [[Nevis]] szigete elválik [[Saint Kitts és Nevis]]től, Nevis is tagjelölt lehet.
157 ⟶ 159 sor:
Bár a kormányfők együttesen felfüggeszthetik egy tagállam aktív részvételét a Nemzetközösségben, a szervezetnek nincs olyan szabálya, amely lehetővé tenné egy tag kizárását. Egy esetben azonban automatikusan megszűnhet a tagság: ha egy [[nemzetközösségi királyság]] [[köztársaság]]gá válik és (eltérően [[India]] esetétől [[1950]]-ben) nem kéri a többi tagot, hogy jóváhagyják tagsági viszonyának fennmaradását.
Az [[Írország|Ír Köztársaság]], amikor [[1949]]-ben köztársasággá vált, nem folyamodott tagságának fenntartásáért, mivel akkor még nem létezett az a nemzetközösségi szabály, amely köztársaságként is lehetővé tette volna a bennmaradást (csak [[1950]]-ben született meg, főleg India kedvéért), így az Ír Köztársaság lett az első olyan ország, amely elhagyta a Nemzetközösséget és nem csatlakozott újra. [[
Dél-Afrika más körülmények között és okokból hagyta el a Nemzetközösséget, miután [[1961]]-ben köztársasággá vált. Az ország [[apartheid]] rendszerének nyíltan [[rasszizmus|rasszista]] politikája erős ellenségességet szült sok nemzetközösségi országban, különösen az [[afrika]]i és [[ázsia]]i kontinensen, illetve [[Kanada|Kanadában]]. A dél-afrikai kormány tagsági viszonyának fenntartásáért folyamodott, de ezt visszavonta, miután a nemzetközösségi miniszterelnökök [[1961]]-es konferenciáján nyilvánvalóvá vált, hogy kérését úgyis elutasítanák. Miután azonban Dél-Afrika [[1990]]-ben véget vetett az apartheidnek, [[1994]]-ben visszafogadták a Nemzetközösségbe.
170 ⟶ 172 sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[A Nemzetközösség zászlaja]]
* [[Angolszász országok]]
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==
* [http://www.commonwealth-of-nations.org/article.php Honlapja]
* [http://www.thecommonwealth.org Titkársága honlapja]
| |||