„Nemzetközösség” változatai közötti eltérés

[[A Nemzetközösség feje]] (angolul ''Head of the Commonwealth)'' [[IIIII. ErzsébetKároly brit királynőkirály|IIIII. ErzsébetKároly]], akinek személye a Nemzetközösség tagjainak szabad társulását jelképezi (ugyanakkor a Nemzetközösség operatív ügyeit a főtitkár intézi).

A Nemzetközösség feje cím szimbolikus és nem jár hatalommal a tagállamokban. A csoporton belül ugyanakkor 1615 állam, a [[Nemzetközösségi Királyságkirályság|nemzetközösségi királyságok]]ok II[[III. ErzsébetetKároly brit király|III. Károlyt]] ismeri el uralkodójának és ezzel [[államfő]]jének. Uralkodói címei nem állnak kapcsolatban egymással, tehát egyik sem a másikból ered jogilag: a királynőkirály minden nemzetközösségi királyságnak külön-külön uralkodója, így fel sem merül, hogy ezek az államok bármely szempontból ne lennének egyenlők egymással. Minden egyes uralkodói cím végén ott áll: "a Nemzetközösség feje". (Például ''másodikIII. ErzsébetKároly, Isten kegyelméből [[Belize]] királynőjekirálya és más királyságaié és területeié, a Nemzetközösség feje.)''

A Nemzetközösségi Királyságokon kívül a többi tagállamnak saját államfőik vannak. HarmincegyHarmincnégy tag [[Nemzetközösségi köztársaság]], hatöt [[önálló nemzetközösségi monarchiák|önálló nemzetközösségi monarchia]] ([[Brunei]], [[Lesotho]], [[Malajzia]], [[Szamoa]], [[Szváziföld]] és [[Tonga]]).

A tagállamok 4 évente tartják meg a [[Nemzetközösségi Játékokjátékok|nemzetközösségi játékokat]]at, a világ második legnagyobb sporteseményét az [[Olimpiai játékok|olimpia]] után.

* {{Zászló|Újfundland és Labrador}} [[ÚjfundlandÚj-Fundland és Labrador]] ([[Kanada]] tartománya lett [[1949]]-ben)

A [[második világháború]] után a Brit Birodalom fokozatosan felbomlott, részben a függetlenségi mozgalmak miatt (mint [[India|Indiában]] a [[Mohandász Karamcsand Gandhi|Mahátma Gandhi]], [[Dzsaváharlál Nehru]] és [[Szubhas Csandra Bosze]] által vezetett mozgalmak miatt, bár India továbbra is a Nemzetközösség tagja maradt), részben, mert a brit kormányzat a világháború után jelentős nehézségekkel szembesült belföldön. A "Brit" szót [[1949]]-ben elhagyták a Nemzetközösség nevéből, hogy ezzel is tükrözzék a változó viszonyokat. A korábbi gyarmatok közül egyedül [[AdenÁden]] és [[Burma]] nem csatlakozott a Nemzetközösséghez, amikor elnyerték függetlenségüket ([[1948]]-ban, illetve [[1967]]-ben). A korábbi brit [[protektorátus]]ok és [[népszövetségi mandátumokmandátum]]ok közül nem csatlakozott: [[Egyiptom]] ([[1922]]-ben lett független), [[Irak]] ([[1932]]), [[Jordánia]] ([[1946]]), [[Izrael]] ([[1948]]), [[Szudán]] ([[1956]]), [[Kuvait]] ([[1961]]), [[Bahrein]] ([[1971]]), [[Omán]] ([[1971]]), [[Katar]] ([[1971]] és az [[Egyesült Arab Emírségek]] ([[1971]]).

