Wikipédia

„Nemzetközösség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Peadar (vita) szerkesztéséről Vadaro szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Fioninquo (vitalap | szerkesztései)
30 szerkesztés
II. Erzsébet cseréje III. Károlyra
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
 
(27 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor:
{{szervezet infobox}}
[[Fájl:HMHE2Rwhgov.jpg|thumb|right|300px|[[A Nemzetközösség feje]], [[II. Erzsébet brit királynő|II. Erzsébet]].]]
A '''Nemzetközösség''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Commonwealth of Nations)'' olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a [[Brit Birodalom]]ból kialakult független államok hoztak létre. (Két tagállam soha nem állt brit uralom alatt.) Ezen a néven [[1948]] óta működik, 54 [[szuverenitás|szuverén]] állam a tagja (egy jelenleg felfüggesztve).▼
 
▲A '''Nemzetközösség''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Commonwealth of Nations)'' olyan nemzetközi szervezet, amelyet túlnyomórészt a [[Brit Birodalom]]ból kialakult független államok hoztak létre. (Két tagállam soha nem állt brit uralom alatt.) Ezen a néven [[1948]]1949 óta működik, 5456 [[szuverenitás|szuverén]] állam a tagja (egy jelenleg felfüggesztve).
Eredetileg [[1926]]-ban alakult meg ''Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations)'' néven és [[1947]]-ig ezen a néven működött. (Sokszor ma is így említik, de ez politikailag nem korrekt, mivel a közösség egyenrangú partnerek társulása és a britek nincsenek kiemelt helyzetben.)▼
 
▲Eredetileg [[1926]]-ban alakult meg '''''Brit Nemzetközösség''' (British Commonwealth of Nations)'' néven és [[1947]]-ig ezen a néven működött. (Sokszor ma is így említik, de ez politikailag nem korrekt, mivel a közösség egyenrangú partnerek társulása és a britek nincsenek kiemelt helyzetben.)
 
Az államok többsége [[köztársaság]], de vannak köztük [[monarchia|monarchiák]] is.
 
[[A Nemzetközösség feje]] (angolul ''Head of the Commonwealth)'' [[IIIII. ErzsébetKároly brit királynőkirály|IIIII. ErzsébetKároly]], akinek személye a Nemzetközösség tagjainak szabad társulását jelképezi (ugyanakkor a Nemzetközösség operatív ügyeit a főtitkár intézi).
 
A Nemzetközösség feje cím szimbolikus és nem jár hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 1615 állam, a [[Nemzetközösségi Királyságkirályság|nemzetközösségi királyságok]]ok II[[III. ErzsébetetKároly brit király|III. Károlyt]] ismeri el uralkodójának és ezzel [[államfő]]jének. Uralkodói címei nem állnak kapcsolatban egymással, tehát egyik sem a másikból ered jogilag: a királynőkirály minden nemzetközösségi királyságnak külön-külön uralkodója, így fel sem merül, hogy ezek az államok bármely szempontból ne lennének egyenlők egymással. Minden egyes uralkodói cím végén ott áll: "a Nemzetközösség feje". (Például ''másodikIII. ErzsébetKároly, Isten kegyelméből [[Belize]] királynőjekirálya és más királyságaié és területeié, a Nemzetközösség feje.)''
 
A Nemzetközösségi Királyságokon kívül a többi tagállamnak saját államfőik vannak. HarmincegyHarmincnégy tag [[Nemzetközösségi köztársaság]], hatöt [[önálló nemzetközösségi monarchiák|önálló nemzetközösségi monarchia]] ([[Brunei]], [[Lesotho]], [[Malajzia]], [[Szamoa]], [[Szváziföld]] és [[Tonga]]).
 
A Nemzetközösség nem politikai unió és nem ad jogokat az [[Egyesült Királyság]]nak, hogy hatalmat gyakoroljon a többi tagállam ügyei felett. Elsősorban olyan szervezet, amely különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetőséget a szorosabb, egyenlő alapokon nyugvó kapcsolatra. Fő tevékenységei azt célozzák, hogy megteremtsék a légkört a tagállamok együttműködésére a gazdaságban, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításában és a jó kormányzati gyakorlatok terjesztésében.
 
A tagállamok 4 évente tartják meg a [[Nemzetközösségi Játékokjátékok|nemzetközösségi játékokat]]at, a világ második legnagyobb sporteseményét az [[Olimpiai játékok|olimpia]] után.
 
