„Aranysarkantyús lovag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xia (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a sablon |
||
| (10 közbenső módosítás, amit 10 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
2. sor:
{{címerdoboz infobox
|cím=aranysarkantyús lovag
|kép=
|képméret=
|képaláírás=Az Aranysarkantyús Vitézek emlékjele (Uniformen-Markt (folyóirat) 1943, Heft 3 (3. füzet))
|magyarul=Aranysarkantyú-rend, Aranysarkantyús vitéz (Pallas N. Lex.) Aranysarkantyús, aranysarkantyús lovagok, aranyos lovagok, sarkantyús úr
9. sor:
|wikicommons=
}}
{{más-leírás|Aranysarkantyú-rend|pápai intézménnyel}}
Az '''aranysarkantyús lovag''' a magyar királykoronázások után [[I. István magyar király|I. (Szent) István király]] kardjának érintésével felavatott [[lovag]]ok megnevezése és rangja. Nem volt valódi lovagrend, tagsága nem járt semmilyen külön kiváltsággal, kötelességekkel és nem voltak rendi szabályaik sem. A felavatott lovagoknak azonban valószínűleg joguk volt a szertartás során a csizmájukra felcsatolt valódi aranysarkantyút viselni, amiről a nevüket kapták és a kalapjukon, a [[forgó]] alatt szintén kis aranysarkantyút hordtak. Rendjelük nem volt, bár ezt a felavatottak többször is kérelmezték. 1918-ban [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] díszjelet adományozott az 1916-os budapesti koronázásán felavatott lovagoknak. A lovagok avatásának szokása (talán magyar hatásra) megvolt a lengyel királykoronázásokon (1311 óta) és [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországban]] is (legalább a 15. századtól).
==
[[Fájl:Aranysarkantyús
[[Fájl:Band zum Erinnerungszeichen für die Ritter vom Goldenen Sporn 1918 Ungarn.
Az aranysarkantyús lovagok avatása a királykoronázás fényét volt hivatva emelni. Ezért nem alakították ki a rend szervezetét sem és csak a magyar történeti hagyományok részét képezte a koronázás szertartásrendjében, amikor a megkoronázott király első tette az arra alkalmas és/vagy kijelölt személyek lovaggá ütése volt. Itt az eredetileg teljesen egyházi szertartáshoz egy fontos világi elem járult. Az aktus rendje már a középkorban kialakult.
A források az [[Anjou-ház (vegyes házak)|Anjou]]-uralkodók idején említik először az aranysarkantyús lovagok avatását, de utalnak arra, hogy már az [[Árpád-ház]]i királyok idején is része volt a ceremóniának. A sarkantyú mindig is a lovagság hatalmi szimbóluma volt és egyesek díszes kivitelű sarkantyúkat viseltek. A reprezentatív darabok aranyból is készülhettek. [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] anyja, [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] búcsújárása során, 1343-as római bevonulásakor a díszkíséretében ötven aranysarkantyús vitéz is volt. [[V. László magyar király|V. László]] királyt [[Újlaki Miklós]] vajda avatta lovaggá 1440-es koronázásán. A 15. században már rendszeres volt az aranysarkantyús lovagok avatása. [[Dózsa György]] a szendrői törökök közül párbajt vívott egy Ali nevűvel, akit meg is ölt, miután egy csapással vágta le páncélos jobb karját. Ezért a király Budán aranysarkantyús vitézzé ütötte, kardot, arany nyakláncot, bíborruhát, Belgrád és Temesvár között negyventelkes falut adományozott, és a [[címer]]ébe karddal átütött emberi kart nyert.
Eleinte nem kötötték ki előre, hogy kiket lehet lovaggá ütni. [[Miksa magyar király|Miksa király]] 1563-as koronázásán avatták lovaggá a török elleni háborúkban kitűnt vitézeket: [[Thury György]]öt, [[Székely Antal]]t, [[Gyulaffy László (várkapitány)|Gyulaffy László]]t és [[Hennyey Miklós]]t. A lovagi avatásra sok olyan ember is odatolakodott, aki méltatlan volt erre a kitüntetésre, ezért a lovagok avatását abba kellett hagyni.
1598-ban [[II. Mátyás magyar király|Mátyás főherceg]] avatta aranysarkantyús lovaggá Nádasdy Ferencet és Pálffy Miklóst a töröktől visszafoglalt Győrben. 1608-ban, [[II. Mátyás magyar király|II. Mátyás király]] koronázásakor avattak újabb lovagokat. Basta generális címei között szerepelt az Eqves Avrat is.
Később felhagytak a találomra elvégzett lovaggá avatással. Először az 1609: 73. tc. említi azokat a fiatal nemeseket, akiket a magyar király a koronázás után lovaggá szokott ütni. [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]]
A pozsonyi koronázásokon az aranysarkantyús vitézek felavatása a [[Ferences rend|ferencesek]] templomában történt. Idővel a felavatottak nagy része az ország előkelő családjaiból került ki, de megtalálható volt köztük szinte minden társadalmi réteg tagja. A 19. század végétől az aranysarkantyús vitézzé avatandók személyére a [[miniszterelnök]] tett javaslatot. Számuk igen változó volt. [[III. Károly magyar király|III. Károly király]] koronázásán 6, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Teréziáén]] 44, [[II. Lipót magyar király|II.
Az előbbitől teljesen eltérő volt a ''
Később többször átalakult. A [[Szent Szilveszter-rend]]et valószínűleg [[IV. Piusz pápa]] 1559-ben alapította, tagjait lateráni udvari palotagrófoknak és az arany milícia lovagjainak nevezték. Jelvénye: arany, fehér-zománcos máltai kereszt, szárai között sugarakkal, alsó karjáról kis arany sarkantyú függ, a középpajzson kék zománcon szt. Szilveszter képe látható, ezzel a körirattal: «Sanctus Silvester pont. max.», hátlapján: «MDCCCXLI» évszám «Gregorius XVI restituit» körirattal. 1841-ben [[XVI. Gergely pápa]] kétosztályú renddé változtatta: a Szent Szilveszter és az Aranysarkantyú Rendje fokozatokkal. 1905-ben ezt [[X. Piusz pápa]] (1905-1914) két külön rendre osztotta: a Szent Szilveszter-rendre és az Aranysarkantyú Rendre, melyet a második legmagasabb pápai rendként egy osztályban a legfontosabb tisztségviselők kaphatnak meg. A rend neve az aranysarkantyúra utal, melyet a lovagok a lovagi társaságba való felvételükkor kaptak. 1770-ben [[Wolfgang Amadeus Mozart]] is megkapta.
[[Semjén Zsolt]]nak 2002-ben adományozta a rendet a [[Vatikán|Szentszék]]. Herceg [[Batthyány-Strattmann László]] orvost (
== Irodalom ==
* Cziráky Antal: ''De Ordine Equitum Auratorum Hungariae'' Exercitatio Antonii e Com. Cziráky de Dienesfalva. Pest, 1792
* www.kmfap.com
==
* [[Aranygyapjas rend]]
* [[Szuverén Ciprusi Lovagrend]]
| |||