Ahogy a Nemzetközösség növekedett, az Egyesült Királyságot és az 1945 előtti [[domínium]]okat (ez utóbbi fogalmat az [[1940-es évek]]től egyre kevésbé használták) sokan nem hivatalosan "a„a [[Régi Nemzetközösség]]"” néven kezdték el emlegetni, különösen az [[1960-as évek]]től, amikor ezen országok közül néhány vitákba keveredett szegényebb afrikai és ázsiai tagországokkal (az utóbbiak lettek "az„az Új Nemzetközösség"Nemzetközösség”).

A későbbiekben az a vád született, hogy a "„[[Fehér Nemzetközösség]]"” az afrikai tagállamokétól eltérő érdekekkel rendelkezik: az [[1960-as évek|1960-as]] és [[1970-es évek]]ben a [[rasszizmus]] és [[Gyarmatosítás|kolonializmus]] vádjai merültek fel a [[Zimbabwe|Rhodézia]] körüli heves vitákban, az [[1980-as évek]]ben az [[apartheid]] rendszerét fenntartó [[Dél-afrikai Köztársaság]] elleni [[nemzetközi szankciók]] ügyében keletkeztek viták, később pedig abban a kérdésben, hogyan lehet a demokratikus reformokat előremozdítani [[Nigéria|Nigériában]], majd [[Zimbabwe|Zimbabwében]]. Az "„[[Új Nemzetközösség]]"” fogalmát az Egyesült Királyságban (különösen az [[1960-as évek|1960-as]] és [[1970-es évek]]ben) azokra a jellemzően nem-fehér és fejletlen országokra használták, amelyek nemrégiben kerültek ki a gyarmati helyzetből. Ez a név gyakran merült fel a [[bevándorlás]]ról szóló vitákban.

A "Fehér„Fehér Nemzetközösség"Nemzetközösség” nevet a legutóbbi években is gyakran használták rosszalló értelemben, amikor azzal vádolták a gazdagabb, jellemzően fehér lakosságú tagállamokat, hogy a nem-fehér tagok, különösen az afrikai országok ellenében politizálnak. [[Robert Mugabe]] zimbabwei elnök sokszor használta, amikor azzal vádolta a Nemzetközösséget, hogy amikor politikai változásokat sürget országában, ez valójában rasszista és gyarmatosító szándékokat takar, miközben a Fehér Nemzetközösség dominanciát élvez a Nemzetközösségen belül.

A Nemzetközösségnek 53 ország a tagja, a világ országainak több mint egynegyede. Együttes lakosságuk 1,7 milliárd, a világ lakosságának mintegy negyede. Teljes [[Bruttó nemzeti termék|bruttó nemzeti össztermékössztermékük]]ük (GDP) 7800 milliárd dollár, a világ összes GDP-jének mintegy 16%-a. Területük 31,34 millió négyzetkilométer, a világ területének mintegy 21%-a.

[[Egyiptom]], [[BurmaMianmar]] és [[Irak]] soha nem mutatott érdeklődést a csatlakozás iránt, bár megtehetnék, hiszen valamikor a Brit Birodalomhoz tartoztak. Nem tag [[Szudán]], [[Szomália]], [[Bahrein]], [[Kuvait]], [[Jordánia]] és [[Omán]] sem. Nem jelentkezett még számos ország, amelyek megtehették volna, mint [[Nepál]], [[Bhután]], [[Afganisztán]], [[Katar]] és az [[Egyesült Arab Emírségek]].

[[Hongkong]] a brit uralom végével nem csatlakozhatott a Nemzetközösséghez, mivel [[Kína]] [[különlegesKülönleges igazgatásúközigazgatási terület|különleges közigazgatási területévé]]évé vált.

