„Művészet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

A lap 2024. január 26., 19:09-kori változata szerkesztés Pagony (vitalap \| szerkesztései) járőrök, adminisztrátorok, megerősített szerkesztők 84 436 szerkesztés Visszavontam BelaBohacs (vita) szerkesztését (oldid: 26827041) Címke: Visszavonás ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2024. október 30., 16:20-kori változata szerkesztés visszavonás Turokaci (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 238 073 szerkesztés →Külső hivatkozások Címke: Vizuális szerkesztés
(3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
2. sor: [[Fájl:VanGogh-Irises 1.jpg\|bélyegkép\|350px\|[[Vincent van Gogh]]: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye]] {{egyért2\|az esztétikai alkotó tevékenységről\|Művészet (egyértelműsítő lap)}} A '''művészet''' szó tágabb értelemben minden alkotó célú [[ember]]i igyekezetre vonatkoztatható. Ebből a széles perspektívából a művészet [[kultúra\|kulturális]], [[történelem\|történelmi]] vagy [[~~földrajz~~földrajztudomány]]i környezettől függően általános fogalomként használható az összes teremtő szándékra, amit emberi törekvés mozgat. Ide tartoznak tehát mindazon [[képesség]]ek és [[mesterség]]ek, amelyek különféle funkciójú emberi termékek, jelenségek létrehozását vagy a környezet átalakítását teszik lehetővé (például [[fémművesség]], [[gasztronómia\|konyhaművészet]], [[testdíszítés]], [[harcművészet]], [[kertművészet]] stb.) A művészet fogalmát ([[Görög nyelv\|görög]] ''tekhné'' és ''technika'', latin ''ars'') az [[ókor]]ban csak az alkotó tevékenység e tágabb értelmében használták, még egyes [[tudomány]]okat is beleértve, mint a [[logika]] és a [[~~grammatika~~nyelvtan]]. A [[középkor]]ban és [[korai újkor]]ban más tudományokat is ide soroltak, amelyeket a közönséges művészetekkel szemben „szabad művészeteknek” nevezték (''Artes Liberales'', lásd: ''[[Bachelor of Arts\|Artium Baccalaureus]]''/BA).<ref name=esztetika>[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/6het/esztetika/esztetika6.html A művészet mint az esztétikum különös megnyilvánulási formája]</ref> A művészet szót ma általában a fentieknél szűkebb, [[esztétika]]i értelemben használjuk. Ennek a szűkebb értelmű fogalomnak azonban nincsen egységes, mindenki által elfogadott meghatározása. A szűkebben vett művészet határai nem tisztázottak, számos emberi termék határesetet jelent, amikor nehéz eldönteni, hogy [[műalkotás]]nak tekinthető-e vagy nem. Szócikkünk a szűkebben értelmezett művészet fogalmával foglalkozik. 87. sor: * Bodóczky István: ''Vizuális nevelés''. Budapest, Magyar Iparművészeti Egyetem, 2003 == ~~Külső~~További ~~hivatkozások~~információk == {{commonskat\|Art}} {{Wiktionary\|művészet}} {{Wikidézet}} * [http://www.artportal.hu/ Kortárs művészeti portál, lexikon] {{Wayback\|url=http://www.artportal.hu/ \|date=20130309230119 }} * [https://muvesz.ma Művészeti Magazin] * [http://www.muveszetek.hu/ Magyar művészeti portál] {{Wayback\|url=http://www.muveszetek.hu/ \|date=20050404053907 }} 99. sor: * [http://www.artcyclopedia.com/ Artcyclopedia] * [http://www.artee.org/ Művészeti adatbázis] * Vayer Lajos: ''Masolino és Róma. Mecénás és művész a reneszánsz kezdetén''; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1962 * Zolnay Vilmos: ''A művészetek eredete. Pokoljárás''; 2. bőv. kiad.; Magvető, Budapest, 1983 * David Piper: ''A művészet élvezete''; közrem. Christopher Cornford, Peter Owen, ford. Turai Hedvig; Helikon, Budapest, 1988 * Rudolf Wittkower–Margot Wittkower: ''A Szaturnusz jegyében. A művész személyisége az ókortól a francia forradalomig''; ford. Pap Mária; Osiris, Budapest, 1996 (''Osiris könyvtár. Művészettörténet'') * Tomáš Kulka: ''Giccs és művészet''; ford. Pálfalusi Zsolt; MMA,Budapest, 2020 (''Pars pro toto'') * Oskar Bätschmann: ''Kiállító művészek. Kultusz és karrier a modern művészeti rendszerben''; ford. Nagy Edina; L'Harmattan, Budapest, 2012 (''Láthatatlan múzeum'') * ''A művészet eredete. Kultúra, evolúció, kogníció''; szerk. Horváth Márta; Typotex, Budapest, 2014 (''Az evolúciós gondolat'') * Németh Attila: ''Művészek és pszichopatológia''; Medicina, Budapest, 2015 * Ludmann Mihály: ''Művészek a háborúban, 1914–1918''; Látóhatár, Budapest, 2015 * ''A felsőfokú művészeti képzés Magyarországon''; szerk. Kucsera Tamás Gergely, Szabó Andrea; MMA MMKI, Budapest, 2017 (''Fundamenta profunda'') * Sztrákos Eszter: ''Az elnevezés ereje. Címadás a magyar képzőművészetben''; Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2022 {{Portál\|Művészet}}