== A Nemzetközösség tagjai földrészenként ==
53 ⟶ 54 sor:
** {{Zászló|Malawi}} [[Malawi]] ([[1964]])
** {{Zászló|Zambia}} [[Zambia]] ([[1964]])
** {{Zászló|Gambia}} [[Gambia]] ([[2013]]. [[Október 2.|október 2]]-án kilépett, majd [[2018]]-ban visszatért)<ref>{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/news/uk-24376127|title=UK regrets The Gambia's withdrawal from Commonwealth|date=2013-10-03|publisher=BBC News|language=angol|accessdate=2013-10-03}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://thecommonwealth.org/news/gambia-rejoins-commonwealth |title=The Gambia rejoins the Commonwealth |accessdate=2023-10-11 |language=angol |date=2018-02-08 |publisher=Commonwealth Secretariat}}</ref>▼
** {{Zászló|Botswana}} [[Botswana]] ([[1966]])
** {{Zászló|Lesotho}} [[Lesotho]] ([[1966]])
62 ⟶ 64 sor:
** {{Zászló|Kamerun}} [[Kamerun]] ([[1995]])
** {{Ruanda}} ˙([[2009]]) (soha nem állt brit uralom alatt)
** {{Gabon}} ˙(2022) (volt francia gyarmat)<ref name="GT2022">{{CitWeb|tit=Gabon and Togo join the Commonwealth|dátum=2022-06-25|url=https://thecommonwealth.org/news/gabon-and-togo-join-commonwealth|elér=2022-06-27}}</ref>
** {{Togo}} ˙(2022) (volt francia gyarmat)<ref name="GT2022">{{CitWeb|tit=Gabon and Togo join the Commonwealth|dátum=2022-06-25|url=https://thecommonwealth.org/news/gabon-and-togo-join-commonwealth|elér=2022-06-27}}</ref>
 
* '''[[Ázsia]]'''
88 ⟶ 92 sor:
'''Korábbi tagok:'''
* {{Zászló|Írország}} [[Írország]] ([[1949]]-ben kilépett)
* {{Zászló|Újfundland és Labrador}} [[ÚjfundlandÚj-Fundland és Labrador]] ([[Kanada]] tartománya lett [[1949]]-ben)
* {{Zászló|Tanganyika}} [[Tanganyika]] (1961-ben lett tag, majd 1964-ben egyesült Zanzibárral, így létrehozva [[Tanzánia]] államot, mely mindmáig tag)
* {{Zászló| Zanzibár}} [[Zanzibár]] (1963-ban lett tag, majd 1964-ben egyesült Tanganyikával, így létrehozva [[Tanzánia]] államot, mely mindmáig tag)
* {{Zászló|Hongkong}} [[Hongkong]] ([[Kína]] része lett [[1997]]-ben)
* {{Zászló|Zimbabwe}} [[Zimbabwe]] (tagsági viszonyát felfüggesztették [[2002]]-ben, majd kilépett [[2003]]-ban)
▲* {{Zászló|Gambia}} [[Gambia]] (2013. október 2-án kilépett)<ref>{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/news/uk-24376127|title=UK regrets The Gambia's withdrawal from Commonwealth|date=2013-10-03|publisher=BBC News|language=angol|accessdate=2013-10-03}}</ref>
 
== Eredete ==
100 ⟶ 105 sor:
 
=== Függetlenségi mozgalmak ===
A [[második világháború]] után a Brit Birodalom fokozatosan felbomlott, részben a függetlenségi mozgalmak miatt (mint [[India|Indiában]] a [[Mohandász Karamcsand Gandhi|Mahátma Gandhi]], [[Dzsaváharlál Nehru]] és [[Szubhas Csandra Bosze]] által vezetett mozgalmak miatt, bár India továbbra is a Nemzetközösség tagja maradt), részben, mert a brit kormányzat a világháború után jelentős nehézségekkel szembesült belföldön. A "Brit" szót [[1949]]-ben elhagyták a Nemzetközösség nevéből, hogy ezzel is tükrözzék a változó viszonyokat. A korábbi gyarmatok közül egyedül [[AdenÁden]] és [[Burma]] nem csatlakozott a Nemzetközösséghez, amikor elnyerték függetlenségüket ([[1948]]-ban, illetve [[1967]]-ben). A korábbi brit [[protektorátus]]ok és [[népszövetségi mandátumokmandátum]]ok közül nem csatlakozott: [[Egyiptom]] ([[1922]]-ben lett független), [[Irak]] ([[1932]]), [[Jordánia]] ([[1946]]), [[Izrael]] ([[1948]]), [[Szudán]] ([[1956]]), [[Kuvait]] ([[1961]]), [[Bahrein]] ([[1971]]), [[Omán]] ([[1971]]), [[Katar]] ([[1971]] és az [[Egyesült Arab Emírségek]] ([[1971]]).
 