Különleges eset [[Franciaország]]é, amely [[Guy Mollet]] miniszterelnöksége idején az [[1950-es évek]]-ben a csatlakozást fontolgatta. Abban a nemzetközi környezetben, amelyet a [[Szuezi-csatorna]] államosítása, a gyarmati nyugtalanság, a brit orientációjú [[Jordánia]] és a Franciaországhoz közeledő [[Izrael]] közti feszültség jellemzett, Mollet saját országa és az [[Egyesült Királyság]] közeledésének sürgetését tartotta jó politikának. Ebben az időben a francia gazdaság gyenge lábakon állt, és a franciák követendő társadalmi és gazdasági modellként tekintettek az Egyesült Királyságra. A franciák az [[Észak-Írország|északír]] mintára közös állampolgárságról szóló megegyezést javasoltak, [[Robert Anthony Eden|Anthony Eden]] brit miniszterelnök azonban a Nemzetközösségbe való jelentkezéssel együtt elutasította ezeket a kéréseket. Egy évvel később Franciaország [[Németország]]gal és a [[Európai Gazdasági Közösség|Közös Piac]] többi alapítójával együtt aláírta a [[Római szerződés]]t, amiből később kinőtt az [[Európai Unió]].

Esett róla szó, hogy esetleg [[Jordánia]], [[Izrael]] és [[Algéria]] (melyek brit közigazgatás alatt álltak) csatlakozhatna, illetve újra beléphetne [[Zimbabwe]] és az [[Írország|Ír Köztársaság]]. Több ír politikus is a csatlakozás mellett foglalat állást, mint [[Éamon Ó Cuív]] miniszter ([[Éamon de Valera]] unokája), és az [[1960-as évek]]ben a [[Seán Lemass]] vezette kormányt is foglalkoztatta a kérdés. [[Brian Lenihan]] igazságügyminiszter meg is lebegtette az ügyet, de a [[Húsvéti Felkelés]] 50. évfordulóját követő hangulatban ez vitákat váltott ki, ezért ejtették az ötletet. Azóta [[John M. Kelly]] (aki [[1981]]-ben külügyminiszter volt) is megpendítette ezt a húrt, majd őt követően ismét Lenihan az [[1980-as évek]] végén. [[Bertie Ahern]] korábbi [[Taoiseach]] (ír miniszterelnök) azonban valószínűtlennek nevezte a csatlakozást.

Az [[Írország|Ír Köztársaság]], amikor [[1949]]-ben köztársasággá vált, nem folyamodott tagságának fenntartásáért, mivel akkor még nem létezett az a nemzetközösségi szabály, amely köztársaságként is lehetővé tette volna a bennmaradást (csak [[1950]]-ben született meg, főleg India kedvéért), így az Ír Köztársaság lett az első olyan ország, amely elhagyta a Nemzetközösséget és nem csatlakozott újra. [[EamonÉamon de Valera]], aki abban az időben az ír ellenzék vezére volt, már akkor is hibának tartotta a Nemzetközösség elhagyását. A [[Taoiseach]] (ír miniszterelnök) posztján ő is és utódja, [[Sean Lemass]] is az újrajelentkezést fontolgatta, erre azonban mégsem került sor. [[Éamon Ó Cuív]], Valera unokája és miniszter a jelenlegi ír kormányban ([[2007]]) az [[1990-es évek]]ben többször is felvetette az újrajelentkezés gondolatát. Ez a gondolat azonban Írországban az ellenségesség és a közömbösség falaiba ütközik, mivel sok ír gondolkodásában a Nemzetközösség még mindig a [[Brit Birodalom|brit]] [[imperializmus]]sal kötődik össze, bár a tagországok többsége ma már köztársaság.

== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==

* [https://web.archive.org/web/20061017212955/http://www.commonwealth.org.uk/ A Nemzetközösségi Intézet, London]

* [https://web.archive.org/web/20061017212955/http://www.commonwealth.org.uk/ The Commonwealth Institute, London]

* [https://web.archive.org/web/20110228112239/http://www.empiremuseum.co.uk/ British Empire & Commonwealth Museum, Bristol, England]

* [https://web.archive.org/web/20040812033500/http://www.sas.ac.uk/commonwealthstudies/index.htm University of London Institute of Commonwealth Studies]