Az [[Ír Köztársaság]] elhagyta a Nemzetközösséget, amikor [[1949]]-ben [[köztársaság]] lett. A [[Westminsteri Parlament|brit parlament]] [[1949-es Írország törvény]]e azonban az Egyesült Királyság jogában hasonló státuszt biztosított az Ír Köztársaság polgárainak a Nemzetközösség polgárainak státuszához.
108 ⟶ 113 sor:
 
=== Régi, Új, és Fehér Nemzetközösség ===
Ahogy a Nemzetközösség növekedett, az Egyesült Királyságot és az 1945 előtti [[domínium]]okat (ez utóbbi fogalmat az [[1940-es évek]]től egyre kevésbé használták) sokan nem hivatalosan "a„a [[Régi Nemzetközösség]]"” néven kezdték el emlegetni, különösen az [[1960-as évek]]től, amikor ezen országok közül néhány vitákba keveredett szegényebb afrikai és ázsiai tagországokkal (az utóbbiak lettek "az„az Új Nemzetközösség"Nemzetközösség”).
 
A későbbiekben az a vád született, hogy a "„[[Fehér Nemzetközösség]]"” az afrikai tagállamokétól eltérő érdekekkel rendelkezik: az [[1960-as évek|1960-as]] és [[1970-es évek]]ben a [[rasszizmus]] és [[Gyarmatosítás|kolonializmus]] vádjai merültek fel a [[Zimbabwe|Rhodézia]] körüli heves vitákban, az [[1980-as évek]]ben az [[apartheid]] rendszerét fenntartó [[Dél-afrikai Köztársaság]] elleni [[nemzetközi szankciók]] ügyében keletkeztek viták, később pedig abban a kérdésben, hogyan lehet a demokratikus reformokat előremozdítani [[Nigéria|Nigériában]], majd [[Zimbabwe|Zimbabwében]]. Az "„[[Új Nemzetközösség]]"” fogalmát az Egyesült Királyságban (különösen az [[1960-as évek|1960-as]] és [[1970-es évek]]ben) azokra a jellemzően nem-fehér és fejletlen országokra használták, amelyek nemrégiben kerültek ki a gyarmati helyzetből. Ez a név gyakran merült fel a [[bevándorlás]]ról szóló vitákban.
 
A "Fehér„Fehér Nemzetközösség"Nemzetközösség” nevet a legutóbbi években is gyakran használták rosszalló értelemben, amikor azzal vádolták a gazdagabb, jellemzően fehér lakosságú tagállamokat, hogy a nem-fehér tagok, különösen az afrikai országok ellenében politizálnak. [[Robert Mugabe]] zimbabwei elnök sokszor használta, amikor azzal vádolta a Nemzetközösséget, hogy amikor politikai változásokat sürget országában, ez valójában rasszista és gyarmatosító szándékokat takar, miközben a Fehér Nemzetközösség dominanciát élvez a Nemzetközösségen belül.
 
A [[Szövetségi Nemzetközösségi Társaság]] (angolul ''Federal Commonwealth Society)'' arra tett kísérleteket, hogy enyhítse ezeket a feszültségeket, szorosabbra fűzze a Nemzetközösség tagjai közti kulturális és gazdasági szálakat, illetve a Nemzetközösség bővítését ösztönözze.
118 ⟶ 123 sor:
== A tagság ==
[[Fájl:Commonwealth flags, Horse Guards Road.jpg|thumb|left|275px| Nemzetközösségi államok zászlai a [[Horse Guards út]]on Londonban, a Külügyi és Nemzetközösségi Minisztériumnál.]]
A Nemzetközösségnek 53 ország a tagja, a világ országainak több mint egynegyede. Együttes lakosságuk 1,7 milliárd, a világ lakosságának mintegy negyede. Teljes [[Bruttó nemzeti termék|bruttó nemzeti össztermékössztermékük]]ük (GDP) 7800 milliárd dollár, a világ összes GDP-jének mintegy 16%-a. Területük 31,34 millió négyzetkilométer, a világ területének mintegy 21%-a.
 
Lakosság alapján a négy legnagyobb nemzetközösségi tagállam: [[India]] (1,1 milliárd), [[Pakisztán]] (159 millió), [[Banglades]] (141 millió) és [[Nigéria]] (137 millió).
132 ⟶ 137 sor:
== Akik nem tagok ==
=== Nem jelentkeztek ===
[[Egyiptom]], [[BurmaMianmar]] és [[Irak]] soha nem mutatott érdeklődést a csatlakozás iránt, bár megtehetnék, hiszen valamikor a Brit Birodalomhoz tartoztak. Nem tag [[Szudán]], [[Szomália]], [[Bahrein]], [[Kuvait]], [[Jordánia]] és [[Omán]] sem. Nem jelentkezett még számos ország, amelyek megtehették volna, mint [[Nepál]], [[Bhután]], [[Afganisztán]], [[Katar]] és az [[Egyesült Arab Emírségek]].
 
Nem nemzetközösségi tag az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] sem, bár hagyományai a keleti partvidékén valamikor fennállt 13 brit gyarmatig vezetnek vissza, amelyek szoros kulturális, katonai és diplomáciai kapcsolatokkal rendelkeztek az Egyesült Királysággal. Voltak javaslatok arra, hogy ez a 13 állam csatlakozzék a Nemzetközösséghez, de az [[Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya|Egyesült Államok Alkotmánya]] 1. szakasz 10. bekezdése alapján a tagállamok nem csatlakozhatnak nemzetközi szerződésekhez, szövetségekhez vagy konföderációkhoz. Ezért ha csatlakozásra kerülne sor, az csak úgy történhetne, hogy az Egyesült Államok valamennyi tagállamával együtt lép be a Nemzetközösségbe. Hasonló eseményre van precedens ([[Kamerun]]).
 
[[Hongkong]] a brit uralom végével nem csatlakozhatott a Nemzetközösséghez, mivel [[Kína]] [[különlegesKülönleges igazgatásúközigazgatási terület|különleges közigazgatási területévé]]évé vált.
 
=== Franciaország ===
Különleges eset [[Franciaország]]é, amely [[Guy Mollet]] miniszterelnöksége idején az [[1950-es évek]]-ben a csatlakozást fontolgatta. Abban a nemzetközi környezetben, amelyet a [[Szuezi-csatorna]] államosítása, a gyarmati nyugtalanság, a brit orientációjú [[Jordánia]] és a Franciaországhoz közeledő [[Izrael]] közti feszültség jellemzett, Mollet saját országa és az [[Egyesült Királyság]] közeledésének sürgetését tartotta jó politikának. Ebben az időben a francia gazdaság gyenge lábakon állt, és a franciák követendő társadalmi és gazdasági modellként tekintettek az Egyesült Királyságra. A franciák az [[Észak-Írország|északír]] mintára közös állampolgárságról szóló megegyezést javasoltak, [[Robert Anthony Eden|Anthony Eden]] brit miniszterelnök azonban a Nemzetközösségbe való jelentkezéssel együtt elutasította ezeket a kéréseket. Egy évvel később Franciaország [[Németország]]gal és a [[Európai Gazdasági Közösség|Közös Piac]] többi alapítójával együtt aláírta a [[Római szerződés]]t, amiből később kinőtt az [[Európai Unió]].
 
=== Tagjelöltek most és a jövőben ===
Tagfelvételi kérelmét benyújtotta [[Jemen]] és [[Kambodzsa]] és érdeklődését fejezte ki a [[Palesztin Nemzeti Hatóság]] is.
 
Esett róla szó, hogy esetleg [[Jordánia]], [[Izrael]] és [[Algéria]] (melyek brit közigazgatás alatt álltak) csatlakozhatna, illetve újra beléphetne [[Zimbabwe]] és az [[Írország|Ír Köztársaság]]. Több ír politikus is a csatlakozás mellett foglalat állást, mint [[Éamon Ó Cuív]] miniszter ([[Éamon de Valera]] unokája), és az [[1960-as évek]]ben a [[Seán Lemass]] vezette kormányt is foglalkoztatta a kérdés. [[Brian Lenihan]] igazságügyminiszter meg is lebegtette az ügyet, de a [[Húsvéti Felkelés]] 50. évfordulóját követő hangulatban ez vitákat váltott ki, ezért ejtették az ötletet. Azóta [[John M. Kelly]] (aki [[1981]]-ben külügyminiszter volt) is megpendítette ezt a húrt, majd őt követően ismét Lenihan az [[1980-as évek]] végén. [[Bertie Ahern]] korábbi [[Taoiseach]] (ír miniszterelnök) azonban valószínűtlennek nevezte a csatlakozást.
 
Az Egyesült Királyság [[Brit tengerentúli területek|tengerentúli területei]] és [[Brit koronafüggőségek|függőségei]], ha függetlenné válnának, majdnem bizonyosan elnyerhetnék a nemzetközösségi tagságot. Amennyiben folytatódik az Egyesült Királyságot alkotó négy nemzet függetlenedési folyamat, ők is tagjelöltekké válhatnak. Ha [[Nevis]] szigete elválik [[Saint Kitts és Nevis]]től, Nevis is tagjelölt lehet.
154 ⟶ 159 sor:
Bár a kormányfők együttesen felfüggeszthetik egy tagállam aktív részvételét a Nemzetközösségben, a szervezetnek nincs olyan szabálya, amely lehetővé tenné egy tag kizárását. Egy esetben azonban automatikusan megszűnhet a tagság: ha egy [[nemzetközösségi királyság]] [[köztársaság]]gá válik és (eltérően [[India]] esetétől [[1950]]-ben) nem kéri a többi tagot, hogy jóváhagyják tagsági viszonyának fennmaradását.
 
Az [[Írország|Ír Köztársaság]], amikor [[1949]]-ben köztársasággá vált, nem folyamodott tagságának fenntartásáért, mivel akkor még nem létezett az a nemzetközösségi szabály, amely köztársaságként is lehetővé tette volna a bennmaradást (csak [[1950]]-ben született meg, főleg India kedvéért), így az Ír Köztársaság lett az első olyan ország, amely elhagyta a Nemzetközösséget és nem csatlakozott újra. [[EamonÉamon de Valera]], aki abban az időben az ír ellenzék vezére volt, már akkor is hibának tartotta a Nemzetközösség elhagyását. A [[Taoiseach]] (ír miniszterelnök) posztján ő is és utódja, [[Sean Lemass]] is az újrajelentkezést fontolgatta, erre azonban mégsem került sor. [[Éamon Ó Cuív]], Valera unokája és miniszter a jelenlegi ír kormányban ([[2007]]) az [[1990-es évek]]ben többször is felvetette az újrajelentkezés gondolatát. Ez a gondolat azonban Írországban az ellenségesség és a közömbösség falaiba ütközik, mivel sok ír gondolkodásában a Nemzetközösség még mindig a [[Brit Birodalom|brit]] [[imperializmus]]sal kötődik össze, bár a tagországok többsége ma már köztársaság.
 
Dél-Afrika más körülmények között és okokból hagyta el a Nemzetközösséget, miután [[1961]]-ben köztársasággá vált. Az ország [[apartheid]] rendszerének nyíltan [[rasszizmus|rasszista]] politikája erős ellenségességet szült sok nemzetközösségi országban, különösen az [[afrika]]i és [[ázsia]]i kontinensen, illetve [[Kanada|Kanadában]]. A dél-afrikai kormány tagsági viszonyának fenntartásáért folyamodott, de ezt visszavonta, miután a nemzetközösségi miniszterelnökök [[1961]]-es konferenciáján nyilvánvalóvá vált, hogy kérését úgyis elutasítanák. Miután azonban Dél-Afrika [[1990]]-ben véget vetett az apartheidnek, [[1994]]-ben visszafogadták a Nemzetközösségbe.
167 ⟶ 172 sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[A Nemzetközösség zászlaja]]
* [[Angolszász országok]]
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
* [http://www.commonwealth-of-nations.org/article.php Honlapja]
* [http://www.thecommonwealth.org Titkársága honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20061017212955/http://www.commonwealth.org.uk/ A Nemzetközösségi Intézet, London]
* [http://www.thecommonwealth.org Commonwealth Secretariat (official website)]
* [https://web.archive.org/web/20061017212955/http://www.commonwealth.org.uk/ The Commonwealth Institute, London]
* [https://web.archive.org/web/20110228112239/http://www.empiremuseum.co.uk/ British Empire & Commonwealth Museum, Bristol, England]
* [https://web.archive.org/web/20040812033500/http://www.sas.ac.uk/commonwealthstudies/index.htm University of London Institute of Commonwealth Studies]
 
{{A Nemzetközösség tagjai}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetközösség”